2024. július 1. |
Gergely László, dr. Barna Edit, dr. Horváth Miklós, dr. Szalay Zsuzsa |
|
1 |
Életciklusuk során épületgépészeti rendszereink nagy mennyiségű szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat bocsátanak ki. A környezeti életciklus-elemzésekben leginkább a globális felmelegedés potenciált alkalmazzák. Az épületgépészeti rendszer esetében a környezetterhelés jellemzően az energiafelhasználásból származik, azonban jelen kutatásunkban annak jártunk utána, hogy lakóépületek épületgépészeti rendszerei esetében milyen beépített kibocsátással lehet számolni húsz családi ház koncepció esetén.
Az 50 évre vetített összes globális felmelegedési potenciált tekintve magyarországi villamosenergia-mix mellett a pelletkazános rendszerek (32,9 t CO2-egyenérték) mutatkoznak jelenleg a legjobbnak, amelyeket a hőszivattyús rendszerek követnek (89,8 illetve 80,5 t CO2-egyenérték), jóval alacsonyabb kibocsátással, mint a gázkazános rendszerek (141,3 t CO2-egyenérték). Számításaink szerint a hőszivattyús rendszerek beépített kibocsátási értékei jelentősen (16,7 kg CO2/m2 értékkel) javíthatók kisebb GWP-jű hűtőközegek alkalmazásával. A fűtési rendszerekre bemutatott fajlagos beépített kibocsátási értékek hasznosak lehetnek a karbonsemleges épületkoncepciók kialakítása esetében.
Bevezetés
Az emberiség számára kulcsfontosságú problémává vált az épített környezet fenntarthatósága, különösen a lakóépületek esetében, mivel ezek hozzájárulnak a jelentős károsanyag-kibocsátáshoz. Az épületek életciklusuk során nagy mennyiségű szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, amelynek mérésére a környezeti életciklus-elemzésekben (Life Cycle Assessment, LCA) a globális felmelegedés potenciált (Global Warming Potential, GWP) alkalmazzák. Az üzemeltetés és energiafelhasználás mellett fontos megérteni és kezelni az épület megépítése során keletkező „beépített CO2-kibocsátást”, mivel ez is hozzájárul a klímaváltozás negatív hatásaihoz [1].
Az energiahatékonysági intézkedések, a fenntartható anyagok felhasználása és a megújuló energiaforrásokra való áttérés mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetik az épületek CO2-kibocsátását, és ezáltal a GWP értéket. Az „embodied emission” vagy beépített kibocsátás azt jelenti, hogy az építőanyagok, termékek előállítása, gyártása, szállítása, az épület megépítése, majd karbantartása alatt kibocsátások keletkeznek. Az épületek építési fázisához például jelentős mennyiségű energia és erőforrás szükséges, ami a GWP érték növekedéséhez vezethet.
A fenntartható lakóépületek tervezése és építése során fontos szempont a „zöld” anyagok és technológiák alkalmazása. Olyan anyagokat célszerű választani, amelyek alacsony GWP értékkel rendelkeznek, környezetbarát módon előállíthatók és csökkenthetik az épület életciklusa alatti összkibocsátást. Emellett az energiatakarékos épületgépészeti rendszerek beépítése, valamint a megújuló energiaforrások felhasználása jelentős mértékben csökkentheti a használati időszak kibocsátásait. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség nemcsak a tervezőket és az építészeket, hanem az épületek üzemeltetőit is érinti. Az energiahatékony technológiák és a környezetbarát üzemeltetési gyakorlatok tovább csökkenthetik az épületek üzemeltetése során keletkező kibocsátásokat. Üzemeltetői oldalról azonban a problémakör viszonylag egyszerű – az energiafelhasználás racionalizálásával, minimalizálásával értelemszerűen csökken az épületek környezetre gyakorolt hatása is. Más fázisokban azonban jóval nehezebb a hatások körültekintő értékelése.
A nemzetközi szakirodalomban egyre több cikk foglalkozik az épületek életciklus elemzésével, az energiafogyasztás és a beépített építőanyagok környezetre gyakorolt hatásával. Sok kutatás hasonlított össze különböző épületgépészeti rendszereket LCA segítségével, amelyek közül néhányat a következőkben ismertetünk.
Holland kutatók egy 70 lakásos holland referencia társasház épületgépészeti rendszerének életciklus-hatásait értékelték állandó hőmérsékletű kazán, kondenzációs kazán és hőszivattyú esetében. Az elemzés a fűtésre, a használati melegvíz ellátásra és a szellőzésre terjedt ki. Radiátoros hőleadó rendszert feltételeztek mind a magas hőmérsékletű, mind az alacsony hőmérsékletű rendszerek esetében. A legnagyobb környezeti terhelés a hőszivattyús rendszereknél volt megfigyelhető, ez azonban a magas kibocsátású villamosenergia-mixnek volt köszönhető – az összes villamosenergia-mix forgatókönyv több mint 50%-os fosszilis tüzelőanyag arányt vett figyelembe (olaj, gáz és széntüzelésű erőművekkel). Kiemelték, hogy ilyen peremfeltételek mellett a gázkazánok akár jobban is teljesíthetnek életciklus szempontból, mint a hőszivattyús rendszerek [2].
Azt, hogy az eredmények mennyire érzékenyek az energiamixre, egy kanadai kutatócsoport ellenkező következtetése mutatja meg. 36 forgatókönyvet vizsgáltak egy lakóházra vonatkozóan, 6 különböző hőtermelő és 6 különböző éghajlati zóna figyelembevételével Kanadában. Kiemelték, hogy a hőszivattyús technológiák alkalmazása a földgáz kazánokhoz képest nagyságrenddel csökkenti a szén-dioxid kibocsátást, amennyiben az energiamix kedvező összetételű [3].
Norvég kollégáik hat „nulla emissziós” épületkoncepciót hasonlítottak össze és bebizonyították, hogy egy családi ház esetében norvég éghajlaton, különböző felújítási forgatókönyvekkel nem lehetséges elérni a nettó nulla energiaigényt és környezeti hatást. Ez természetesen részben a fajlagosan alacsony napelemes energiatermelés következménye is ezen éghajlat mellett. A szerzők kiemelték, hogy az alkalmazott villamosenergia- mix (132 g CO2-egyenérték/kWh) mellett a beépített kibocsátások is meghatározók, a teljes GWP 60%-át tették ki a vizsgálati időszakban [4].
Szintén a beépített kibocsátások fajlagos növekedésére hívta fel a figyelmet egy nemzetközi kutatócsoport, amely több száz lakóépület LCA-elemzését foglalta össze. Eredményeik rávilágítottak arra, hogy míg az üzemeltetési szén-dioxidkibocsátás a szigorúbb szabványok révén csökken, addig a beépített szén-dioxid kibocsátás növekszik. A szabványok szigorodása és az üzemeltetési kibocsátások csökkenése miatt a beépített üvegházhatásúgáz-kibocsátás aránya körülbelül 20%-ról közel 45%-ra emelkedik. A beépített üvegházhatású gázok kibocsátása (figyelembevéve az építészeti elemeket is) a különböző forgatókönyvek esetében átlagosan 6-8 kg CO2-eq/m2 év között mozog [5].
A szakirodalom alapján a kutatások nagy része teljesen elhanyagolja, vagy elnagyoltan veszi figyelembe az épületgépészeti rendszer által okozott beépített kibocsátásokat. Jelen kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen jelentőséggel bír az épületgépészeti rendszer kialakítása, az anyagokhoz, termékekhez kötődő beépített kibocsátási érték. Célunk, hogy a jelenlegi építési, épületenergetikai előírásoknak megfelelő, átlagos méretűnek (60-200 m2 alapterületű) tekinthető családi házakra pontosabb képet adjunk az épületgépészet és különösen a fűtési rendszer beépített kibocsátásainak mértékéről a használati szakaszhoz képest, emellett ökölszámokat határozzunk meg egyszerűsített életciklus-elemzések számára a kibocsátások pontosabb becsléséhez.
