Sokat változtak az épületek és sokat változtak a fűtési rendszerek az elmúlt évtizedben. Ma standard a hőszigetelés és elterjedtek az alacsony hőmérsékletű felületfűtések. Ideális körülmények ezek a hőszivattyúk számára.
A használati melegvíz-készítésre ez nem igaz. Olyankor kedvezőtlenebb üzemi körülmények alakulnak ki.
A kondenzációs nyomás a kondenzációs hőmérséklettel változik. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb hőmérsékletű közeget állít elő a hőszivattyú, annál nagyobb nyomás uralkodik a kalorikus kör magas nyomású oldalán. A növekvő terhelés természetesen jobban igénybe veszi a készüléket és nem mellesleg a terhelés növekedésével COP-érték is romlik.
Összehasonlításul (hűtőközeg R410A):
Fűtési üzem
HMV-készítés
kondenzációs nyomás
18–23 bar
30–35 bar
Forró gáz a rendszerben (HGL technológia)
A kompresszorból kilépő hűtőközeg állandósult üzemállapotban minden esetben forró. Még akkor is, ha éppen 30–35 °C-os előremenő hőmérsékletű fűtővizet állít elő a gép.
Fűtési üzem
HMV-készítés
forrógáz hőmérséklete
55–65 °C
80–90°C
1. ábra – HGL technológia
A HGL technológia lényege abban áll, hogy a forró gáz (túlhevített gőz) két lépcsőben, szabályozott körülmények között ad le hőt.
lépés – HGL (forrógáz) hőcserélő
Itt a forró túlhevített gőz csekély entalpiaváltozás mellett telített gőzzé alakul.
lépés – kondenzátor
Itt a hűtőközeg nagy entalpiaváltozás mellett fázisátalakuláson megy keresztül. A fenti két lemezes hőcserélő mindegyike egy – egy lemezes hőcserélő, melyek egymással sorba vannak kötve. A hőcserélők között a fűtővíz térfogatáram arányát egy keverőszelep szabályozza.
A HGL hőcserélővel felszerelt hőszivattyúk tehát fűtési üzemben egyszerre képesek fűteni és használati melegvizet készíteni. Mindezt a készülék számára kíméletes üzemi feltételek mellett.
A HGL technika előnyei:
hosszabb élettartam (alacsonyabb terhelés, kevesebb ki – bekapcsolás)
