Az építőipar munkaerő-ellátottsága továbbra is problémás
2020. szeptember 30. |
e-gépész |
|
0 |
Kevés a jó szakember és mérnökhiány is nehezíti az ágazat helyzetét. Az iskolarendszerből nem jön ki elegendő fiatal utánpótlás, a felnőttképzés pedig hiányos.
A szakemberhiány több okra vezethető vissza, úgymint a munkavállalók külföldi elhelyezkedésére, a fluktuációra és a kiöregedésre, a nem megfelelő létszámú, valamint a szakképzés rendszerének hiányosságaiból adódó munkaerő-utánpótlásra. (Borítóképen: az összes foglalkoztatott és az alkalmazásban állók létszáma az építőiparban 2017. és 2020. I. negyedéve között.)
Az összes, illetve építőiparból származó munkanélküliek számának alakulása 2010. és 2020. I. negyedéve között. Forrás: KSH
A szakemberhiány mellett ugyanakkor megfigyelhető az építőipari kereslet jelentős ingadozása, ami erősen kihat a foglalkoztatásra. A kereslet kielégítéséhez a jövőben mindenképp szükséges az építőipar termelékenységének növelése.
Üres álláshelyek száma a nemzetgazdaságban és az építőiparban 2016. és 2020. I. negyedéve között.
Az építőipar tudásigényes ágazat, ezért a termelékenység növelésében nagy szerep jut a tapasztalaton alapuló ismereteknek, illetve a gyorsan változó ágazati környezet miatt pedig az alkalmazkodási készségnek, a megszerzett tudás új feltételekhez való adaptálásának és a gyors döntéshozói képességnek.
Lehetséges megoldások
A munkaerő-kapacitások és a termelési hatékonyság intenzív növelésének érdekében két megoldásra híva fel a figyelmet az ÉVOSZ.
az erőforrások és szakértelem megosztását, racionális felhasználását célzó hálózatosodásra, valamint
a formálisan működő, szervezeti keretek közötti vállalkozási együttműködésre, a klaszteresedésre.
Az együttműködési platformok alkalmazását az is indokolja, hogy a magyar építőiparra nagymértékben jellemző a szétaprózottság és a korábbi évekből eredő üzleti bizalomhiány. A tőkehiánnyal együtt mindez ahhoz vezet, hogy a vállalkozások egyedül próbálnak boldogulni, így azonban nem képesek beruházni célgépekbe, technológiákba és az újítások bevezetésébe. A kapacitáskihasználtságuk hosszú távon hullámzó, számos szervezet az alvállalkozói láncolat végén reked meg a fejlődésben.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének alakulása a nemzetgazdaságban és az építőiparban 2017. és 2020. I. negyedéve között. Forrás: KSH
A hálózatokba tömörüléssel és a klaszteresedéssel kapcsolatban érdemes a jövőben feltárni a vállalkozások magatartását, külön figyelmet fordítva az esetleges negatív tapasztalatokra, melyek erodálják a gazdasági szereplők közötti bizalmat. Fontos megismerni a sikertelen vagy inaktív klaszterek kudarcának okait is. Az ÉVOSZ mindezzel az év hátralévő részében kiemelten foglalkozik majd.
Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az építőiparban. Forrás: KSH
A klaszteresedést serkentheti a támogatáspolitika is, azzal, hogy pluszpontokban részesíti a klasztertagságot, illetve a támogatás elnyerését is a részvételhez köti. A klaszteresedést a nagyobb piaci szereplők is elősegíthetik, akiknek jellemzően kiemelt szerep jut ezekben a szervezetekben. Ezen szereplők alvállalkozói körének fennmaradása és erősödése is elérhető.
A munkaerőpiac alakulását bemutató táblázatokból jól látható, hogy 2020. év elejére új trend bontakozik ki, ami az ágazat rendelésállományának jelentős csökkenésével van összefüggésben. Növekszik az építőiparból származó munkanélküliek száma, valamint csökken a betölthető építőipari üres álláshelyek száma.
Képzés
Fontos kiemelni, hogy az építőiparban minden képzettségi szinten megkövetelő munkahelyen (közép- és felsőfokon is) jelentkezik a munkaerőhiány. A jelenlegi országos képzési struktúra nem képes területi szempontból biztosítani az igényeket. A képzőhelyek elhelyezkedése is kiemelt szereppel bír, hiszen a helyi munkaerőpiacok elsődleges utánpótlását a közeli oktatási intézmények jelentik.
