e-gépész online szaklap

Energiatakarékos lakóépületek tüzelőberendezéseinek légellátása

| | |  2 | |

Az épületek tömörsége folyamatosan javul, mert az energetikai jellemzők folyamatos szigorodása és a komfort-igények növekedése ezt megköveteli. A „közel nulla energiaigényű” épület már tömörebb annál, hogy természetes szellőztetéssel jól működtethető legyen. A szerző véleménye szerint a légellátás kérdését akár „blower-door” vizsgálattal, akár egyéb méréseken alapuló ellenőrzéssel biztonságosan és a tényeknek megfelelően el lehet dönteni. A szerző szerint a légbevezetők minden esetben való beépítése, vagy a rosszul működő reteszkapcsolások nem a tényleges biztonságot, a környezet-tudatosságot vagy az élhető komforttereket szolgálják, hanem inkább az általános ellenérzést és az önkényes, szakszerűtlen ellenlépéseket kényszerítik ki. A megoldást a jogszabályok valódi betartása, és a hiteles szakemberek értelmes együttműködése adja itt is, mint számos más esetben.

A cikk a Magyar Épületgépészet 2022/3. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzéke itt letölthető.

Az épületek légtechnikai tömörsége folyamatosan javul, mert az energetikai jellemzők folyamatos szigorodása és a komfort- igények növekedése ezt megköveteli. A mai „közel nulla energiaigényű” épületeknél már egyértelműen tömörebb az épület annál, hogy természetes szellőztetéssel jól működtethető legyen, ugyanakkor nagyon messze vagyunk attól, hogy egy épületet valóban tömörnek sikerüljön építeni. A magyar előírások nem tartalmaznak határértékeket az épületek tömörségére. Általános szellőztetési irányértékeket tartalmaz a 7/2006 TNM rendelet, és számos légtechnikai szabvány, de arra nézve nincs hazai támpont, hogy mennyire legyen tömör egy épület. Pedig a tömörség igénye több fontos oldalról megalapozott, például:

  • energiatakarékosság a kontrollálatlan légcsere csökkentésével,
  • a komfortérzet javítása a huzathatások elkerülésével,
  • az épületállag megóvása a hő- és párahidak elkerülésével,
  • a zaj- és porterhelés csökkentése.

Az általános tapasztalat az, hogy a lehető legnagyobb tömörség megcélzása esetén is vannak maradó rések, sőt az épület használata során is keletkeznek újak.

A tömörséget tervezőasztalon, nagy gondossággal kell megtervezni, és a záró felületeket folytonossá tenni, mert egy épület 99%-ban nagyon sok különböző szerkezet és anyag összessége, ahol a hőtágulások, irány- és anyagváltások tömörre épített és tömören maradó működése nem oldható meg „ad hoc” módszerekkel.

Egy épület szempontjából ma a kritikus kérdések: a nyílászárók és az alkalmazott beépítési technológia, a villanyszerelési-, illetve gépészeti faláttörések tömörsége, illetve a különböző anyagú csomópontok, felülethatárok kialakítása.

1. kép. Tömörségi határ

A tömörséget tehát tervezhetjük, sőt terveznünk kell, de a tényleges sikert csak méréssel tudjuk megállapítani. Ezt a mérést a szakmai körökben már közismert „Blower-door” vizsgálat jelenti.

Fontos megjegyezni, hogy a légtechnikai tömörség nem azonos a párazárással. Egy repedések nélküli gipszkarton felület például gyakorlatilag légtömör, de megfelelő festékek alkalmazásával nem párazáró, mert a papír, és a gipsz mikroporozitása a vízmolekulák lassú diffúzióját megengedi, a vizet részben tárolja.

Érdekes a két legfejlettebb gazdaság, Európa és az USA összehasonlítása. Ma már mindkét földrészen komoly téma az épülettömörség, és annak vizsgálata.

