Elméletileg minden tervező és kivitelező szakembernek tudnia kell, hogy azokban a hőszivattyús vagy napkollektoros rendszerekben, amelyek a hmv-termelésben is részt vesznek, kizárólag propilénglikolt használhatunk fel hőközlő folyadékként. Ha csak fűtésről van szó, természetesen szóba jöhet a jóval olcsóbb, ám mérgező etilénglikol is, de egy hmv-rendszereben soha! Ennek oka, hogy etilénglikolos hőcserélővel táplált hmv-tárolóba meghibásodás esetén bekerülhet a mérgező folyadék, veszélyes megbetegedést, rosszabb esetben halált okozva.

Nemrégiben hosszabb cikkben foglalkoztunk ezzel a témával, és hogy nem feleslegesen, arra jó bizonyíték az az olvasói levél, amit az alábbiakban változtatás nélkül teszünk közzé.

Érdeklődéssel és  örömmel olvastam a „Mérgező fagyálló a napkollektorokban?” közreadott írását, mert ez a témakör eddig nagyon mellőzött volt.

 

Azért ragadtam billentyűzetet, mert tervező+kivitelezői tevékenységem során sokszor találkoztam etilénglikolos rendszerekkel, mind napkollektorok mind talajszondás/kollektoros hőszivattyúk kapcsán. A cíkkben közölt NNK állásfoglalás számomra pontosan tükrözi az illetékes hatóságok érthetetlen távolságtartását a témától. Ugyanis az etilénglikol és propilénglikol élettani/veszélyességi tárgykörben hihetetlenül nagy az elérhető szakirodalmi közlés, nem említve a közzétett hivatalos Biztonsági Adatlapokat. Ezekből teljesen egyértelműen megállapítható, hogy az etilénglikol egy életveszélyes méreg, amit semmiféle élelmiszerrel kapcsolatba kerülést feltételezhető berendezésben (bele értve a meghibásodás miatti érintkezést) nem szabad alkalmazni. Itt nincs lehetőség arra, hogy finoman kitérjen egy illetékes hatóság az állásfoglalás elől.

 

Továbbá megemlítem: fontos tapasztalatom, hogy az etilénglikolos berendezések esetében az etilénglikollal érintkező vas (pufferek, hőcserélők stb) igen gyorsan korrodálnak, a 4-5mm vastag puffertartályok (hőszivattyús szondás rendszerek) esetében már 2-3 év alatt megjelenik a tartály külső felületén a lecsorgó etilénglikolos folyadék. A rendszerben található egyéb fém szerelvények anyaguk szerint szintén „elrothadnak”.  A Biztonsági Adatlap szerint ez az anyag hatékonyan párolog és zárt térben (kazánház) csak megfelelő védőfelszerelésben és ruházatban lehet tartózkodni/dolgozni a folyadék és gőzei jelenléte esetén. Sajnos egyes kivitelezők szeretik olcsósága miatt ezt a fagyállót alkalmazni a hőszivattyúknál is. Sajnos volt alkalmam látni és javítani ilyen rendszereket. És ugyanezt tapasztaltam napkollektoros rendszerek esetén is.

 

A propilénglikol esetében a Biztosnági Adatlap szerint egy angyali szelídségű, emberbarát anyagról van szó, az élelmiszeriparban, kozmetikai termékekben és a mezőgazdaságban állattakarmányozásnál kiterjedten alkalmazzák. A különböző orvosi közleményekben azonban az e-cigarettával kapcsolatban sok cikk jelent meg arról, hogy a belélegzett propilénglikol-glicerin keverék, ami  ezen cigaretta alaptöltete, sok felfedezett és mégtöbb feltételezett egészségkárosító hatást okoz az „e-gészséges” cigarettát szívók körében. Így lassan lassan a propilénglikol árnyoldalai is kezdenek előjönni (mert pedzegetik a bőrirritáló hatását is a kozmetikai kenőcsökben).

 

Kiegészítésként megjegyzem, hogy a glikolok igen nagy változatosságát állítják elő a kémiai vállalatok,és a felhasználásnál ezek a különböző anyagok igen gyakran csak etilén- vagy propilénglikolként vannak hívva ami tovább zavarosítja a felhasználói körben a zavaros /visszaélésre alkalmat adó helyzetet. Érdekesség: mamár nem csak kőolajszármazékokból, hanem mezőgazdasági olajos és nem olajos magvakból/terményekből is előállítanak propilénglikolt és egyes kozmetikai cégek cégük zöldségét reprezentálandó nem mulasztják el közölni, hogy a petrolkémiai propilénglikol helyett ők repce/oliva/napraforgó/stb olajokból előállított propilénglikolt tesznek a kenceficéikbe.

 

Üdvözlettel;
Perlaki László
okl. gépészmérnök