e-gépész online szaklap

Az államnak nem csak az épületekbe, a lakóközösségekbe is be kell ruháznia

| | |  0 | |

Az államnak nem csak az épületekbe, a lakóközösségekbe is be kell ruháznia

A Metropolitan Research Institute munkatársai a társasházak energiahatékony felújításának lehetőségeit vizsgáló cikkük második részében arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen támogatási programmal lehet stabilan biztosítani a többlakásos épületállomány dekarbonizációját.

A cikk előző részében a szerzők áttekintették, hogy milyen tényezők állnak a társasházak felújításának útjában, és hogy miért lenne alapvető fontosságú ezen akadályok elhárítása. Most a cikk folytatása következik, amely az Építészfórum oldalán jelent meg.

Ahogyan bemutattuk, a jelenlegi támogatási feltételek és a lakosság felújítási hajlandósága illetve képessége között feszülő ellentét a társasházak esetében különösen kiélezett. Bár az épületállomány energiahatékonyságának növelése nem csak a lakosságnak, de elvileg az államnak is érdekében áll, mégse született egyelőre olyan program, ami ezt az ellentétet kezelné. A mélyfelújítások a közjó szempontjából elengedhetetlenek, ugyanakkor piaci alapon való pénzügyi megtérülésük bizonytalan és legjobb esetben is nagyon lassú. Így az állam felelőssége egyértelmű, a kérdés, hogy milyen programmal lehet stabilan biztosítani a többlakásos épületállomány dekarbonizációját?

Sok épület felújítását már az is lehetővé tenné, ha a felújítási programok nem ad-hoc módon, kampányszerűen, hanem egy kiszámítható rendszer keretében lennének meghirdetve. A környező országokban futó programok tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben ez fontosabb is, mint a nagyon magas támogatási tartalom. Ebben az esetben a különböző szereplők elkezdenek alkalmazkodni, és így tervezik a hosszú távú stratégiájukat. Márpedig a felújítási programok tervezése és a közösségek előkészítése időigényes feladat, amit egy hirtelen felbukkanó, mégoly nagy volumenű támogatás sem tud biztosítani, és ezzel automatikusan hátrányos helyzetbe hozza a nehezebben motiválható társasházi közösségeket. 

Amennyiben csak időnként érhetőek el a támogatások, akkor a tulajdonosok kivárnak. Pillanatnyilag például a nagyobb felújítási hajlandósággal rendelkező házak nem tudják, hogy érdemes-e most felvenni egy támogatott hitelt, vagy várjanak egy következő, a korábbi panelprogramokhoz hasonló lehetőségre, ami vissza nem térítendő támogatást is tartalmaz. Mivel csak találgatni lehet, hogy a jelenlegi kormány tervezi-e meglovagolni az EU-s Felújítási Hullámot, ezért olyan épületek sem kezdenek felújítási tartalékokat képezni, ahol ezt egyébként könnyedén meg lehetne valósítani. Egy előre tervezhető, társasházak számára megbízhatóan hozzáférhető felújítási program még viszonylag alacsony támogatási tartalom mellett is sokat javítana a társasházak helyzetén. Ezt jól mutatja az is, hogy amíg volt állami támogatás a lakástakarék-pénztárakon, addig sok olyan társasházfelújítás megkezdődött, amelyek a támogatás megszüntetése óta nem tudnak megindulni, annak ellenére, hogy a lakástakarékpénztárak támogatása egy társasház felújítás mértékéhez képest erősen korlátos volt.

Megfelelően célzott, energiahatékonysági fókuszú támogatás 

Bár a lakosság pénzügyi hozzájárulása a felújításokhoz szükséges, ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körben, beleértve az energiaszegények által is lakott épületeket, valódi mélyfelújítások tudjanak megvalósulni, a közszférának jelentős forrásokat kell mozgósítani. A mélyfelújítások fentiekben leírt nehézségei azt mutatják, hogy a lakosságot egyfelől ösztönözni kell a felújításra, másfelől támogatni. A vissza nem térítendő támogatás optimális mértékéről szakmai viták folynak, azonban egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy az energiahatékony épületfelújítás 30-40%-os vissza nem térítendő támogatása nemzetgazdasági szinten is megtérül.

A megfelelő mértékű, általánosan igénybe vehető ösztönző támogatás mellett ki kell dolgozni annak módját is, hogy miként lehet az energiaszegény rétegeket jobban elérni, sőt esetenként intenzívebben támogatni. Ez utóbbira vannak már jól bevált gyakorlatok is, mint a lakásfenntartási támogatásban részesülők törlesztőrészlet fizetési kötelezettségének átvállalása, például Litvániában.  

Megfontolandó olyan támogatási rendszer működtetése, ami a helyes felújítási sorrendet ösztönzi: tehát jelentős támogatást lehetne nyújtani a külső szigetelésre, azért, hogy az első lépésben megtörténjen, de a támogatás további feltétele a nyílászárók cseréje és a gépészet korszerűsítése lenne. Az energetikai szempontból megfelelő sorrend ösztönzése azonos támogatástartalom mellett is sokkal jobban segíti az energiahatékonysági célokat.

Tervezés és közösségszervezés támogatása

A technikai tanácsadás fontosságáról, és ennek leghatékonyabb eszközéről, az egyablakos tanácsadásról (ún. one-stop shopok) már többször is szó esett. A társasházak esetében is elengedhetetlen a tervezésben való nem anyagi jellegű támogatás, ezt azonban sok esetben érdemes olyan tevékenységgel is kiegészíteni, amely kifejezetten a lakóközösség együttműködését, közös döntéshozatalát segíti. 

Különböző közösségszervezési, közösségi tervezési ‘szoft’ eszközökkel a társasházak lakói, lakástulajdonosai között fennálló különbségek és érdekellentétek kezelhetők. Közös képviselők és társasházfelújítások tervezésével foglalkozó szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tulajdonosok alapos tájékoztatása, egyéni helyzeteik feltárása és közös megoldások keresése kulcskérdés lehet a beruházások megvalósításához. Sok esetben a korszerűsítés egyik fő akadálya a megfelelő kommunikáció és bevonás hiánya. Ezt többek között a közösségi tervezés módszertanával lehet áthidalni, amelynek lényege, hogy nem egy kész terv megszavaztatására hívjuk össze a közgyűlést, hanem már a tervezési folyamatban teret adunk a különböző igények és akadályok feltérképezésének és közös megoldások megtalálásának. 

A társasházak tömeges mélyfelújítását tehát egy olyan állami program tudná legjobban szolgálni, amely erre a tevékenységre is támogatást nyújt, hiszen ilyen szolgáltatásokat piaci alapon pont azok a házak nem tudnak igénybe venni, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. A 2015. évi LVII törvény módosítása nyomán a Magyar Mérnöki Kamara a lakosság számára elviekben ingyenes energetikai tanácsadást biztosít. Ugyanakkor ennek a tanácsadásnak az alanyai a családi házak, lakások lakói, nem pedig az épületszintű felújítás kezdeményezői.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Építőipar

Kapcsolódó

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul