Vitaindító: változhatnak-e a tervezési szempontok a járvány hatására?

2020. június 15. | Vigh Gellért okl. gépészmérnök | | 0 |

A COVID-19 járvány kapcsán több alkalommal felmerült az épületgépész – kiemelten a légtechnikai és hűtő – rendszerek esetleges hatása, szerepe a vírus terjedésében. Több megkeresésre állásfoglalásokat is adtunk ki. Ezekhez figyelembe vettük a REHVA-hírlevelekben közölt tanulmány-összefoglalókat. Néhány fiatal szakember elgondolkozott azon, hogy lehet-e máris következtetéseket levonni néhány tervezési szempontok esetleges újragondolására? A brainstorming „eredményét” Vígh Gellért (Lindab Kft.) foglalta össze. A véleménycikket vitaindító céllal közöljük.

Vitaindító véleménycikk a jövő irodaházairól

A REHVA-útmutató légtechnikai vonatkozásai

Még sok a bizonytalanság a koronavírus terjedésével kapcsolatban. Vajon hogy fogják átalakítani a jövő irodáját a tapasztalatok és új előírások? Egy ilyen hirtelen esemény vélhetően nem önmagában változtatja meg a szokásokat, inkább sietteti az egyébként is elkövetkező változásokat.

Az épületgépészet nagyon fontos szerepet tölt be az egészséges környezet biztosításában. A REHVA által márciusban és áprilisban kiadott útmutatóban szereplő javaslatokból, megállapításokból szemezgetve gondolkodjunk a jövőbeli lehetőségeken.

Iroda alapterülete, kialakítása

Rehva guidance, page4: The general advice is to supply as much outside air as reasonably possible. The key aspect is the amount of fresh air supplied per person. If, due to smart working utilization, the number of employees is reduced, do not concentrate the remaining employees in smaller areas but maintain or enlarge the social distancing (min physical distance 2-3 m between persons) among them in order to foster the ventilation cleaning effect.

A REHVA kiadványa belső terekben jellemzően 2-3 méter minimum távolságot ad meg. Vajon elegendő-e a mai jellemzően 6-7 m²-es átlag vagy ennél nagyobbra van szükség? A call centerekben általában még ennél is kevesebb terület áll rendelkezésre, a menedzserek irodái pedig ennél nagyobbak. Vajon a nagyterű (open office) vagy a cellás irodák kedvezőbbek az ilyen helyzetben? Személy szerint én a cellás irodát jobban szeretem, ott lehet hatékonyan gondolkodós feladatokat elvégezni. A fejlesztők azonban a cellás kialakításokat nem tartják kellően modernnek, ezért a visszajövetele nem valószínű. Tény, hogy rugalmatlan megoldás.

Az MSZ CR 1752 szabványban kis irodára 0,1 fő/m² (azaz 10 m²/fő), nagyterű irodára 0,07 fő/m² (azaz 14 m²/fő) jut függetlenül a helyiség kategóriájától. Ha közelítünk a szabvány szerinti értékekhez, csökken a belső fajlagos hőterhelés, mely nagyobb mértékben teret enged a magasabb hőmérsékletű hűtésnek.

Az elmúlt időszakban megtapasztalhattuk, hogyan működik a „home office”. Hatékony marad-e egy cég akkor is, ha online kapcsolattartással oldjuk meg a problémákat? Az én tapasztalataim pozitívak ezzel kapcsolatban, az utazás megtakarítása pedig egyértelmű nyereség, akár annak árán is, hogy az otthoni rezsiköltségek növekednek. Természetesen a személyes tapasztalat mindenkinek a saját élethelyzetétől függ. A személyes voksomat a vegyesen home office/irodai munka helyes arányú alkalmazása mellett teszem le.

Normál időszakban a „home office” rotálásával többségében megoldható lenne a nagyobb alapterület biztosítása anélkül is, hogy nagyobb irodába kelljen költözni, és a rendelkezésre álló légmennyiség is elegendő lenne, sőt, az egy főre eső légmennyiség még magasabb is lehet. Az irodaterületek csökkenése kevésbé valószínű, az irodafejlesztők a közösségi terek növekedésére számítanak.

Friss levegő mennyisége

A május közepén kiadott kormányrendelet csak olyan klímaberendezéseket enged üzemeltetni, amely friss levegővel ellátott (A fokozott fertőzésveszélyre való tekintettel a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben kizárólag a külső levegő beszívással rendelkező hűtő-fűtő berendezés használható.) Vajon mennyi az a friss levegő mennyiség, ami már elegendő? A jövőben vajon emelkedik az alkalmazott friss levegő mennyisége? A 7/2006-os TNM rendelet alapján már most is több friss levegőt alkalmazunk, mint évtizedekkel ezelőtt. Vajon ez a mennyiség elegendő-e a továbbiakban is?

7/2006 (V.24.) TNM rendelet, 2.1 Nem lakó funkciójú épület

Légtechnikai rendszer esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget az alábbi összefüggéssel lehet megállapítani alacsonyan szennyező épületet figyelembe véve. Ettől eltérő igényeket a tervezési programban kell rögzíteni.

Q_tot = n x 25,2 m³/h + A x 2,52 m³/h,

ahol:

Q_tot összes szellőző levegő mennyisége
N benntartózkodók száma
A alapterület m²-ben

	7/2006 (V.24.) TNM rendelet		CR1752
Benntartózkodók	Légmennyiség m²-re vetítve	Légmennyiség főre vetítve	CR1752 „A” kategória nagyterű iroda
m² / fő	m³/h / m²	m³/h / fő	m³/h / fő
6	6,7	40,3	36,7
8	5,7	45,4	49
10	5,0	50,4	61,2
12	4,6	55,4	73,4

Légkezelők kialakítása

A REHVA által kiadott útmutató 5%-nál kisebb szivárgást javasol a friss és elhasznált levegő ágak között. A keresztáramú hővisszanyerők ezt teljesítik, a jellemző légkezelő kialakítással a forgódobos hővisszanyerők viszont nem. Attól függően, hogy hol helyezkednek el a befúvó és elszívó ventilátorok, a visszaszivárgás mértéke kb. 3-20% közötti. Jellemzően a befúvó és elszívó ventilátort is a beltér felőli oldalon helyezik el. Ilyen beépítési viszonyok között a friss levegő oldalon szívott, az elhasznált levegő oldalon nyomott a forgódob, mely nagyobb visszakeveredést eredményez. Amennyiben az elszívó ventilátor a kültér felőli oldalra kerül, a visszaszivárgás mértéke jelentősen csökkenthető. Továbbiakban ennek a megoldásnak a gyakoribb alkalmazására számítunk.

A nagyobb mértékű visszakeveredés vajon milyen mértékben hat a forgódobos hővisszanyerés alkalmazására? A nagyméretű légkezelőket jellemzően ilyen megoldással gyártják. Ugyanis a keresztáramú hővisszanyerők méretükből és súlyukból fakadóan nehezen mozgathatók, beltérben különösen. A forgódobos hővisszanyerők alkalmazásának esetleges visszaszorulása azzal a hatással járhat, hogy csökken a jellemző szellőző gép mérete illetve a páratartalom beállítása esetén nagyobb teljesítményre van szükségünk télen párásításban, nyáron hűtésben. Itthon a jellemző légkezelő méretek 30-40.000 m³/h-sak, de találkozhatunk 80-100 000 m³/h-s géppel is. Skandináviában a jellemző légkezelő méret 15-25.000 m³/h. A több, kisebb légkezelő alkalmazásánál felvetődik a helyigény kérdése, a gépházak mérete. Előnye lehet a kisebb légcsatorna méretek, épületen belül decentralizáltan akár kisebb aknák alkalmazásával.

Tovább kérdés a visszakeverő kamrák alkalmazása, mely nem olyan gyakori, mint évtizedekkel korábban. A keverőkamra zsaluinak a jó zárását garantálni kell, vagy elhagyni ezt a szekciót a moduláris légkezelőből.

Nem említettük még a germicid UV-lámpák alkalmazását. Ennek az elhelyezési lehetőségei és az igazolt hatásossága fontos kérdés. A légkezelőben lévő műanyag és gumi alkatrészek érzékenysége miatt inkább a légcsatornába építését javasoljuk. A légsebességtől és a csírátlanítás mértékétől függően az egység hossza jelentősen függ.

Helyiségek kialakítása, befúvók, hűtés

Vajon a helyiségen belüli cirkuláció milyen mértékben fogadható el? Az aktuális kormányrendelet csak a frisslevegő bevezetés nélküli megoldások alkalmazását tiltja, azt is nagyközönség által használt kereskedelmi területeken. Ennek oka talán az lehet, hogy egy irodán belül minden nap ugyanazokkal az emberekkel találkozunk, egy étteremben viszont idegenekkel.

Mi lehet az a friss levegő arány, ami elegendő ilyen helyzetben? Elegendő-e folyamatosan hígítani a helyiség levegőjét a hozzá vezetett friss levegővel? Véleményem szerint a kockázat nem nullázható le, csak megfelelő mértékben csökkenthető.

A helyiségben minden friss levegő befúvás indukcióval jár, akár oldalfalról, akár mennyezetről fújunk be. A befújt légsugár mindenképp magával ragadja a helyiség levegő egy részét, ezért a belső áramlások „feldarabolása” lehet a cél. Minél több kisebb áramlásra osztjuk a helyiséget, annál jobban tudjuk szűkíteni a keveredést, de lenullázni nem tudjuk. A levegő mozgását az emberi hőleadás is létrehozza, egy személy kb 35 m³/h légáramlást okoz felfelé.

Az oldalfali befúvás pl. egy mély helyiségben éppúgy kockázatos lehet (pl. 6-7 méteres mélység). Vajon a személyenkénti levegőbevezetésé a jövő? Padlóról vagy mennyezetről bevezetett befúvás lenne a megfelelő erre a célra?

Amennyiben a már fent említett egy főre eső alapterület növekszik, csökken a fajlagos hőterhelés, ami teret ad a kondenzáció nélkül működő magasabb hőmérsékletű hűtésnek (15-17 °C-os előremenő hőmérséklettel).

A REHVA-ajánlásában találhatunk egy érdekes pontot a hőcserélőkre vonatkozóan. (On the fan coil heat exchanger surface, it is possible to inactivate the virus by heating up fan coils to 60 ℃ during one hour or 40 ℃ during one day.) Azt a javaslatot fogalmazzák meg, hogy naponta egy órán keresztül 60 °C-os keringtetett vízzel felfűtve a hőcserélőt, a vírus ártalmatlanná tehető. Ez hűtési időszakban nehezen kivitelezhető kétcsöves rendszerekkel, négycsöves megoldásokra van szükség.

A fentiekben leírtak biztosan nem terjed ki minden légtechnikai és komfortkérdésre. A célja, hogy nyilvános beszélgetést indítson el a szakmában.

Források: