e-gépész online szaklap

Módosulnak a fűtő és légkondicionáló rendszerek kötelező felülvizsgálatának szabályai

| | |  0 | |

A hatályos irányelv célja, hogy előmozdítsa az épületek energiahatékonyságát, általános módszertani keretet adjon az épületek integrált energiahatékonyságának kiszámításához és energetikai tanúsításához, hogy követelményeket szabjon az épületekben található fűtési és légkondicionáló rendszerek rendszeres helyszíni vizsgálatára, valamint meghatározza az energiahatékonysági tanúsítványok és helyszíni vizsgálati jelentések független ellenőrzési rendszerét.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról 2010. június 18-án került kihirdetésre, és a korábbi azonos tárgyú 2002/91/EK irányelvet váltotta fel. A módosított irányelvet előbb 2012-ben majd legutóbb 2018. májusában átdolgozták és a 2018/844/EU irányelvvel elfogadták annak változásait – számol be róla az mmk.hu

A hatályos irányelv célja többek között:

  • előmozdítani az épületek energiahatékonyságát;
  • általános módszertani keretet adni az épületek integrált energiahatékonyságának kiszámításához és energetikai tanúsításához;
  • követelményeket szabni az épületekben található fűtési és légkondicionáló rendszerek rendszeres helyszíni vizsgálatára;
  • meghatározni az energiahatékonysági tanúsítványok és helyszíni vizsgálati jelentések független ellenőrzési rendszerét.

A legkorábbi 2002/91/EK irányelv alapján került kiadásra a jelenleg is hatályos 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról. A rendelet 2009. október 1. óta változatlan, nem követte sem az irányelv időközbeni módosulásait, sem a szakmagyakorlással összefüggő hazai szabályozás változásait. E szabályt váltja fel a 2022. január 1-én hatályba lépő új három színtű (törvény –  kormányrendelet – ITM rendelet) jogszabályi rendszer.

Milyen kereteket szab az irányelv?

1. A 2010/31/EU irányelv fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatára vonatkozó cikkeinek áttekintése

A 2010/31/EU irányelv 14.-18. cikkei adnak iránymutatást a hazai szabályozás tartalmára.

Az irányelv 14. cikke a fűtési rendszerek helyszíni vizsgálatának minimum követelményeit határozza meg. A legfontosabb elemek az alábbiak:

  • A fűtési rendszerekre vagy kombináltan helyiségfűtésre és szellőztetésre szolgáló 70kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű rendszerek rendszeres helyszíni vizsgálatát kell elvégezni.
  • A vizsgálatnak ki kell terjednie:
    - a hőfejlesztő berendezés hatékonyságának és az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelésére;
    - adott esetben arra, hogy a fűtési rendszer vagy a kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható.
  • Az irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy tanácsadás keretében a felhasználók a felülvizsgált hőfejlesztő berendezés, vagy a kombinált fűtési rendszer, korszerűsítésére, cseréjére, vagy hatékonyságának növelésére vonatkozó alternatív megoldásokról információt kapjanak.
  • A nem lakás célú 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszerrel vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőztetésre szolgáló rendszerrel rendelkező épületeket – amennyiben műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – fel kell szerelni 2025-ig épületautomatizálási és szabályozási rendszerrel. E rendszernek alkalmasnak kell lennie többek között:
    - az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, elemzésére;
    - az épület energiahatékonyságának értékelésére, hatékonyságcsökkenés feltárására;
    - karbantartási igénnyel összefüggő tájékoztatásra;
    - a termelés, elosztás, tárolás, felhasználás optimalizálására.
  • Az épületautomatizálási rendszerrel felszerelt épületek mentesülnek a rendszeres helyszíni felülvizsgálat alól.

Az irányelv 15. cikke a légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatának minimum követelményeit határozza meg. A követelmények a fűtési rendszereknél meghatározottakkal analóg szabályokat írnak elő.

A fűtési vagy légkondicionáló rendszerek minden egyes helyszíni vizsgálatáról jelentést kell kiállítani. A jelentésnek tartalmaznia kell a 14. és 15. cikkel összhangban elvégzett helyszíni vizsgálat eredményét, és ajánlásokat kell meghatározni az ellenőrzött rendszer hatékonyságának javítására. A jelentést az épület tulajdonosának át kell adni. [16. cikk]

A fűtési vagy légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatának elvégzését független módon, képesített, és/vagy elismert szakértő teljesítheti. Az akkreditált szakértők jegyzékét nyilvánossá kell tenni és az aktualizálását biztosítani kell. [17. cikk]

A fűtési vagy légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatáról készült jelentések ellenőrzésére független ellenőrzési rendszert kell létrehozni. Az ellenőrzésnek az évente kiállított összes helyszíni vizsgálati jelentésekből véletlenszerűen kiválasztott egy statisztikailag jelentős hányadát kell alávetni. [18. cikk]

Most lássuk miként kell eljárnunk az irányelvre alapozva megalkotott hazai szabályok betartása érdekében.

2. A hazai szabályozás áttekintése

Az új hazai szabályok megalkotásának első lépcsőjeként 2020. decemberében az Országgyűlés elfogadta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítását, amely egy új VIII/A. fejezetet iktatott be Energetikai felülvizsgálat címmel. E fejezet 25/A. A fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata alcíme adaptálja az irányelvben foglaltakat. Aki időt szánna rá, hogy átolvassa a jogszabályt, ne feledje, hogy a Nemzeti Jogszabálytárban az időgép funkcióval ki kell választani a 2022. januártól hatályos szöveg változatot, mert egyébként azt tapasztaljuk, hogy az érintett részt hatályon kívül helyezték.

Szintén múlt év decemberében jelent meg a közlönyben az energetikai felülvizsgálatról szóló 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet. Ebben a felülvizsgálattal kapcsolatos regisztrációs és nyilvántartási kötelezettségekről, a felülvizsgálat tartalmi követelményeiről, az ellenőrzési feladatokról, illetve jogkövetkezményekről rendelkeznek.

A törvényi és kormányrendeleti szabályok kiegészítéseként az energetikai felülvizsgálatot érintő egyes szabályokat a 19/2021. (IV. 14.) ITM rendelet tartalmazza. Itt találjuk az energetikai felülvizsgálóra, az éves felügyeleti díjra, a jogosultsági feltételre, a felülvizsgálati jelentés minimális követelményeire vonatkozó előírásokat.

A törvényi szint követve az irányelvben foglaltakat az épületet vagy több épületet együttesen ellátó:

a) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer, valamint

b) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer

hozzáférhető részeinek vonatkozásában írja elő a rendszeres energetikai felülvizsgálatot. A felülvizsgálatot energetikai auditálási kötelezettség esetében a kötelező auditálás részeként négyévente, egyéb esetben nyolcévente kell elvégezni. Ennek lefolytatásáról az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak (együtt rendszerüzemeltető) kell gondoskodnia. Meg kell említeni, hogy a hatálybelépés előtt üzembehelyezett rendszerek tekintetében az első felülvizsgálatot legkésőbb 2025. december 31.-ig kell lefolytatni.

Lakóépületek esetében akkor nem szükséges felülvizsgálatot végeztetni, ha az épület

a) elektronikus felügyeleti funkcióval, illetve

b) hatékony ellenőrző funkciókkal rendelkezik.

A nem lakás célú épületek esetében a felülvizsgálat alóli mentesség feltétele, hogy az érintett rendszer – melynek effektív névleges teljesítménye nagyobb, mint 290 kW – rendelkezzen épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel, amely alkalmas:

a) az energiafelhasználás folyamatos követésére, rögzítésére és szükség szerint kiigazítására;

b) az energiahatékonyság értékelésére, a hatékonyság romlás feltárására, a személyzet tájékoztatására; valamint

c) más rendszerekkel való kommunikációra, valamint átjárhatóságra.

Az energetikai felülvizsgálat helyszíni vizsgálatot követően kiterjed a fűtési és légkondicionáló rendszerek hatékonyságának, és az épület követelményeihez viszonyított méretezésének értékelésére, valamint a rendszer teljesítmény adott feltételek melletti optimalizálhatóságára. A felülvizsgálat során a rendszerüzemeltetőnek biztosítania kell a rendszer használatával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos dokumentumokat és információkat. A felülvizsgálónak a rendszerek hozzáférhető részeit helyszíni ellenőrzés keretében is meg kell vizsgálnia.

A felülvizsgálatról elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás keretében felülvizsgálati jelentés készül, melyet a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (továbbiakban hatóság) által vezetett Klímagáz Adatbázis (továbbiakban adatbázis) erre kialakított felületére kell feltölteni. A felülvizsgálati jelentés minimális tartalmi követelményeit külön-külön a fűtési rendszerekre, valamint a légkondicionáló rendszerekre részletesen összefoglalja az ITM rendelet 2. számú melléklete.

A hatóság vezeti az érintett rendszerek, az elvégzett felülvizsgálatok, a jogosult felülvizsgálók, a teljesített képzések és továbbképzések, valamint a mentességi feltételeket igazolt rendszerek adatait tartalmazó nyilvántartásokat.

Az energetikai felülvizsgáló olyan személy lehet, aki a Magyar Mérnöki Kamara (továbbiakban kamara) által vezetett névjegyzékben szerepel és az ITM rendelet 1. számú mellékletében megjelölt szakmagyakorlási jogosultságok (G, G-ÉF, SZÉS3, SZÉS6) valamelyikével rendelkezik, regisztrált a hatóság adatbázisába, a kamara által kiadott szabályzat szerint szervezett képzést, mely vizsgával zárul sikeresen teljesítette, valamint a Hatóság részére az éves felügyeleti díjat megfizette.

Az éves felügyeleti díj 50 000 Ft.

A felülvizsgálónak a nyilvántartásba vételt követően évente a kamara által meghatározott továbbképzést kell teljesítenie.

A felülvizsgáló az elvégzett felülvizsgálatért díjra jogosult, melynek mértékére a kamara ajánlása az irányadó.

A Hatóság a Kamara bevonásával ellenőrzi a kötelező energetikai felülvizsgálat teljesítését, melyhez a tárgyévben kiállított jelentések számának statisztikailag jelentős hányadát választja ki. Az ellenőrzésekről minden év január 31-ig kell jelentést készíteni.

3. A kamara szerepe az energetikai felülvizsgálat vonatkozásában

Amint az már a korábban leírtakból is kitűnt, több szerepet is szánt a kamarának a jogalkotó az energetikai felülvizsgálat kapcsán.

Ha időrendben vizsgáljuk a folyamatot akkor az első fontos elem a felülvizsgálói nyilvántartásba vételhez a kijelölt szakmagyakorlási jogosultságok valamelyikének megléte.

A jogosultsági kritérium teljesítése mellett fontos elem a kamara által szabályzatban meghatározott képzés és vizsga teljesítése. Az energetikai felülvizsgálók által teljesítendő képzési, továbbképzési és vizsgakötelezettségek tartalmáról és eljárásrendjéről, valamint ezek tananyagáról, és részletes oktatási módszertanáról szóló kamarai szabályzat kidolgozása az utolsó fázisban tart. Az oktatási tematika elkészült, a szabályzat véglegesítésével párhuzamosan zajlik a képzési tananyag összeállítása, valamint a vizsgakérdések kidolgozása. Reményeink szerint év végéig ezek a folyamatok lezárulnak.

Az adatbázisban történt sikeres hatósági regisztrációt követően az energetikai felülvizsgálónak az egyéb szakmagyakorlási rutinnak megfelelően évente továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzési tematika kialakítása, és a szakmai tartalom összeállítása várhatóan 2022. év első felében zajlik, így várhatóan jövő év második felében tud ez a tevékenység elindulni.

A felülvizsgálói munkával összefüggően a kamara egy fontos elem meghatározásában kapott kulcsszerepet, ez nem más, mint a felülvizsgálói tevékenység keretében érvényesíthető díjazás mértékére vonatkozó ajánlás kiadása. Az ajánlást szeptemberben fogadta el az elnökség, amely érelmében a díjazás ajánlott mértéke sávosan került megállapításra külön a lakóépületek, illetve vállalkozások esetében, a fűtő és légkondicionáló rendszerekre eltérően. A díjak a táblázatban foglaltak szerint alakulnak. 

  Sávozás Ajánlott díj
Lakóépületekben
Fűtési rendszerek 50 lakásszámig 150 000 Ft + Áfa
  50 lakásszám felett 250 000 Ft + Áfa
Légkondicionáló rendszerek, hőszivattyúk 50 lakásszámig 250 000 Ft + Áfa
  50 lakásszám felett 350 000 Ft + Áfa
Vállalkozásoknál
Fűtési rendszerek 70 kW felett 150 000 Ft + Áfa
  290 kW felett 250 000 Ft + Áfa
Légkondicionáló rendszerek, hőszivattyúk 290 kW teljesítményig 350 000 Ft + Áfa
  290 kW felett 450 000 Ft + Áfa

A kamara szoros együttműködésben dolgozik a Hatósággal a feladat zökkenőmentes ellátása érdekében, így a végéhez közeledik egy együttműködési megállapodás aláírása, amely lefekteti az energetikai felülvizsgálatok ellenőrzési tevékenységének, valamint a mentességi kérelmekkel kapcsolatos hatósági munka ellátásának feltételrendszerét.

A jogalkotó hosszú egyeztetési folyamat után e két feladatot is a kamara berkein belül és a megfelelő szakértelem mellett látta biztosíthatónak. A jogszabály előkészítésével összefüggően az előterjesztő az indokolásban mintegy 110 000 darabra becsülte a 8 évenkénti érintett épületek várható számát. Ha feltételezzük, hogy ennek a darabszámnak pusztán 2%-a lesz érintett a mentesség megállapításában, akkor az 8 év alatt 2 200 várható kérelmet jelent, ami évente átlagosan 250-300 hatósági ügyet generál. E mellett várható, hogy a 2025. decemberig terjedő időszakban lesz nagyobb a megjelenő kérelmek száma, figyelemmel az átmeneti időszakra, amely a 2022. január 1-jét megelőzően már üzembe helyezett rendszerek első kötelező felülvizsgálatára vonatkozik. Ehhez a munkához meg kell teremteni a személyi és kapcsolódó technikai feltételeket, melyben számítunk az ITM támogatására. A feladat ellátásának elősegítéséhez folyamatban van egy belső ügyrend kialakítása, amely megkönnyítheti a kérelmek elbírálását.

A felülvizsgálati jelentések éves ellenőrzésével összefüggően a fenti számokból kiindulva átlagosan 13 000-15 000 darab felülvizsgálat prognosztizálható. Ennek a statisztikailag jelentős hányadát kell majd 2023-tól ellenőrizni. Itt szintén 2%-ot feltételezve ez 260-300 eset ellenőrzését vetíti előre, melyhez a kamarának ki kell alakítani a szükséges kompetenciákat, be kell vonni független szakembereket.

Hamarosan a kamara honlapján egy új menüpontban elérhetővé tesszük az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos legfontosabb információkat. Megtalálható lesz többek között a képzési és vizsgaszabályzat, elérhetők lesznek a legfontosabb jogszabályok, olvasható lesz a felülvizsgálók által alkalmazható díjazásra vonatkozó kamarai ajánlás, elérhetők lesznek különböző nyomtatványok. Ezen a felületen keresztül lesz lehetőség a képzési és vizsga időpontokra jelentkezni is.

A feltételek kialakítását követően célzott felhívásban is szeretnénk tájékoztatni a kamarai jogosultságuk révén érintett tagokat az energetikai felülvizsgálói tevékenység lehetőségeiről.

Forrás: www.mmk.hu

LégkondícionálóMagyar Mérnöki Kamara

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul