Gondolatok „Az MSZT/MB 114 állásfoglalása” kapcsán

2022. szeptember 16. | Blazsovszky László | | 1 |

A márciusi Kéménykonferencián megfogalmazott ajánlások között két pont is foglalkozott az MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése szabvánnyal. Az ajánlásokra reagált az MSZT szabványosító műszaki bizottsága, amelyre Blazsovszky László, a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke írt viszontválaszt.

Érdeklődéssel olvastam „Az MSZT/MB 114 állásfoglalása” című cikket. A cikkben foglaltak szerint az MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése szabvány (továbbiakban: Szabvány) aktualizálása, átdolgozása régebb óta téma, főként gázipari szempontból.

Az, hogy „gázipari szempontból” a Szabvány aktualizálása, átdolgozása tervezés, kivitelezés és ellenőrzés szempontjából indokolt-e, ahhoz az „égéstermék-elvezető berendezés” gáziparban betöltött rendeltetése alapján a kéményseprő-ipari és a gázipari jogszabályok hatályos rendelkezéseiből javasolt kiindulni.

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (Kstv.) és az annak felhatalmazás alapján közzétett főbb jogszabályok [99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról (Kstv. Vhr.), 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet (BM rendelet) a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól] mindegyike tevékenységet, és nem az elérendő biztonsági szintnek megfelelő műszaki követelményeket szabályozza. Annak szabályozását a BM rendelet 18/A. § (1) bekezdése a 2021. évben létrehozott Kéményseprő-ipari Műszaki Bizottság feladataként határozta meg Kéményseprő-ipari Műszaki Irányelvekben (KiMI) történő közzétételével. A KiMI közzététele még nem történt meg.

A Szabvány figyelmen kívül hagyja a nemzeti szabványosításról szóló, 2002.01.01. napjától hatályos, 1995. évi XXVIII. törvény alábbi rendelkezéseit:

„6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.

6. § (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.”

A Szabvány gázipar szempontjából történő aktualizálása, átdolgozása, szükségessége szempontjából az alábbiak figyelembevétele javasolt az MSZT/MB 114 munkabizottság részéről a kéményseprő-ipar és a gázipar határterülete jogszabályaival történő ellentmondások elkerülése érdekében.

Gázipari szempontok szerint vizsgálva a Szabvány hibája, hogy az égéstermék-elvezetőt (Kstv. 1. § 2.) mint égésterméket termelő berendezést kezeli. Az égéstermék-elvezető használatakor, üzemelésekor nem termel égésterméket, azt vezeti. Egy triviális hasonlattal élve:

„Nem a kéménynek van mozdonya, a mozdonynak van kéménye.”

Égéstermék-elvezető abban az esetben létesül, ha a gázfogyasztó készülék égéstermékét, annak típusa szerint égéstermék-elvezetőhöz csatlakoztatva lehet és kell a szabadba kivezetni. Ennek megfelelően az égéstermék-elvezetőkkel kapcsolatos bármely tevékenység gyakorlása során különös figyelmet kell fordítani a tüzelőberendezés forgalomba hozatalára és telepítésére vonatkozó jogszabályok betartására.

Mivel az égéstermék-elvezető egy felhasználói berendezés – mint rendszer (GET 3. § 16.) – nem minden esetben szükséges tartozékaként létesül, annak létesítésére és használatára vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről szóló 1113/2019. (III. 13.) Korm. határozat értelmében ugyanaz a tevékenység, fogalom több jogszabályban egyidejűleg nem szabályozható, nem definiálható, így az (EU) 2016/426 európai parlamenti és tanácsi rendelet (GAR: gas appliances regulation – Gázkészülék rendelet) hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készülék – mint tüzelőberendezés – fogalom sem.

Egy olyan szabvány készítése során, amelyet abból a célból készítenek, hogy a szabvány alkalmazásával a vonatkozó jogszabály adott követelményeinek való megfelelés kimutatható legyen, be kell tartani azt a szabályt, mely szerint a szabvány követelményeinek teljesülése esetén a vonatkozó jogszabály adott követelményei teljesülnek, és a szabvány nem tartalmaz(hat) többletkövetelményt a jogszabályban megfogalmazott (alapvető) követelményeken túlmenően.

A 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet – mint műszaki tartalmú jogszabály – tervezetének közzétételét megelőző előzetes bejelentése a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint megtörtént (7. §). Ahhoz észrevétel nem érkezett.

Axiómaként és bizonyított tényként tudomásul kell venni, hogy a gázipari szabályozás több mint fél évszázada egy felhasználási hely [2008. évi törvény a földgázellátásról (GET) 3. § 16.] gázellátásának feltételrendszerét következetesen és rendszerszemléletben [rendszer = felhasználói berendezés (GET 3. § 18.] szabályozza:

GET 3. § 18. Felhasználói berendezés:

a fogyasztói vezeték,
a gázfogyasztó készülék és
a gázfelhasználó technológiák [gázfelhasználó technológiai rendszer: 1/2020. (I. 13.) Korm. rendelet 2. § 3.],

valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

Ilyen, nem minden esetben szükséges tartozék lehet gázfogyasztó készülék – mint „légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés” esetében – az égéstermék-elvezető. Hogy mely esetben szükséges és indokolt égéstermék-elvezető igénybevétele, annak eldöntése a telepítésre tervezett gázfogyasztó készülék tanúsított típusától függ.

Tervköteles létesítés esetén a tervező [266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés 24. GO, valamint 32. G jogosultsággal rendelkező tervező] kötelessége és feladata.

A kiviteli terv tervfelülvizsgálatát – a készülékcsere kivételével [GET 89. § (1)] –
a földgázelosztó köteles elvégezni és műszaki-biztonsági szempontoknak való megfelelősége esetén kivitelezésre alkalmas nyilatkozatot adni. (GET Vhr. 1. melléklet 5.44. 5.5.),

Gázfogyasztó készülék egyszerűsített eljárásban történő cseréje esetén a „feljogosított gázszerelő” [1/2020. I. 13.) Korm. rendelet 7. § és 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet
1. melléklet] kötelesége és feladata.

A gázfogyasztó készüléket annak gyártója, az európai szabályozás szerint az (MSZ) EN 1749:2020 szabványban [a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet hatálybalépését követően a TR/1749, CEN/TR 1749] értelmezett típusra hivatkozva hozza forgalomba.

A telepítés tervezője a vonatkozó szabványban azonosított típusra hivatkozva azonosítja a gázfogyasztó készüléket a kiviteli tervben. A GAR hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készülék műszaki értelemben „készletként” nem, kizárólag készre szerelt és használatra alkalmas minősítéssel adható át a vevőnek. [GET 89. § (4), 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet 6. § (2)]

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (CPR: construction products regulation – építési termék rendelet) hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-elvezetőt – a GAR hatálya alá tartozó termékektől eltérően – annak gyártója jogosult „készletként” (CPR 2. cikk 2.) is forgalomba hozni. Egy készletként forgalomba hozott termék esetében a gyártó, vagy felhatalmazott megbízottja nem köteles ellenőrzi a megvásárolt készlet eleminek összeszerelését követően előálló késztermék megfelelőségét, ezért ebben az esetben a tagállam feladata azoknak az előírásoknak a megalkotása, amelyek biztosítják a „készlet” elemeiből összeszerelt késztermék megfelelőségét.

A CPR hatálya alatt megengedett, hogy az égéstermék-elvezető gyártója, az égéstermék-elvezetőt késztermékként hozza forgalomba. Így abban az estben, ha az égéstermék-elvezető gyártója, vagy felhatalmazott megbízottja a készre szerelt égéstermék-elvezető megfelelőségét igazolta, a tagállami telepítési szabályozás hatálya alatt az égéstermék-elvezető részegységekből történő összeszerelésnek megfelelősége igazoltnak tekinthető.

Az (MSZ) CEN/TR 1749:2006, (MSZ) CEN/TR 1749:2012, 2020.06.01. napjától kezdődően az (MSZ) EN 1749:2020 szabvány szerinti típusra történő hivatkozás esetén a gázfogyasztó készülék gyártója, tanúsítója, illetve a gázfogyasztó készülék telepítésének tervezője a nemzetei szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) értelmében önként egy szabványra hivatkozott, amelyet a 6. § (2) értelmében megfelelőnek kell tekinteni. A GAR hatálya alatt az (MSZ) EN 1749:2020 szabvány alapján tanúsított gázfogyasztó készülékek esetében nincs lehetőség ezen szabványtól történő eltérésre még egyenértékű biztonsági szint igazolás mellett sem, mert a GAR rendelkezései felülírják az EU-s tagállamok rendelkezéseit.

Eltérően a BM rendelet 8. § (3) bekezdésében foglaltaktól, tervköteles létesítés esetén a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó jogszabályi felhatalmazás hiányában [GET 89. § (1)] nem végezheti a kiviteli terv [3/2020. (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklet 1. 25.] tervfelülvizsgálatát, felhasználói berendezés [GET 3. § 18.] égéstermék elvezető [Kstv. 1. § 2.] érintettsége esetén kizárólag a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő szakmai nyilatkozatot adhat ki.

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó – és más sem – nem értelmezheti az égéstermék-elvezető hovatartozását. A jogalkalmazásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkotmányosan nem ad lehetőséget állásfoglalás, illetve jogértelmezés adására. Állásfoglalással, jogértelmezéssel kapcsolatban kiadott megkeresésekre adott válaszok minden esetben az alábbiakat tartalmazzák:

„Hivatkozva az Alaptörvény alapján megalkotott 2010. évi CXXX. törvény garanciális szabályira, tájékoztatom, hogy levelem nem rendelkezik jogi kötőerővel és kötelező tartalommal, az nem szolgálhat hivatkozási alapul sem bírósági, sem jogi eljárásban.”

Jogszabály rendelkezéseit nem értelmezni, alkalmazni kell.

A Kstv. a gázipari szabályozásokat is érintő definíciókat tartalmaz:

Kstv. 1. § 2. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés [gázfogyasztó készülék: GET 3. § 37. és (EU) 2016/426 európai parlamenti és tanácsi rendelet] égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;

Ad Kstv. 1. § 2. A Szabvány eltérően a Kstv. fenti definíciójától, címében és szövegkörnyezetében is az égéstermék-elvezető berendezés fogalmat használja. Az égéstermék-elvezető építési termék, rá az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet, amelynek 7. §-a az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (CPR – construction products regulation) 5. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. A tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető között köztes elem nem lehet.

Kstv. 1. § 15. tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik;

Ad Kstv. §. 15.: Gázipar vonatkozásában tüzelőberendezés alatt az annak létesítésekor hatályos jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tüzelőberendezést kell érteni:

1969-től 1998. 12.31. napjáig gázfogyasztó berendezést (készüléket) [Gt. 26. § (2)] kell érteni:

1969. évi VII. törvény a gázenergiáról (Gt.) 26. §,
1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet (Gt. Vhr.) 35. § 37. 38. §

A gázfogyasztó készülékek rendeltetésszerű és biztonságos üzeme érdekében az égéstermék elvezetése szempontjából, azok konstrukciójától, típusától függően

vagy kéményhez,
vagy égéstermék-elvezetőhöz (MSZ 7044:1973 Égéstermék-elvezetők és tartozékaik gázfogyasztó készülékekhez) csatlakoztak.

Figyelem!

Az MSZ 7044:1973 szabvány – annak 1. oldalán megadottak értelmében – anno kötelező állami szabványként, a Gt. hatálya alá tartozó közszolgáltatású gázt (városi-föld-vagy pébégázt) hasznosító, legfeljebb 50 kW névleges hő-teljesítményű készülék 250 °C-nál nem nagyobb hőmérsékletű égéstermékét elvezető csövek, idomok, (a továbbiakban: égéstermék-elvezetők), valamint tartozékaik műszaki követelményeit és vizsgálata elvárásait tartalmazta, akkor kötelező állami szabványként. Az állami szabvány még a GOMBSZ (NIM rendelet 2. melléklet) előírásait is felülírhatta:

„Gt. Vhr. 67. § (4) Ha e rendelet hatályba lépését követően hatályba lépő állami szabvány a GOMBSZ-ban foglalt előírástól eltérő előírást tartalmaz, az állami szabványban foglalt előírást kell alkalmazni.”

Ez az égéstermék-elvezető nem azonos a Kstv. 1. § 2.hatálya alatt nevesített, azzal helyesírás szerint megegyező égéstermék-elvezetővel. Különösen nem azonos a Szabvány szerinti égéstermék-elvezető berendezéssel, ezért a Szabványra való hivatkozással nem írhatók elő az MSZ 7043:1973 szabványnak megfelelő égéstermék-elvezetők cseréjekor, különösen nem visszamenőleges hatállyal. A Szabvány visszamenőleges hatállyal történő alkalmazása esetén a felhasználó (GET 3. § 17.) élhet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 3/B. Közérdekű igényérvényesítés alatt biztosított lehetőséggel.

1999. 01. 01.-től 2018.04.21. napjáig [gázfogyasztó készülék (készülék)]:

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról. Ez a rendelet a gázüzemű berendezésekről szóló, 2009. november 30-i 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (GAD: gas appliances directive) való megfelelést szolgálta [20. § (3)].

2018.04.21.-től

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (GET 3. § 37. gázfogyasztó készülék)
A gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/426 európai parlamenti és tanácsi rendelet (GAR: gas appliances regulation = gázkészülékek rendelet) – mely közvetlenül alkalmazandó az EU-s tagállamokban – hatálya alá azok a berendezések tartoznak, amelyek gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével főzésre, hűtésre, légkondicionálásra, légfűtésre, meleg víz előállítására, világításra vagy mosásra használnak, valamint a légbefúvásos gázégők és ilyen gázégőkkel felszerelendő hőcserélők.

https://mkeh.gov.hu/piacfelugyeleti_muszaki/Gazfogyaszto_keszulekek_GAD

A gázfogyasztó készülékek tanúsított típusait az (MSZ) EN 1749:2020 szabvány (és elődei) nem a környezetbe helyezett állapotában tartalmazza. A Gázipari Műszaki Szakbizottság a 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet 3. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szakmagyakorlók – beleértve a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátókat is – munkájának segítése érdekében kidolgozta az EN 1749:2020 szabványban megadott típusú gázfogyasztó készülékek környezetbe helyezett állapotát tartalmazó változatait, amelyek összhangban vannak a CEN/TC 166 „Kémények” és a CEN/TC 109 „Gázkazánok” bizottságok által közösen elfogadott feltételekkel is.

A Gázipari Műszaki Szakbizottság (melynek tagja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselője is) által elfogadott Szakági Műszaki Előírásokat (SZME-G) a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzatok korábbi és hatályos változataival együtt a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján közzétette.

https://www.termekpont.hu/Termekpont/Szabalyzatok/gazipari-muszaki-biztonsagi-szabalyzat

A termékinformációs pont honlapján közzétett Szakági Műszaki Előírásokban foglaltakat a műszaki biztonsági szabályzat követelményeit az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásoknak kell tekinteni. [3/2020. (I. 13.) ITM rendelet 3. § (2)]

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó illetékességének meghatározása az alábbiak szerint történhet az SZME-G alapján:

„Égéstermék-elvezető” [Kstv. 1. § 2. – vastag fekete vonallal jelölt, építési termék (CPR)] mint tartozék szükségessége a gázfogyasztó készülék (vékony kontúrvonallal határolt) tanúsított típusától (Gt., majd GAD/GAR) függően.
Égéstermék-elvezető nem szükséges, nem indokolt, mert a gázfogyasztó készülék égéstermékét az annak részeként tanúsított eleme vezeti ki a szabadba (a gázfogyasztó készülék égéstermék kilépésre kialakított kivezetésének helyét (Kstv. 1. § 2.) az ábrán piros pont jelöli).	Égéstermék-elvezető mint tartozék szükséges, mert a gázfogyasztó készülék tanúsított típusa nem rendelkezik az annak részeként tanúsított, a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket szabadba vezető elemével.