A kitűzött cél fontosságát növeli, hogy az Európai Parlament által elfogadott intézkedések értelmében 2030-tól minden új épület esetében kötelező lesz az életciklus-elemzés készítése, és a környezeti hatásokat a GWP indikátor segítségével számszerűsíteni kell az épület teljes életciklusára vonatkozóan.
Vizsgálati módszer
A kutatás során 20 db, a Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott lakóépület alaprajzát vizsgáltuk meg [6]. Az épületek egy- és kétszintes családi házak, 60–200 m2 közötti nettó fűtött szintterülettel. Minden épület a közel nulla követelményszintnek megfelelő hőszigeteltségi szinttel rendelkezik. Méretezési hőszükségletük a 2,78–10,8 kW tartományt fedi le (alapterületre vonatkoztatva átlagosan 48 W/m2). Az épületek mindegyikére kétféle hőleadó rendszert, illetve háromféle hőtermelőt vizsgáltunk. A hőleadó rendszerek tekintetében padlófűtési rendszert (fürdőszobai törülközőszárítókkal kiegészítve), illetve alternatívaként radiátoros hőleadó rendszert vettünk figyelembe. Hőtermelőt tekintve levegő-víz hőszivattyút, kondenzációs gázkazánt, illetve pelletkazánt vizsgáltunk fűtésre és használati melegvíz készítésre (HMV). A hőszivattyút mindkét hőleadó rendszerre megvizsgáltuk, míg a gázkazános, illetve pelletkazános hőtermelő esetében radiátoros rendszert vettünk figyelembe. A vizsgálathoz rendelkezésünkre álltak az épületek fűtési tervei kapcsolási és alaprajzi formában, mivel korábban az ITM megbízására a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéke különböző megoldási lehetőségekkel ezeket elkészítette.
A 20 lakóépület életciklus alapú elemzéséhez először a kapcsolási rajzok és alaprajzi tervek alapján tételjegyzéket állítottunk össze a négy különböző rendszerkialakításhoz. Megjegyzendő, hogy a pelletkazános esetben a pellet tárolásával kapcsolatos kialakítási igények nem képezték a vizsgálat részét. A tételjegyzékben törekedtünk arra, hogy a rendszerelemek mind szerepeljenek. A tételjegyzékhez ezután az Ökobaudat adatbázis, és ahol lehetséges volt, környezeti terméknyilatkozat (EPD) segítségével környezeti terheléseket rendeltünk, így kaptuk meg a különböző rendszerelemek és végül a négy rendszer beépített kibocsátásait. Az egyes rendszerelemek esetében az életciklus fázisait tekintve a következő szakaszokkal kapcsolatban gyűjtöttünk információkat:
Újrahasznosítási potenciál: D (a szabvány szerint nem vettük figyelembe)
A vizsgálat csak a fűtési rendszer megépítését, cseréjét, illetve a használati kibocsátásokat tartalmazza, az épület megépítését ebben a vizsgálatban figyelmen kívül hagytuk.
A vizsgálati időszak 50 év volt. A szükséges cserék számát az egyes rendszerelemeknél a várható életartamuk alapján határoztuk meg és állapítottuk meg a teljes vizsgált időszakra nézve [7].
Az Ökobaudat adatbázis nem tartalmazta az összes általunk vizsgálni kívánt és tételjegyzékben szereplő rendszerelemet kellő részletességgel, így több helyen egyszerűsítéssel kellett élnünk. Ahol rendelkezésre állt környezeti terméknyilatkozat (EPD), ott azt vettük figyelembe. Egyszerűsítésre leginkább a szerelvények kapcsán volt szükség, mivel erre vonatkozóan kevés és nem termékspecifikus értékek állnak csak rendelkezésre. Emiatt a különböző szerelvények tömegét az adott tervhez tartozó méretük és katalógusadataik alapján határoztuk meg, illetve fő alapanyagukat és annak előállítását vettük figyelembe a kibocsátások megállapításához. Az anyagok és a gyártás szempontjából rendkívül összetettnek tekinthető kazánok és a hőszivattyú esetén az Ökobaudat adatbázis tartalmaz konkrét kibocsátási értékeket. A gázkazánnál és a pelletnél 20 kW-nál kisebb teljesítményű egységet, a hőszivattyúnál 7 kW-os berendezést vettünk figyelembe.
Az egyszerűsítéseket és az adatbázisban szereplő rendszerelemeket az 1. táblázat mutatja be.
1. táblázat. A figyelembe vett fűtési rendszerelemek, a környezeti adatok forrása és az alkalmazott egyszerűsítések
Rendszerelemek
Mérték-egység
Környezeti adatokforrása
Egyszerűsítés
Kondenzációs gázkazán < 20 kW
db
Ökobaudat
Pelletkazán < 20 kW
db
Ökobaudat
Levegő-víz hőszivattyú, 7 kW
db
Ökobaudat
Indirekt fűtésű HMV tároló 200 liter
db
Ökobaudat
Cirkulációs szivattyú
kg; db
Ökobaudat
Gyártói katalógus (tömeg)
HMV cirkulációs szivattyú
kg; db
Ökobaudat
Gyártói katalógus (tömeg)
Fűtési keringető szivattyú
kg; db
Ökobaudat
Gyártói katalógus (tömeg)
Tágulási tartály
kg
Ökobaudat
Gyártói katalógus (tömeg)
Lefuvató szelep
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Gyártói katalógus (tömeg)
Iszapleválasztó
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Mikrobuborék leválasztó
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Elzáró szerelvény
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
STAD/STAP beszabályozó szelep
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Visszacsapó szelep
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Termosztatikus szelep
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Légtelenítő
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Visszatérő csavarzat
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Osztó-gyűjtő
kg
Szelepre vonatkozó EPD
Azonos kibocsátási érték figyelembevétele EPD alapján, tömegek összegzésével
Radiátorok
kg
Ökobaudat
Törölközőszárító radiátorok
kg
Ökobaudat
Ötrétegű csővezeték
kg
Ökobaudat
Csővezetékátmérő-különbségeket nem vettük figyelembe
PEX csővezeték
kg
Ökobaudat
Csővezetékátmérő-különbségeket nem vettük figyelembe
Ötrétegű csővezeték
kg
Ökobaudat
Csővezetékátmérő-különbségeket nem vettük figyelembe
A hőszivattyús kialakításoknál figyelembe kell venni a hűtőközeghez kapcsolódó kibocsátást, vagyis az üzem során fellépő hűtőközeg szivárgást. Ez az LCA B1 – használati – szakaszát fedi le.
Ezt a kibocsátást a beépített szakaszokhoz képest függetlenül vizsgáltuk. Meghatároztuk a vizsgálatban szereplő hőszivattyú mérethez tartozó éves várható elszivárgó hűtőközeg mennyiséget kétféle hűtőközegre nézve. R32-es hűtőközeget feltételezve a GWP értékét 675 kg CO2-eq/évre, a szivárgás éves mértékét 4%-nak vettük fel, figyelembe véve a vonatkozó irodalmakat [8]. Propán hűtőközeget feltételezve (R290) a GWP értékét 3 kg CO2-eq/évvel, a szivárgás mértékét évente 2%-kal számoltuk.
A beépített kibocsátások mellett ugyancsak megjelennek az egyes épületek energiafelhasználási adatai is az LCA vizsgálat B6 – üzemeltetési energiafelhasználás – szakaszaként. Ez a szakasz szolgáltatja az összehasonlítás alapját; segít választ adni arra a kérdésre, hogy az energiafelhasználásból származó kibocsátások vonatkozásában számottevő értéket mutat-e az épületgépészeti rendszerelemek beépítéséből származó környezeti hatás. Az épületek energiafelhasználásának meghatározásához a hatályos 9/2023 ÉKM rendelet szerint határoztuk meg az egyes kombinációk végenergia-felhasználását. A végenergia-felhasználáshoz ezek után fajlagos kibocsátási értékeket tudtunk rendelni a vizsgált hatáskategóriákban. A kibocsátásokat erre a szakaszra kétféle energiamixet feltételezve határoztuk meg. Egyrészt vizsgáltuk a hazai villamosenergia-mixszel (2018–2024) hogyan alakulnak a környezeti hatások, másrészt megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben változnak egymáshoz képest a különböző rendszerek, ha egy olyan villamosenergia-mixet feltételezünk, amelynek jóval kisebb a GWP kibocsátása. Emiatt a számításokat elvégeztük francia energiamix figyelembevételével is. Mindkét villamosenergia- mix adatforrása a GaBi adatbázis volt.
Eredmények
Vizsgálataink fókuszába a GWP, azaz globális felmelegedés potenciált értékelő hatáskategóriát helyeztük. A vizsgálatok első körét az R32-es hűtőközeget feltételezve mutatjuk be.
A magyarországi villamosenergia-mix mellett a CO2-kibocsátások tekintetében a legnagyobb értékek a gázkazános rendszerrel rendelkező kombinációkhoz tartoztak, átlagosan 141,3 t CO2-egyenérték összes kibocsátás 50 év alatt. Ezt követik a hőszivattyús rendszerek; a radiátoros rendszerrel átlagosan 89,8, míg a padlófűtéses rendszer a kedvezőbb SCOP miatt 80,5 t CO2-egyenértékkel. A globális felmelegedési potenciál szempontjából a legkedvezőbb eredményt messze a pelletkazános kialakítás biztosította – átlagosan 32,9 t CO2-egyenértékkel.
A beépített kibocsátások tekintetében a hőtermelők (és azok cseréje) esetében a hőszivattyú beépített kibocsátása a legjelentősebb, a maga 2558 kg CO2-egyenérték kibocsátásával. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy ennek négyötöde a szivárgó R32-es hűtőközegből származik. A pelletkazán esetében 2296 kg CO2, a gázkazán esetében 577 kg CO2-egyenérték kibocsátásért okolhatóak az egyes berendezések az életciklus során.
A teljes épületgépészeti rendszer beépített kibocsátását tekintve, az összes kibocsátáshoz viszonyítva a pelletkazános-radiátoros rendszerek esetében legnagyobb az épületgépészeti rendszer beépített kibocsátásának részaránya (1. ábra). A maga átlagosan 18%-ával semmiképpen nem elhanyagolható. Az egyéb rendszerek esetében ez az érték jóval kisebb, 3% körüli. A hőszivattyús rendszereknél a pelletkazános rendszerhez képest több mint kétszeres GWP miatt hiába a nagyágrendben megegyező beépített kibocsátás, az energiafelhasználásból származó jelentős kibocsátáshoz képest az épületgépészeti rendszer részaránya alacsonyabb.
1. ábra. Az egyes rendszerek globális felmelegedési potenciáljának box-plot diagramja a) az 50 évre vetített összes kibocsátás és b) az épületgépészeti rendszer beépített kibocsátási részarányának megfelelően, magyarországi villamosenergia-mix esetén
Az eredmények értelmezésében azonban kiemelendő, hogy ez nem feltétlen azt jelenti, hogy az épületgépészeti rendszer beépített kibocsátása jelentéktelen lenne. Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a környezeti hatások kérdésében továbbra is előnyt élvez az energiafelhasználással kapcsolatos kibocsátások csökkentése – akár az energiafelhasználás csökkentésével, akár az energiaforrások „zöldítésével”. Jól tükrözi ezt a francia energiamixszel folytatott vizsgálatok eredménye.
A 2. ábrán látható, hogy azonos végenergia-felhasználás esetén egy jelentősen jobb energiamix mellett már számottevő, jellemzően 15-25% közötti a beépített kibocsátás a hőszivattyús és a pelletkazános épületgépészeti rendszerek esetében. Ez értelemszerűen az energiafelhasználásból származó kibocsátási értékek csökkenésének a következménye.
2. ábra. Az egyes rendszerek globális felmelegedési potenciáljának box-plot diagramja a) az 50 évre vetített összes kibocsátás és b) az épületgépészeti rendszer beépített kibocsátási részarányának megfelelően, francia villamosenergiamix esetén
Ezt az eredmények is igazolják. A radiátoros illetve padlófűtéses rendszerek GWP-je átlagosan rendre 21,5 és 19,6 t CO2, a pelletkazános rendszeré 22,7 t CO2, míg a gázkazános rendszeré csak kis mértékben változott (a csekély villamosenergia- felhasználás miatt), átlagosan 137,6 t CO2.
Látható tehát, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia- mix mellett a hőszivattyús rendszerek egy nagyságrenddel kisebb kibocsátási értékeket képviselnek, mint a gázkazános fűtési rendszerek. Azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy ezzel egyidejűleg a beépített kibocsátások egyre hangsúlyosabbak lesznek.
Ennek mentén célszerű annak feltárása is, hogy a beépített kibocsátásokban melyek azok a tételek, amelyek jelentős értéket képviselnek. A 3. ábrán látható az egyes gépészeti rendszerek beépített kibocsátásainak tételes megoszlása a vizsgált épületek esetében. Jól látható, hogy a hőszivattyús rendszerek esetében a hűtőközeg-szivárgás a kibocsátások több mint 40%-áért felel R32-es hűtőközegek esetében. Ezek után a hőleadók beépített kibocsátásai a legjelentősebbek, melyeket a szelepek követnek. A hőtermelő berendezés csak a pelletkazános esetben adott kiugró beépített kibocsátást – ebben az esetben a beépített kibocsátások több mint 40%-át.
3. ábra. A különböző fűtési rendszerek beépített GWP hatásának megoszlása hőszivattyús padlófűtéses és pelletkazános radiátoros esetben
Az eredmények két érdekes kérdést vetnek fel. Elsőként felmerülhet, hogy a padlófűtési és radiátoros rendszerek között milyen különbségek vannak pusztán a beépített kibocsátások szempontjából. Másrészt, hogy az alacsonyabb GWP-vel rendelkező hűtőközegek elterjedése milyen számszerűsíthető kibocsátáscsökkenést eredményezhet a hőszivattyús rendszerek esetében.
A 4. ábrán látható, hogy a hőleadó rendszerek tekintetében, amennyiben az energiafelhasználásból származó kibocsátásbeli különbséget nem vesszük figyelembe, fűtött alapterületre vonatkoztatva és 50 évre mindössze 1,4 kg CO2/m2 az eltérés – ennyivel adnak nagyobb kibocsátási értéket a radiátoros rendszerek.
4. ábra. Az egyes fűtési rendszerek alapterületre fajlagosított beépített globális felmelegedési potenciálja, 50 évre vetítve
A hűtőközeg megválasztásának azonban már szemmel látható hatása van. Amennyiben feltételezzük az R290-es hűtőközeggel üzemelő berendezések elterjedését, és elimináljuk a hűtőközeg szivárgásból származó kibocsátást (mivel amíg az R32-es hűtőközegű berendezések 675-ös GWP-vel rendelkeznek, addig az R290-es hűtőközegű berendezések esetében ez az érték mindössze 3-as), minden egyéb változó változatlanul hagyása mellett (SCOP, berendezés konstrukció egyező beépített kibocsátásokkal), jelentős, 16,7 kg CO2/m2 javulás érhető el a globális felmelegedési hatás csökkentése terén.
Összefoglalás
Épületgépészeti szempontból épületeink környezetterhelése jellemzően az energiafelhasználásból származik. Ezzel összevetve az épületgépészeti rendszer beépítéséből származó kibocsátás lényegesen kisebb, számítása azonban sokszor elnagyolt. Jelen kutatásunkban lakóépületek épületgépészeti rendszereinek beépített kibocsátásait tártuk fel tüzetesebben, húsz családi ház koncepció esetén. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a beépített kibocsátások lényegesen kisebb részét adják a globális felmelegedési potenciálnak, mint az energiafelhasználásból származó kibocsátások. Az 50 évre vetített összes globális felmelegedési potenciált tekintve magyarországi villamosenergia-mix mellett a pelletkazános rendszerek (32,9 t CO2-egyenérték) mutatkoznak jelenleg a legjobbnak, melyeket a hőszivattyús rendszerek követnek (89,8 illetve 80,5 t CO2-egyenérték), jóval alacsonyabb kibocsátással, mint a gázkazános rendszerek (141,3 t CO2-egyenérték).
A hőszivattyús rendszerek beépített kibocsátási értékei jelentősen (16,7 kg CO2/m2 értékkel) javíthatók alacsonyabb GWPjű hűtőközegek alkalmazásával. Vizsgálatunk emellett feltárta azt is, hogy a padlófűtéses és a radiátoros rendszerek között beépített kibocsátások szempontjából nincs számottevő különbség. A fűtési rendszerekre bemutatott fajlagos beépített kibocsátási értékek hasznosak lehetnek a karbonsemleges épületkoncepciók kialakítása esetében.
Köszönetnyilvánítás
Gergely László kutatómunkáját a Nemzeti Felsőoktatási Kiválóság Ösztöndíj – Felsőoktatási Doktori Hallgatói Kutatói Ösztöndíj ÚNKP-23-3 pályázat keretein belül, a Kulturális és Innovációs Minisztérium valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával készítette.
Források
UNEP, 2021 Global Status Report for Buildings and Construction: Towards a Zero-emission, Effic. Resilient Build. Constr. Sect. (2021) 1–105. globalabc.org
I. Blom, L. Itard, A. Meijer, LCA-based environmental assessment of the use and maintenance of heating and ventilation systems in Dutch dwellings, Build. Environ. 45 (2010) 2362–2372. doi.org
R. Kathiravel, S. Zhu, H. Feng, LCA of net-zero energy residential buildings with different HVAC systems across Canadian climates: A BIM-based fuzzy approach, Energy Build. 306 (2024) 113905. doi.org
T.F. Kristjansdottir, A. Houlihan-Wiberg, I. Andresen, L. Georges, N. Heeren, C.S. Good, H. Brattebø, Is a net life cycle balance for energy and materials achievable for a zero emission single-family building in Norway?, Energy Build. 168 (2018) 457–469. doi.org
M. Röck, M.R.M. Saade, M. Balouktsi, F.N. Rasmussen, H. Birgisdottir, R. Frischknecht, G. Habert, T. Lützkendorf, A. Passer, Embodied GHG emissions of buildings – The hidden challenge for effective climate change mitigation, Appl. Energy. 258 (2020) 114107. doi.org
Lechner Tudásközpont, Nemzeti Mintaterv Katalógus: családiház tervek otthonteremtőknek, (n.d.). lechnerkozpont.hu
E.C. for S. CEN, EN 15459-1_2017 – Energy performance of buildings – Economic evaluation procedure for energy systems, n.d. standards.iteh.ai
T. Lützkendorf, M. Balouktsi, Context-specific assessment methods for life cycle-related environmental impacts caused by buildings; IEA EBC Annex 72, 2023, doi.org
A cikk a Magyar Épületgépészet 2024/4. számában jelent meg, közlése a kiadó engedélyével és közreműködésével történt.
A következő kétségeim vannak: A pellet előállítás és kereskedelem is elég jelentős környezeti terhelést okoz, nekem gyanúsan alacsony értékre jött ki a végeredmény. A pellet rendszer a valóságban nem igazán automata. Egy pellet rendszer gyakran igényli a beavatkozást, ennek hatását is realizálni kellene. A R32-es közeg akkor problémás, ha a környezetbe jut. Nekünk az irodában 15 évig üzemelt split berendezés R22-vel és a 15 év alatt egyszer sem kellett rátölteni! Ha a bontáskor lefejtik az R32-t, akkor vajon milyen környezeti terheléssel kell számolni. A padlófűtés és a radiátoros fűtés közötti SCOP biztos több mint 10%, egy Panasonic hőszivattyúnál az 55 és 35°C-os SCOP között 20% a különbség!!
