e-gépész online szaklap

Nem eretnekség – technika!

| | |  1 | |

Nem eretnekség – technika!

Az általános felmelegedés elleni harc elhivatott élharcosa az Európai Unió. A jelenleg hatályos „F-gáz” rendelet (517/20014./EU) szigorú kvótarendszer alkalmazásával igyekszik elérni a kitűzött célt, miszerint 2030-ra mintegy ötödére csökkenjen az Európai Unióban felhasznált fluorozott szénhidrogének CO2-kibocsátása. (Ezen célok szigorítását még ez évben tárgyalni fogja az Unió)

Ezeknek a kemény elvárásoknak drasztikus technológiai változtatások bevezetésével lehet csak megfelelni, mivel az elmúlt néhány év során bebizonyosodott, hogy nem állnak rendelkezésre a problémakör megnyugtató megoldására alkalmas szintetikus hűtőközegek.

Általános tendenciaként mutatkozik a természetes hűtőközegekhez való visszatérés (pl. CO2, ammónia), illetve a tűz- és robbanásveszélyességük miatt egy ideig mellőzött, kiváló hűtéstechnikai paraméterekkel rendelkező szénhidrogén-vegyületek, illetve azok keverékeinek alkalmazása.

Jó pár évvel ezelőtt emlékezetes szakmai vita bontakozott ki egy HKVSZ Szervizkonferencián elhangzott előadás után. A téma éppen az említett szénhidrogén-keverékek hűtőipari alkalmazása volt – tagadhatatlanul megosztotta a hallgatóságot. Akadt kolléga, aki üdvözölte az új technológia alkalmazását, hozzá téve, hogy gondosan be kell tartani a biztonsági előírásokat a tervezés, a gyártás, a telepítés és az üzemeltetés során. Volt, azonban aki eretnekségnek nevezte az újszerű technikák bevezetését a hűtő- és klímatechnikában.

Mielőtt még valaki maradisággal vádolná a hűtőiparban becsülettel megőszült kollégákat, meg kell jegyezzük, hogy akkoriban még nem jelent meg az 517-es rendelet, elődjében, a 842/2006/EK rendeletben még szó sem volt a szigorú kvótákról.

Időközben változtak a körülmények: jobban kikristályosodtak az ATEX előírásai, megbízhatóbbak, és olcsóbbak lettek a robbanásbiztos szereléshez szükséges szerszámok és szerelvények, valamint ma már az MSZ EN 378 szabvány felülírása egyértelmű útbaigazítást nyújt az A1, A2, A2L és A3 kategóriába tartozó anyagok használata esetén kötelezően előírt, minimális helyiségtérfogatokra, töltetmennyiségekre, elhelyezésre…stb. vonatkozóan.
Nem csoda hát, ha manapság már tekintélyes hűtési/fűtési teljesítményű léghűtéses, kompakt folyadékhűtők/hőszivattyúk készülnek pl. az R 290 jelű, propán hűtőközeg alkalmazásával. A kompakt léghűtéses berendezések szabad térben, a minimális védőtávolságok betartásával, gond nélkül elhelyezhetők, akár, a töltetmennyiségre vonatkozó korlátozás nélkül.

Kicsit más a helyzet az osztott rendszerű hűtőköröknél, de itt is egyértelmű útbaigazítást nyújt a már említett MSZ EN 378 szabvány 2. fejezete az adott térfogatú térbe beépíthető, maximális töltetmennyiség tekintetében.
Nézzük, milyen előnyei vannak az R 290 jelű, propán hűtőközeg használatának:

  1. Ultra alacsony az üvegházhatás-tényezője (Global Warming Potential = 3), ellentétben a manapság használatos, fluorozott, szénhidrogén-alapú hűtőközegekkel, amelyek GWP-értéke ennek 600-1300-szorosa nagyságrendileg.
  2. Nem tartozik az F-gáz rendelet (Magyarországon a 14/2015 (II.10.) Korm. sz. rendelet) hatálya alá, mivel nem fluorozott szénhidrogénről van szó, tehát nem kell regisztrálni a hűtőkört, és nem kell kötelező szivárgásvizsgálatokat sem végezni rajta.
  3. Kiváló hűtéstechnikai tulajdonságokkal rendelkezik, az úgynevezett fajlagos hűtési teljesítménye 2,5-3 szorosa az F-gázokénak, ez kisebb kompresszor- és csőméreteket igényel.
  4. Nagyon kedvező, hogy a legtöbb F-gázhoz (pl. R410A, R32) viszonyítva lényegesen alacsonyabb nyomásértékeken megy végbe a kondenzáció (pl. 50°C kondenzációs hőmérsékletnél csupán 16 bar nyomáson), és nagyon kedvezőek a gázhőmérséklet értékei is, ami jelentősen megnöveli a kompresszorok és a hűtőkör élettartamát.
  5. Tekintettel arra, hogy egy komponensű hűtőközeg, mechanikus tisztítás után újra felhasználható, nincs szükség bonyolult regenerálásra, (előállításra sem) mint az F-gáz keverékeknél.
  6. Hűtőközeg-szökés esetén a pótlás egyszerűen és elérhető áron végrehajtható.

A Columbus Klímaproject Kft. az ország területén már több R290-es folyadékhűtő és hőszivattyú referencia telepítéssel rendelkezik. (jelenleg 65 kW-tól 1100 kW-ig)

A képeken látható 95 kW fűtési teljesítményű kompakt léghűtéses hőszivattyú adatai:

Gyártó: EUROKLIMAT
Típus: HERA 95-1-1 R290
Hűtési / fűtési teljesítmény: 84 kW/95 kW (W7/W45)
SCOP: 3.57 (W45/A7)
COP: 3.69 (W45/A7)
COP: 4.41 (W35/A7)
COP: 3.67 (W35/A2)
COP: 3.16 (W35/A-7)
COP: 2.75 (W35/A-15)

A 95 kW fűtési teljesítmény előállításához mindössze 5,4 kg R290 hűtőközeg töltet szükséges.

A képeken jól látható az egyszerű kialakítás, az EC ventilátorok, a viszonylagosan kis kompresszor és hűtőköri vezetékméretek. A szeparált kapcsolószekrény IP 54, a csatlakozók IP 65 védettségűek. A kompresszorok és a nyomáskapcsolók EX minősítésűek, akár csak a gyárilag beépített szivárgásérzékelő és a vész szellőztető ventilátor is. A kompresszorok egységesen inverteresek. A készülék fogyasztásmérővel felszerelhető, tehát monitorozható a pillanatnyi COP.

Az alábbi működési diagramokon jól látható, hogy a szintetikus közegekhez képest mennyivel szélesebb hőmérséklet-tartományok között működtethető egy ilyen berendezés. Gyakorlatilag a szekunder oldalon – 15°C és + 60°C között bármilyen kívánt hőmérsékletű közvetítő közeget elő lehet állítani ugyanazzal a géppel. (hűtés közbeni hővisszanyerés opció)

Fűtési üzemmódban, –20 °C külsőlevegő-hőmérsékletnél is képes előállítani 50 °C hőmérsékletű fűtővizet, (befecskendezés nélküli, jóval egyszerűbb hűtőkörrel, időkorlát nélkül!) ami egyértelműen alkalmassá teszi a gépcsalád tagjait arra, hogy 100% biztonsággal ki lehessen velük váltani gáztüzelésű kazánüzemeket.
A várható üzemeltetési költség (a kiváló szezonális COP-érték is mutatja) lényegesen alacsonyabb lesz, mint a gáztüzelés esetén, és ne feledjük, hogy ezekkel a berendezésekkel kiváló hatékonyságú gépi hűtést is lehet produkálni a hűtési szezonban.

Összehasonlítva az EUROKLIMAT HERA termékcsalád tagjait más típusú és gyártmányú, közel azonos árszínvonalú, F-gázokkal működtetett, monovalens (fűtésrásegítést nem igénylő) léghűtésű hőszivattyúkkal, megállapíthatjuk, hogy előbbiek várható élettartama lényegesen hosszabb lesz az utóbbiakénál, tekintettel a jóval alacsonyabb kondenzációs nyomásértékekre, a kompresszorokat és a hőcserélőt kímélő üzemállapotokra.
Az EUROKLIMAT R290-es hűtőközeggel működő technológiai hűtőgép sorozatai (magas közepes és alacsony vízhőmérsékletekre is) immár 7 kW-1.200kW között rendelhetőek.

Műszaki információt ad a Columbus Klímaproject Kft.-nél Váradi Gábor (+36 20/983-2991) és Horváth Gábor (+36 20/262-4704).

Columbus Klímaproject Kft.
2142 Nagytarcsa, Pesti út 15.
+36 28/588-555
www.klimaproject.hu

További információk

Columbus Klíma

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2021. júl. 2.

Környezetvédelmi szemszögből a fenti probléma egyértelműen a kompakt hűtőkörök kialakításához fog vezetni. Ez a koncepcionális hozzáállás ma is látszik. Európa ebbe az irányba megy a távolkelet egyelőre még nem, de valószínű Európában előbb, utóbb rákényszerül erre a megoldásra. Azaz a VRV, VRF, split rendszereknek belátható időn belül bealkonyul Európában.

Facebook-hozzászólásmodul