H tarifa kontra napelem hőszivattyús fűtésnél
2024. november 27. | támogatott cikk | | 2 |
Állandó kérdésként merül fel kivitelezői és végfelhasználói oldalon, hogy hőszivattyús fűtés kiépítése esetén, érdemes-e napelemes rendszert telepíteni, vagy jobban járunk az úgynevezett H tarifás óráról működtetni a rendszerünket. A kérdés egyszerű, a válasz ennél viszont jóval bonyolultabb…
Induljunk ki az alap kérdésből: mennyi elektromos áramot fogyaszt egy hőszivattyú? A tökéletes válasz megadásához tudnunk kell az épület hőveszteségét, a hőleadó felületek típusát, és a kívánt végfelhasználó hőmérsékletet. Mert akarhat bárki 23 °C-os meleget a lakásban, ha nincs kiépítve az erre alkalmas hőleadó felület, és nincs beépítve a megfelelő teljesítményt leadó hőtermelő, akkor a világ legjobb hőszivattyúja sem tudja kielégíteni azt az alapvető igényt, hogy ne fázzunk szeretett otthonunkban.
Alap példaként vegyünk most egy 200 m2-es családi házat, amiben padlófűtéssel, 35 °C-os előremenő vízhőmérséklettel kell 10 kW-os hőveszteséget kiszolgálni. Hőtermelő egységnek kiválasztjuk a Columbus Klímaértékesítő Kft. által forgalmazott prémium kategóriás japán márkájú 11 kW-os Fujitsu Waterstage levegő-víz hőszivattyút. A kiinduló értékek alapján az éves elektromos fogyasztás várhatóan 5200 kWh körül adódna, amihez előre láthatóan 4-5 kW-os napelemes rendszer szükséges. Ez a napelemes rendszer csak a hőszivattyú elektromos fogyasztását képes fedezni, az egyéb elektromos fogyasztás ezen felül adódna.
A 4-5 kW-os napelemes rendszer kiépítése támogatás nélkül mai árakon 2,5–3,5 millió forint körül alakul. Ez az összeg tartalmazza a napelemeket, az invertert, a tartószerkezetet, a telepítési díjat és a szükséges engedélyezési költségeket. A megtérülési idő ebben az esetben 8-12 év. Állami támogatás mellett ez az idő feleződhet, de nagyon jó esetben akár harmadolható is.
Ezzel szemben hőszivattyús fűtés esetén, amennyiben a hőtermelő egységünk alkalmas rá (megfelelő SCOP értékkel rendelkezik), H tarifáról is tudjuk működtetni készülékünket. A H tarifa szigorúan fűtési időszakban jár (október 15-től április 15-ig), ami azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áram 23-24 forintba kerül. A példánkat figyelembe véve, éves szinten kb. 125 000 forint értékű villanyszámla várható az említett 10 kW-os épület H tarifás üzemeltetése esetén. A külön H tarifás óra kialakításának költsége változó, de nagyságrendben elmondható, hogy 180 000 és 340 000 forint között megoldható. Ez a költség tartalmazza az anyagköltségeket, és a szerelői munkadíjat. Az új mérő kialakítását a hálózati szolgáltatónál engedélyeztetni kell, az adminisztrációs díj 15 000 és 30 000 forint között mozog. Az átalakítási díj függ még továbbá az ingatlan adottságaitól, a kivitelezői díjszabástól és az egyéni műszaki megoldásoktól.
Ott tartunk a jelenlegi példánkban, hogy a H tarifás óra kiépítése kerül nagyságrendben 300 000 forintba. Adódik a kérdés: ezzel minden költséggel kalkuláltunk? Nem, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint a H tarifa igényléshez szükséges csatlakozási alapdíj amperenként 5000 forint körül van. Ez egy 3x16 amper igényű hőszivattyúnál 240 000 forint költséget jelent még pluszban. Így a komplett H tarifás kiépítés költsége akár 570 000 forint is lehet, és erre jön még rá az évenkénti 125 000 forintos fogyasztás.
Ha megnézzük, hogy állami támogatás nélkül 2,5–3,5 millió forintba kerül a napelemes rendszer, ami fedezi a hőszivattyú éves fogyasztását az elkövetkezendő 10 évben, akkor jól kiszámítható, hogy ehhez képest a H tarifás óra kiépítése és a 10 évvel kalkulált fogyasztás együttesen durván 1,8 millió forintba kerülne. Egyértelmű tehát, hogy pályázati kedvezmény nélkül, jobban járunk, ha a H tarifás óra kialakítását választjuk, főleg annak tudatában, hogy a „szaldós” elszámolás jelenleg nem engedélyezett.
Ha viszont azt nézzük, hogy a napelemes rendszerekkel és a szükséges sziget üzemű kiegészítőkkel hosszú távon energiafüggetlenséget tudunk elérni, és a megújuló energiának köszönhetően csökkenteni tudjuk a szén-dioxid-kibocsátást, akkor megállapíthatjuk, hogy egyik esetben sem okozunk különösebb anyagi és környezeti károkat a jövőnket és fűtésrendszerünket illetően.
Kristóf György,
Mérnök értékesítő
Columbus Klímaértékesítő Kft.
www.fujitsuklima.hu
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Kardos-Kunszt Ferenc | 2024. dec. 19.
Egyetértve Zoárddal, van még néhány elszomorító tétele a ”szakcikknek”: ”1 kw elektromos energiát 4 kW fűtési energiává alakít” Egy mondaton belül w és W, akkor most melyik a helyes? Másrészt, ha az energiamennyiségnek kW a dimenziója, akkor vajon a teljesítménynek mi lehet? És a legnagyobb vétség: 5 kWp-os napelemes rendszernek az éves energia termelése valóban lehet 5 200 kWh. Egy baj van ezzel, h ennek a 2/3 része nyáron keletkezik, amikor Fokvárosban van fűtési idény. Mivel a szaldó elszámolás több, mint 1 éve megszűnt az új telepítőknek - meg a tizenéves rendszereknek - így maradna fűtésre az 1/3 rész, 1 700 kWh. De még az sem marad, mert egy korszerű épületben októberben és áprilisban - a napos napokban - pont nem is szükséges fűteni.... Lehetne még érvként felhozni az ingyen pályázható 10 kWh-s akkumulátort, csak nem áll meg, mert az átlag magyar háztartás 6,91 kWh/nap (6,91 x 365 = 2523, ez a rezsilimit) fogyasztást produkál. Még a napelemről sem lehet sajnos két bőrt lehúzni:-)
Zoárd | 2024. dec. 6.
Sokszor próbáltam megértetni az emberekkel, hogy a napelem alapvetően nem a fűtési energia fedezésére szolgált technológia. És tessék, pont egy szakmai oldalra kerül fel egy ilyen cikk, ami erről ábrándozik! Szerintem a Fujitsu hőszivattyúkat má képen is lehetne reklámozni.