Az USA-ban a 2018-as IRC (International Residential Code) maximum 3-szintes 1- és 2 lakásos családi házakra vonatkozóan szabályozza a légtömörséget, és 50 Pa túlnyomás mellett éghajlattól függően maximum 3...5 közötti légcsereszámot enged meg. A vizsgálatra és a vizsgálati eszközökre a RESNET/ ICC 380, az ASTM E779 vagy ASTM E1827 szabványokat kell alkalmazni.

Európában Németország a legpontosabban szabályozott. Ott a 2001-től érvényes „EnEV”, energiatakarékossági rendelet ugyanúgy 50 Pa mellett természetes szellőztetésű épületeknél 3-szoros, míg gépi szellőztetésű épületeknél 1,5-szörös maximális szivárgást enged meg.

A magánkezdeményezésként létrejött, de általánosan elismert Passzívház Intézet a passzívházként tanúsított épületekre 50 Pa túlnyomás ÉS depresszió mellett 0,6-szoros légcserét enged meg, és ezzel a legszigorúbb előírást fogalmazza meg. Európában a méréseket az ISO 9972 szerint kell elvégezni.

Tömörség és tüzelőberendezések

Az épületek tömörsége értelemszerűen nagyon erősen összefügg az esetlegesen üzemeltetni kívánt nyitott égésterű készülékek légellátásával. A kéményseprőipari szabályok egész Európát tekintve nagyon különbözőek. Német nyelvterületen kissé hasonló a helyzet, mint hazánkban.

Ha a sormunka ellenőrzés olyan helyzetet tár fel, amely életveszélyt is okozhat, akkor rövid határidővel szakember bevonását írja elő. Eltérően a hazai gyakorlattól, azonban ott a szakember által készített anyagot el is fogadják akkor is, ha annak ítélete nem „hülyebiztosan szabványos”.

Azaz, ha egy légellátási kérdést akár „blower-door” vizsgálattal, akár egyszerű, de gondos egyéb méréseken alapuló ellenőrzéssel biztonságosan és a tényeknek megfelelően el lehet dönteni, és az ítéletet egy jogosult, felelős személy aláírásával hitelesíti, nem képezheti vita tárgyát, hogy egy rendszer megfelel-e, vagy nem.

2. kép. Blower-door vizsgálat

Bécsben például léteznek olyan, nyitott kombi kazánok égéstermékét elvezető gravitációs gyűjtőkémények, amelyek mellett WC ventilátorok üzemelnek, nincs légbevezető, fokozott légzárásúnak látszó nyílászárók vannak, de mivel méréssel igazolt a megfelelően biztonságos légellátás, senki nem vitatkozik ezzel. Igaz, hogy a megfelelő gondossággal elvégzett mérnöki munka 200-300 eurót is meghaladó összegbe kerül. Tény az is, hogy Finnországban például, ahol a mostanában épülő házakat teljes felületében műanyagfólia határolja (valahol a rétegrendben), és a lakóépületek 99,9%-ában hővisszanyerős gépi szellőztetés és depressziót okozó központi porszívórendszer működik, legalább 50%-ban nyitott, légtérfüggő üzemű tömegkályhákat is találunk a nappaliban.

Nézzük meg ezért, hogy mi is várható a világszerte elvégzett sokezer „blower-door” mérés alapján Hazánkban. Le kell szögezni, hogy az idő előre haladásával egyértelműen kitisztul az építőipar számára, hogy mik a tömörség feltételei, és egyre inkább be is tartják azokat az építés során. Ennek következtében az épületek várható tömörsége folyamatosan javul.

A tömörséget legjobban az 50 Pa túlnyomás mellett mérhető, teljes hasznos térfogatra vonatkozó légcsereszámmal tudjuk jellemezni.

Az építési évben jellemző átlagos építési minőség alapján az alábbi átlagos értékek állapíthatók meg:

Építési év Légcsereszám 50 Pa túlnyomásnál  Minősítés
 2030 –  0,2 1/h  kiváló (eddigi világcsúcs)
 2020 –2025  0,6 1/h  jó
 2015 –2020  2...3 1/h  takarékos
 2000 – 2015  5...9 1/h  átlagos
 1990 előtti  10 – 1/h  tömörtelen

A táblázatban a színezett sor mutatja a hazai jó minőségű, fokozott légzárású, kétrétegű nyílászárókkal rendelkező, hőszigetelt épületeket, amelyekkel a legnagyobb számban van feladatunk.

Ha egy átlagos családi házat nettó 95 m²-esnek feltételezünk 2,8 m-es belmagassággal, akkor a nettó légtérfogat 266 m³. Egy 50 m²-es, 2,65 m belmagasságú lakás ennek éppen a fele, így a következő táblázat légmennyiségeit felezve a lakásokra érvényes adatokat kapjuk.

Az 50 Pa-nál mért szivárgás jól átszámítható különböző nyomásszintekre az alábbi táblázat szerint:

266 m³-es épület szivárgása 50 Pa-nál 10 Pa-nál 4 Pa-nál
Építési minőség m³/h m³/h m³/h
kiváló 53 22 8
160 59 21
takarékos 532 183 68
átlagos 1330 425 164
tömörtelen 2660 793 313

Ha például gáztüzelésű, nyitott égésterű kazánokat számolunk, legtöbb esetben 3-4 Pa értékű filtráció megengedhető a légtérben. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű és minőségű házban még egy kisventilátor üzemével párhuzamosan is biztonságos lehet egy 24 kW-os kazán üzeme, hiszen 164 m³/h szivárgásra számíthatunk a valóságban. Ha pár éves, takarékos házról van szó, akkor a ventilátorüzem kizárásával általában gond nélkül működhet egy nyitott égésterű gázkazán. Sajnos várható, hogy a mai építéseknél ez már nem lehet így, de a mai házakban nincs nyitott égésterű gázkazán, legfeljebb kondenzációs, zárt égésterű készülék.

A jövő házainál, vagy nagyon jó, minősített passzívházaknál még nagyobb tömörség várható.

Tipikus ma, hogy különböző okok miatt a fatüzelésű kandallók, cserépkályhák egyre divatosabbak. Egy ilyen berendezés jóval nagyobb filtrációt is elvisel. Tipikusan 10 Pa értéket engedhetünk meg ilyenkor. Ekkor láthatóan még egy átlagos passzívház is rendelkezik annyi szivárgással, hogy a kályha biztonságosan üzemelhet. Ez egybevág a finn általános tapasztalattal és gyakorlattal.

Az 1. kép világosan mutatja azokat a helyeket, ahol a legnagyobb elővigyázatosság és tervezettség mellett is várható némi gyengeség a tömörségben. A nyílászárók nyers falba történő beépítése esetén szinte biztos a keret melletti szivárgás, a tető és oldalfal csatlakozása, a közfalak és a mennyezet csatlakozásai, a gépészeti áttörések, a villamos védőcsövek és áttörések, a padlásfeljáratok, tetőablakok, és még számos apró, de óriási folyóméretben, vagy darabszámban előforduló „épülethibák” vezetnek oda, hogy egy nagyon gondosan épített, és nagyon tömörnek szánt épület sem sikerül a terveknek megfelelően.

Természetesen ez az általános megállapítás nem érvényesíthető konkrét épületekre, és egy tervező, vagy szakértő haláláig tartó, teljes vagyonát kockáztató felelőssége is megköveteli, hogy konkrét épületre csak konkrét vizsgálat alapján mondjon ki ítéletet.

Az átlag azonban jól mutatja azt, hogy a például a légbevezetők minden esetben való beépítésével, vagy rosszul működő reteszkapcsolásokkal nem a tényleges biztonságot és főleg nem a környezet-tudatosságot, vagy az élhető komforttereket szolgáljuk, hanem éppen ellenkezőleg, a tapasztalatokkal ellenkező kényszerítéssel, komfort-rombolással inkább az általános ellenérzést és az önkényes, szakszerűtlen ellenlépéseket kényszerítjük ki.

A megoldást a jogszabályok valódi betartása, és a hiteles szakemberek értelmes együttműködése adja itt is, mint számos más esetben.

Magyar Épületgépészet

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fazakas Miklós Feren | 2022. ápr. 14.

Találkoztam már olyan esettel, amikor ugyanaz a kéményseprő vállalat, amelyik 10 évvel korábban, a létesítéskor pozitív szakmai nyilatkozatot adott egy B11 típusú gázkazánt kiszolgáló égéstermék-elvezetővel kapcsolatban, a sormunka során a változatlan állapotban lévő felhasználói berendezés légellátását nem megfelelőnek minősítette és feljelenést tett a katasztrófavédelmi hatóságnál, a használóval szemben, arra alapozva, hogy a lakásban „fokozott légzárású nyílászárókat látott”. Azonban a létesítés terve szerint a kérdéses nyílászárók nem részei a felhasználói berendezésnek, mert a gázfogyasztó készülék légellátását a tervező a padlástér felől biztosította. Továbbá az égéstermék-elvezetőben mért O2 tartalom alapján a légellátási tényező 5 feletti értékű volt, így kizárható az a lehetőség is, hogy az időjárási tényezők változása következtében a légellátási tényező értéke a jogszabályban előírt minimum alá csökkenhet. A kéményseprő elkövette azt a hibát, hogy a kéményseprő-ipari jogszabályban előírtaktól eltérően nem őrizte meg a tevékenysége ellátáshoz szükséges információkat, nem állt rendelkezésére az létesítés terve, amelyre vonatkozóan a szakmai nyilatkozatát kiadta, amelynek birtokában nyilvánvaló lett volna a számára, hogy a megoldás megfelelő. A légellátás megfelelőségének az áramlásbiztosító után mért O2 tartalom alapján történő értékelése egy olyan megoldás, amely alkalmas arra, hogy segítségével tervezői jogosultság hiányában, kompetens módon bírálható el a megoldás aktuális megfelelősége. Kellő tapasztalat esetén, ugyanannak a készüléknek az égéstermék összetételét vizsgálva a nyári, illetve a téli időszakban, a téli mérési eredmények alapján következtetni lehet majd arra is, hogy az adott megoldás meg fog-e felelni a nyári körülmények között. Az semmiképpen nem lehet megoldás, hogy a kéményseprőktől olyan feladat elvégzését várjuk el, ami tervezői jogosultságot feltételez: Kéményseprő-ipari végzettséggel, terv nélkül, nem bírálható el egy gázfogyasztó készülék légellátásának megfelelősége „ránézésre”. A megfelelőség, vagy nem-megfelelőség kérdésében a mérés jelenti a megoldást. Ha az áramlásbiztosító nyílásánál égéstermék kiáramlás tapasztalható, akkor a megoldás nem megfelelő. Ebben az esetben, aki azt állítja, hogy a megoldás nem-megfelelő, bizonyítékkal támasztja alá az állítását, így jogi problémák sem merülnek fel.


Fazakas Miklós Feren | 2022. ápr. 14.

A mérés szükségességével maximálisan egyetértek. A hagyományos, gravitációs eleven üzemű égéstermék-elvezetőhöz (kéményhez) csatlakozó, nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek esetén a Blower-door vizsgálatnál sokkal egyszerűbben is képet kaphatunk arról, hogy a megoldás aktuálisan megfelel a vonatkozó jogszabály követelményének, vagy sem: A légellátásra vonatkozó követelményeket több mint ötven évre visszamenőleg a gázipari jogszabályok tartalmazzák és tartalmazzák ma is. A légellátás megfelelőségét a gázszerelőnek ellenőriznie kell.. A deregulációs szabályok tiltják, hogy ugyanazt a követelményt több jogszabály is szabályozza, így kérdéses, hogy a légellátás megfelelőségének ellenőrzése összeegyeztethető-e egyáltalán a deregulációra vonatkozó előírásokkal. A kéményseprő-ipari jogszabályokban nem is találunk légellátásra vonatkozó követelményeket. A kéményseprők valójában a felhasználói berendezés létesítésekor, vagy átalakításakor hatályos gázipari jogszabály betartását ellenőrizik a sormunkájuk során. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásnak szakmai szabályairól szóló 21/2016. ((VI. 9.) BM rendelet 2. mellékletében, az Egyéb hibák között szereplő 5/a, 5/b, 5/c és 5/d hibakódok nem megsértett jogszabályi helyet, hanem a vonatkozó gázipari jogszabály megsértése esetén követendő kéményseprő-ipart tevékenységeket azonosító kódok. Ezek a kódok nem azonosítják a megsérteni vélt jogszabályi helyet, amelynek megsértésére hivatkozva a tulajdonos, vagy a használó ellen eljárás lenne indítható, sőt a kódok még arra sem alkalmasak, hogy segítségükkel a kéményseprő által vélelmezett hiba azonosítható legyen. Például 3/a hibakód, a tisztítás-ellenőrzési feltétek hiánya, takarhatja a tető feletti járda hiányát, vagy nem megfelelőségét, de takarhatja azt is, hogy a pincében lévő tisztítónyílás nem megközelíthető. A megsértett jogszabályi hely a létesítéskor hatályos gázipari jogszabály légellátásra vonatkozó követelménye. A légellátási tényező és a gázfogyasztó készülék áramlásbiztosítója után legalább 3D távolságban, például az égéstermék-elvezetőben mért oxigén tartalom és a légellátási tényező között a tüzelőanyag ismertében egyértelmű összefüggés áll fenn. (Lásd Dr. Meszléry Celesztin, Gáztechnikai Példatár) . Ennek megfelelően légellátás aktuális megfelelősége az égéstermék az áramlásbiztosító után mért oxigén tartalma alapján ellenőrizhető, az egyéb itt nem felsorolt mérési feltételek betartásával, ezek között szerepel, hogy a gázfogyasztó készüléknek a legnagyobb teljesítményével kell üzemelnie és valamennyi nyílászárónak a legjobban zárt helyzetében kell lennie. A létesítéskor hatályos gázipari jogszabályok az áramlásbiztosítóval ellátott gázfogyasztó készülék együttes légellátási tényezőjére (a tűztérbe belépő és az áramlásbiztosító nyílásán belépő hígító levegő együttese alapján számolva) időszakosan eltérő követelményt határoznak meg. Így a létesítéskor hatályos gázipari előírás szerint λmin értéke 2 vagy vagy 2,5 lehet, vagy ha rendelkezésre áll a gázfogyasztó készülék gyártójának az áramlásbiztosító utáni égéstermék vezetékben mért minimális légellátási tényezőre, vagy minimális égéstermék hígítási tényezőre vonatkozó előírása, akkor a gyártó előírását kell betartani. Földgáz üzem esetén az áramlásbiztosító után, azaz a kéményben mért 11,1% (V/V), vagy e feletti O2 tartalom felel meg a λ = minimum 2 előírásnak. Azaz a jogszabályi előírásnak nem felel meg a megoldás, ha az O2 tartalom kisebb, mint 11,1% (V/V). Ha a jogszabály előírása λ = minimum 2,5, akkor a megoldás nem felel meg, ha az O2 tartalom kisebb, mint 13,15% (V/V). Abban az estben, ha a kéményseprőnek mérnie kell az égéstermék hígítatlan szénmonoxid tartalmát, márpedig mérnie kell, nem kerülhető el az O2 tartalom mérése. Így a kéményseprők számára immár évek óta rendelkezésre áll az információ, amely alapján a megoldás aktuális megfelelőségéről, vagy nem-megfelelőségéről méréssel tudnának meggyőződni. A BM rendeletnek az a rendelkezése, amely szerint, ha a kéményseprő úgy gondolja, hogy a megoldás nem-megfelelő előírhatja, hogy a használó a saját költségén egy költséges megfelelőség igazolási eljárást folytasson le, alkotmányellenes. Ugyanis a mi jogrendszerűnkben alapelv, hogy annak kell bizonyítania, aki valamit állít. A sormunka során talált nem-megfelelőséget a kéményseprő állítja, így vita esetén a bizonyítás terhe raja van, amelyet nem háríthat át a használóra, vagy a tulajdonosra. Talá

Facebook-hozzászólásmodul