Megjegyzés:

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet „19. § (2) A megfelelőségi jelölés („CE-jelölés”) a készüléken kizárólag akkor tüntethető fel, ha a készülék a rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró összes jogszabály előírásainak megfelel.”

GAR 2. cikk 31. „CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a berendezés vagy részegység megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabály alkalmazandó követelményeinek;

Összefoglalás

Az MSZ 845:2012 szabvány revíziójakor az alábbiak figyelembevétele javasolt – a teljesség igénye nélkül –, mert az abban foglaltak

egy része ellentétes hatályos, más határterületek által szabályozható jogszabályok [(EU) 2016/426 Rendelete, 305/2011/EU Rendelete, GET, GET Vhr., 1995. évi XXVIII. törvény, 1/2020. (I. 13.) Korm. rendelet, 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet, stb.] egyes rendelkezéseivel;
azokkal párhuzamos szabályozásokat nem tartalmazhat;
szabvány eljárásjogi kérdéseket nem tartalmazhat;
szabvány nem szabályozhatja felhasználói berendezés (GET 3. § 18.) kiviteli tervének tartalmi követelményeit;
tüzelőberendezések telepítési feltételeit szabvány nem, csak jogszabály, az is rendszerszemléletben szabályozhatja (műszaki-biztonsági szempont);
tervezés szempontjából nem értelmezhető előírást nem tartalmazhat („A méretezést a szakirányú tervező helyettesítheti.”);
kiviteli terv, ezen belül a légellátás, égéstermék elvezetés méretezése vonatkozásában tervfelülvizsgálatot jogszabályi felhatalmazás [GET Vhr. 1. melléklet 5.3., 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklet 1. 5.3.] és szakirányú jogosultság [„Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni” – 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet] hiányában a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nem végezhet;
a légellátás, szellőzés és az égéstermék elvezetésének méretezése égéstermék-elvezető érintettsége esetén kizárólag a tervező joga, kötelessége és felelőssége → Tervezői nyilatkozat (SZMEG 2021.08.10. 7. melléklet);
a tervező egyenértékű műszaki biztonsági szint igazolása mellett eltérhet műszaki biztonsági szabályzatban foglaltaktól, szabványban meghatározott műszaki megoldástól [1/2020. (I. 13.) Korm. rendelet];
a Szabvány nem használhat és nem írhat elő a gázipari jogszabályok hatálya alatt szabályozottól eltérően definiált fogalmakat és előírásokat;
a Szabvány fogalomhasználata nincs összhangban a Kstv. 1. § 2. alatt nevesített elnevezésekkel (épített kémény, az épített héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, a szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez –, illetve a Kstv. a definíción belül használt további, de nem definiált fogalmakat:

az épített kémény;
az épített héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;
szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;

Ez utóbbi kettő nem egyértelmű fogalom.

az égéstermék-elvezető műszaki ellenőrzéséhez nem írható elő olyan adatszolgáltatás, amelyet a „szakmai nyilatkozat” [BM rendelet 8. § (3)] kiadásához benyújtott kiviteli tervnek a GET hatálya alatt szabályozott módon [1/2020. (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklet 2. A gáz csatlakozóvezetékek, felhasználói berendezések és telephelyi vezeték általános tervezési követelményei] egyébként is tartalmaznia kell;
villámvédelmi jegyzőkönyvet a műszaki-biztonsági ellenőrzéshez [GET Vhr. 1. melléklet 6.2. f)] kell biztosítani;

Az MSZ 845:2012 szabvány revíziója helyett a 3/2020. (I. 13.) ITM rendeletben – mint műszaki tartalmú jogszabályban – meghivatkozott alábbi szabványok, vagy azok időközben módosított változatainak mielőbbi magyar nyelven történő közzététele javasolt:

MSZ EN 15287-1 (Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései);
MSZ EN 15287-2 Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései.

Kémény Szabványok