F-gáz rendelet módosítása: öntsünk tiszta vizet a pohárba!
2023. december 19. | Szalai Gabriella, Mészáros Fanni | | 0 |
Az F-gáz rendelet [1] módosítása során megszületett politikai alku [2] óta számos olyan prezentáció hangzott el, jelent meg a változásokat ecsetelő cikk, mely a módosítások tartalmát és várható hatásait elemzi, gyakran hangsúlyozva a nem-fluorozott hűtőközegek előnyeit. Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy minden éremnek két oldala van, így ebben az esetben is – az előnyök mellett – komoly kihívásokkal is szembe kell néznünk. A nem-fluorozott hűtőközegek nem esnek az érvényben levő F-gáz rendelet alá, ezért a velük kapcsolatos hazai szabályozás, képzési és képesítési elvárások is hiányosak. Nincs arra vonatkozó előírás, milyen szakképesítéssel rendelkező szakemberek nyúlhatnak hozzá ezen rendszerekhez, vagy milyen módon kell kezelni a lefejtett szénhidrogéneket [3]. Emiatt is nagyon fontos a felelős szakmai hozzáállás.
A gyártók a hűtőközegek kiválasztásánál egy összetett szempontrendszert használnak, figyelembe véve a biztonságot, környezeti hatást, az energiahatékonyságot, a megfizethetőséget, valamint a körforgásos gazdasági szempontokat is. Emiatt állítható, hogy nincs egyetlen, mindenre alkalmas hűtőközeg-megoldás, hanem az alkalmazásokhoz szabott hűtőközegek sokszínűségére van szükség, beleértve a fluorozott és nem-fluorozott hűtőközegeket egyaránt. Ha a környezetvédelmi szempontokat vesszük nagyító alá, fontos azt is megjegyezni, hogy az F-gázok a teljes uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2,7 százalékot tesznek ki, ezen belül a HVAC-R[4] szektor 2,1 százalékért felelnek[5].
Az APPLIA Magyarország és a Magyar Hőszivattyú Szövetség nevében a fentiek tükrében szeretnénk egy objektív és pontos képet felrajzolni, és támpontokat nyújtani az előttünk álló évek szakmai kihívásaihoz, hogy a tervező mérnökök, kivitelezők, beruházók és szervizvállalkozások számára is támogatást nyújtsunk a – gyakran félreértelmezett – F-gáz szövegtervezet megértéséhez.
Ez az cikk, beleértve a korlátozásokkal kapcsolatos összes meghatározást és információt, az Európai Tanács – Európai Parlament – Európai Bizottság között 2023. október 19-én megszületett ideiglenes megállapodás után nyilvánosságra hozott szövegtervezeten alapul[6]. Az elemzés nem fed le minden változást. A megismert szövegtervezet alapján továbbra is vannak bizonytalan és nem egyértelmű szövegrészek és definíciók.
Az érvényben levő F-gáz rendelet[7] felülvizsgálata 2020-ban kezdődött el, és öt fő célkitűzésen alapult: (1) a fluorozott szénhidrogének felhasználásának további csökkentése a 2030-as 55 százalékos kibocsátás-csökkentés, valamint a 2050-es karbonsemlegesség érdekénben; (2) teljes mértékben megfelelni a nemzetközi F-gázcsökkentési keret-megállapodásnak[8] ; (3) az illegális kereskedelem, a kvótarendszer és F-gáz alternatívákkal kapcsolatos képzési igények végrehajtásának elősegítése; (4) javítani a közös európai nyomon követést és a jelentéstételt; (5) a belső koherencia javítása a szabályok jobb végrehajtása érdekében.
A megállapodás véglegesítésének első aktusaként 2023 október végén az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága[9] fogadta el a megállapodás tervezetét. 2024 január közepén várható róla a plenáris szavazás az Európai Parlamentben. Az Európai Tanács 2024 első negyedévében fogadhatja el az F-gáz rendelet módosított szövegét, mely az uniós közlönyben, azaz az Official Journalban történő publikációjával válik hivatalossá. A jogszabály 2025. január 1-én léphet hatályba, tehát 2024-ben még a jelenleg érvényben levő F-gáz rendeletet kell alapnak tekinteni mind kvótacsökkentés, mind termék- és GWP-korlátok tekintetében. Az F-gáz rendelet végrehajtását segítő európai és nemzeti jogszabályok aktualizálása csak a hivatalos szöveg elfogadása után tud elkezdődni.
Vegyük sorra az új előírásokat: mi változik szerviz és karbantartás esetén?
Fontos leszögezni, hogy a jogszabály továbbra is lehetővé teszi a jogszerűen piacra helyezett termékek szervizét, karbantartását szolgáló alkatrészellátást és hűtőközeg-felhasználást a berendezések teljes élettartama alatt, legyen szó új vagy regenerált hűtőközegről! Egyedüli korlát a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegek esetén kerül bevezetésre, ugyanis 2025-től új hűtőközeget 2500 feletti GWP-érték esetén már nem lehet felhasználni a kereskedelmi hűtésben szervizelésre, és 2030-tól már regenerált hűtőközeget sem.
Komfort hűtést szolgáló berendezések és hőszivattyúk esetén a 2500 feletti GWP-korlát új hűtőközegekre 2026-ban lép életbe, regenerált hűtőközegek esetén 2032-ben. Nincs tehát szervizelési korlát a 2500 GWP-érték alatti hűtőközegek esetén[10].
Nem kell attól tartani tehát, hogy a ma tervezett, majd telepített rendszerek idő előtt elavulnának, alkatrész-ellátási vagy hűtőközeg-korlát szabályok miatt.
Kvótaszabályozás és a hűtőközegek körforgásos gazdasága
A kvótaszabályozás csökkentési-ütemét kiigazították, mely 2025-től szigorúbb csökkentési pályát határoz meg, és magában foglalja a fluortartalmú szénhidrogének fokozatos, 2050-ig tartó kivezetését; ez utóbbit 2040-ben felülvizsgálják. A csökkentési ütem csak az új fluorozott szénhidrogénekre – és azok blendjeire – vonatkozik. A kvótacsökkentésbe a HFO[11]-k, valamint az újra felhasznált, például regenerált hűtőközegek nem tartoznak bele.
Kifejezetten a hőszivattyúk tekintetében kvótapuffer kerül bevezetésre. Abban az esetben, ha a kvótahiány kockázatot jelentene a REPowerEU-ban tervezett hőszivattyú-növekedési célokra, a hőszivattyú szegmensnek további kvóta adható, a Bizottság hatáskörébe utalva ezt a lehetőséget. Korábban mentesített ágazatok, mint például a mért dózisú inhalátorok[12] is a kvótacsökkentés hatálya alá kerülnek.
A kvótacsökkentés ütemének további szigorítása komoly kihívást jelent szektorunknak. Az EPEE[13] által készített HFC Outlook EU modell[14] azt vetíti előre, hogy főleg a szerviztevékenység esetén léphet fel hűtőközeg-szűkösség, mely egyben emelheti az új hűtőközegek piaci árát. Emiatt kiemelten fontos lesz a meglevő berendezésekben levő hűtőközegek körforgásban tartása.
Magyarország a hűtőközegek körforgásos gazdaságának megteremtését szolgáló szabályozási környezet kialakításában élen jár: 2022 augusztusában módosult a használt hűtőközegek kezelését szabályozó végrehajtási rendelet[15], és a hűtőközeg regenerálás céljából való visszanyerése, és regenerálásra való elszállítása olyan szabályozott, azonban nem hulladékkezelési tevékenységnek minősül, amely környezetvédelmi szempontból kiemelkedő előrelépés. Ez ugyanis jelentős mértékben segíti elő a hűtőközegek körforgásban tartását, valamint a piaci alapokra helyezett kereskedelmét. A regenerálás céljára visszanyert hűtőközeget tehát nem kell hulladéknak tekinteni, így gyűjtése és szállítása is jelentősen egyszerűbbé vált.
Összességében tehát a szabályozás módosítása a lefejtett hűtőközegek egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb kereskedelmét teszi lehetővé, a környezetvédelem magas szintjének megtartása mellett[16]. Az a hűtőközeg, ami nem jut ki a légkörbe, biztosan nem járul hozzá a klímaváltozáshoz. A meglevő berendezésekben levő hűtőközeg érték, körforgásban kell tartani!
Új berendezések forgalomba helyezésére vonatkozó korlátok
Új GWP[17]-alapú – azaz a fluorozott szénhidrogének globális felmelegedési potenciáljához kötött – korlátok kerülnek bevezetésre, a lakossági szegmenset érintő termékportfóliótól kezdve a kereskedelmi komfortberendezéseken át a kereskedelmi hűtésig.
Az új korlátok a termékkategóriáktól és kapacitáshatártól függően eltérő kezdési dátummal kerülnek bevezetésre, függően attól, hogy kompakt[18], vagy osztott rendszerekről[19] van-e szó. Érdemes azt is tisztázni, hogy számos biztonsági kivételt is tartalmaz a szabályozás, mely figyelembe veszi a nemzetközi biztonsági szabványok diktálta töltetmennyiség-korlátokat[20], egy adott uniós tagállam érvényes építési szabályait, vagy a telepítési korlátokat[21].
A szabályozó felek 12 kW-ban húzták meg a választóvonalat kapacitás tekintetében. Termék-kategóriánkként eltérő dátummal, jellemzően 2032-2035-től kilátásába helyezik a teljes F-gáz tilalmat is azzal a megkötéssel, hogy ezt megelőzően, 2030-ig bezárólag az Európai Bizottság számára egy felülvizsgálati záradékot ír elő a módosult szövegtervezet annak érdekében, hogy elemezze és tagállamok számára megvitatásra beterjessze: rendelkezésre áll-e az F-gázok helyettesítésére olyan hűtőközeg-alternatíva, mely biztonságos, műszakilag megvalósítható, energia- és költséghatékony technológiai megoldást tesz lehetővé. A szabályozó felek szakmai álláspontja szerint jelenleg ugyanis ez a szabályozásban meghatározott kapacitáshatár és töltetmennyiség felett nem lehetséges.
Termékkorlátozás helyhez kötött osztott légkondicionálók és hőszivattyúk esetén
12 kW alatti osztott levegő-levegő hőszivattyúk esetén 2029-ben lép hatályba a 150-es GWP-korlát. 12 kW alatti levegő-víz hőszivattyúk esetén a dátum 2027. 12 kW felett 2028-ig nincs GWP korlátozás, majd 2029-től lép életbe a 750-es GWP-korlát.
Termékkorlátozás helyhez kötött kompakt légkondicionáló és hőszivattyú berendezések esetén
Monoblokk típusú kompakt rendszerek esetén 50 kW-ig 2027-ben lép be a 150 GWP-korlát. 50 kW felett 2030-ig nincs korlátozás, utána szintén 150 kW a GWP-korlát.
Termékkorlátozás helyhez kötött folyadékhűtőkre
12 kW alatt 2027-től él a 150 GWP-korlát. 12 kW felett 2027-től 750 GWP korlát indul el, előtte nincs megkötés.
Termékkorlátozás helyhez kötött kereskedelmi hűtésre
Jellemzően – bizonyos kategóriaeltérésekkel – 2025-től lép be a 150 GWP korlát.
Tényleg változik a HFC-k GWP-értéke?
A fluorozott szénhidrogének[22] GWP-értéke nem változik. A HFC-k GWP-értékének meghatározásához továbbra is az IPCC[23] 4. jelentést használják. Bizonyos esetekben azonban átcímkézésre lesz szükség a HFO[24]-k és azok keverékei GWP-értékének kiszámításához, ugyanis ezeknél az IPCC 6. jelentése alapján kerül a módosított rendelet értelmében a hűtőközegek GWP-értéke meghatározásra.
Kibocsátás-megelőzés, képzés, képesítés
Üdvözlendő, hogy a rendelet-tervezet a képzési és képesítési követelményeket a HFO-kra és nem-fluorozott szénhidrogénekre is kiterjeszti. Azaz a jövőben csak olyan szakemberek helyezhetik üzembe, javíthatják és tarthatják karban a berendezéseket, akik nemcsak F-gáz képesítéssel rendelkeznek, hanem specifikus képzést is elvégeznek a tűz- és robbanásveszélyes kategóriába tartozó szénhidrogénekre, vagy a magas nyomáson működő szén-dioxidos berendezésekre, illetve a toxikus alternatívákra is.
Előttünk álló szakmai kihívások
A módosítás alatt álló szabályokhoz való alkalmazkodás és piaci felkészülés – szakmai megítélésünk szerint – több időt vesz igénybe a magyar piac és értéklánci szereplők számára, mint az uniós jogszabálytervben szereplő korlátozások bevezetésére vonatkozó határidők. A piaci felkészülés alatt a teljes értéklánc felkészítését szükséges érteni, azaz a tárolással, raktározással, hűtőközeg-kereskedelemmel és regenerálással, szállítással, telepítéssel, képzések indításával és képesítési folyamatok megszervezésével, szervizeléssel valamint biztonságos életútvégi leszereléssel és megsemmisítéssel járó feladatokat. Magyarországon sajnos egyelőre nagyon kevés nem-fluorozott hűtőközegekkel működő berendezések telepítésére és szervizelésére speciálisan képzett szakember van, illetve hiányosak a telepítési rendszerkövetelmények, előírások is.
Közös felelősségünk tehát, hogy a pillanatnyi haszon helyett a szakma hosszú távú jövőjét tartsuk szem előtt: vigyáznunk kell egymásra, kollégáinkra és a végfelhasználókra egy olyan kiélezett piaci helyzetben, ahol a hazai szabályozó számára még nem ellenőrizhető módon érkeznek és kerülnek telepítésre berendezések, hiszen nem tartoznak – egyelőre – az F-gáz szabályozás hatálya alá. Bármilyen baleset minden gyártóra és szervizvállalkozásra nézve komoly következményekkel járhat, emiatt óvakodjunk a szakmai kockázatok nem kellő súllyal történő kezelésétől: sem a pánikkeltés, sem a kockázatok bagatellizálása nem megfelelő szakmai magatartás.
Mivel a hazai végrehajtási rendelet elkészítéséig is törekedni kell arra, hogy a piacra érkező nem-fluorozott alternatívákkal működő berendezések biztonságos telepítése, üzembe helyezése és működtetése biztosítható legyen, a Magyarországon aktív gyártói és szervizvállalkozásokat tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezetek – az APPLIA Magyarország, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállakozások Szövetsége és a Magyar Hőszivattyú Szövetség – egy szakmai ajánlást és javasolt magatartás kódexet készít közösen, mely várhatóan 2024 első negyedévére készül el.
[1] 517/2014/EU
[2] 2023. október 19.
[3] A WEEE Irányelv a 7. melléklet (32. oldal) nevesíti a szénhidrogéneket is, mint szelektív kezelésre való előkészítési kötelezettség alá tartozó anyagokat, levegőbe történő elengedésük nem szabályos, nem lehetséges.
[4] HVAC-R = Heating, Ventilation, Air Conditioning and Refrigeration
[5] Fluorinated greenhouse gases 2022, European Environmental Agency
[7] 517/2014/EU
[8] Montreal Protokoll Kigali Jegyzőkönyv
[9] ENVI Committee
[10] Pl. R134a, R410A, R407C, R32-re és annak blendjei.
[11] HFO = Hidrofluoroolefin, pl, R1234yf, R1234ze
[12] MDI, Metered Dose Inhaler, jellemzően R134a hűtőközeggel működik
[13] European Partnership for Energy Efficiency, www.epeeglobal.org
[14] https://epeeglobal.org/hfc-outlook-eu/
[15] 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet
[17] GWP = global warming potential
[18] zárt gyári rendszer, amelyet jellemzően kompletten gyártanak és szállítanak, és amelyben a klímagázt tartalmazó részeket gyártás során illesztik össze
[19] több olyan egységből áll, mely hűtőközeget tartalmazhat és a helyszínen illesztenek össze
[20] IEC/EN 60335-2-40
[21] EN 378
[22] Pl. R32, R410A
[23] IPCC = Intergovernmental Panel on Climate Change
[24] pl. R1234ze vagy R1234yf
Szalai Gabriella a Magyar Hőszivattyú Szövetség szakmai munkatársa (szalai@hoszisz.hu)
Mészáros Fanni az APPLIA Magyarország cégvezetője (fanni.meszaros@applia.hu)
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.