e-gépész online szaklap

Mérgező fagyálló került a napkollektorba

| | |  0 | |

Mérgező fagyálló került a napkollektorba

Több esetre is fény derül a közelmúltban, ahol a napkollektoros rendszerből mérgező etilén-glikol került a használati-melegvízbe.

A VGF szaklap szerkesztőségébe több információ is érkezett, amely arról számolt be, hogy napkollektoros rendszerbe propilén-glikol helyett, a mérgező etilén-glikol került, amely aztán a használati-melegvízbe jutott.

A Media12 kiadó felkérte az országos tisztifőorvost, dr. Müller Ceciliát, hogy népegészségügyi szempontból is vizsgálja meg az ivóvízmérgezés veszélyét. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) állásfoglalásban reagált a napkollektoros és hőszivattyús rendszerek ivóvízbiztonsága kapcsán.

Az alábbiakban dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos állásfoglalását idézzük.

„Lakossági használati-melegvízellátásban (HMV) alkalmazott napkollektoros vagy hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatban érkezett megkeresésére a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) az alábbi tájékoztatást adja.

 

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségi követelményeit, valamint a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírásokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) tartalmazza. A Korm. rendelet szerint az NNK vizsgálja a vízzel (ivóvíz, használati melegvíz, fürdővíz) érintkező anyagokból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, illetve, hogy az adott technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok vízbe kerülését. A használati melegvíz-ellátásban a vízzel közvetlenül nem érintkező, azonban műszaki hiba, illetve meghibásodás esetén a vízbe esetlegesen bekerülő szennyező anyagokra a Korm. rendelet hatálya nem terjed ki.

 

Az NNK-nak jelenleg nincs tudomása az etilén-glikol hőcserélőkben történő felhasználását tiltó hazai vagy uniós jogszabályról. Azonban közegészségügyi szempontból ivásra és ételkészítésre kizárólag hideg víz felhasználást javasolja az NNK az alábbi szempontokra tekintettel:

  • A csapvíz a szerkezeti anyagokból különböző szennyező anyagokat oldhat ki, melyek potenciálisan egészségkárosítók lehetnek. Ilyenek például az ólom vagy a műanyag szerkezeti anyagokból kioldható bizonyos szerves szennyezőanyagok. A kioldódás mértéke jelentősen függ a vízhőmérséklettől; a meleg víz oldóképessége lényegesen nagyobb lehet.
  • A meleg víz emellett kedvezőbb körülményeket biztosíthat a vízhálózatban a mikrobiológiai szervezetek elszaporodásának, mely a pangó vízterekben, például vízmelegítőkben is jelentős mértékű lehet. A melegvíz-hálózatokban és különösen a vízmelegítőkben évek alatt kialakuló, jellemzően vízkőből, vas- és mangán csapadékból álló rétegek kedvező feltételeket biztosítanak a mikroorganizmusok megtelepedésének.

Fentieken túl munka- és kémiai biztonsági alapelv, melyet a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 20.§ (l) bekezdése is megfogalmaz; »A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt – ideértve a külföldről történő behozatalt is – a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek közül – lehetőség szerint – a kevésbé veszélyes anyagot (keveréket) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést«.

 

Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet egyik célkitűzése ugyancsak annak biztosítása, hogy »a veszélyes anyagokat a jövőben kevésbé veszélyes anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben megfelelő, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható alternatívák állnak rendelkezésre«.

Fentiekre tekintettel a napkollektoros vagy hőszivattyús berendezések gyártóinak, hazai forgalmazóinak is meg kell arról győződniük, hogy termékükhöz a technológiai megfelelés és gazdaságossági szempontok mellett a lehető legkevésbé veszélyes anyagot/keveréket használják fel.

 

A berendezések biztonságosságával kapcsolatban megemlítendő, hogy az Európai Unió területén csak CE jelöléssel ellátott termékek kerülhetnek forgalomba. Ez a jelzés igazolja, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek.

 

Ezen felül az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VTI. 16.) Korm. rendelet értelmében egy építési termék egy építménybe csak akkor építhető be, ha a termék teljesítményét teljesítménynyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítvány igazolja.

 

Mindezek alapján az NNK véleménye szerint a napkollektoros vagy hőszivattyús rendszerek esetében is a gyártó, forgalmazó felelős az, hogy a termékek műszaki és technológiai megfelelősségét – a rendeltetésszerű használat és meghatározott hasznos élettartam figyelembevételével – igazolják, mely többek között a rendszerelemek tömörségére, az alkalmazott alkatrészek fagyálló folyadékkal szembeni korrózióálló képességére is kiterjednek.

 

Ingatlan vásárlása esetén ajánlott – egyes esetekben (pl.: energetikai színvonal) kötelező is – az ingatlan műszaki állapotának felmérése. Az NNK javasolja, hogy az állapotfelmérés az ingatlan kiegészítő berendezéseire (pl.: napkollektor/hőszivattyús rendszer) is terjedjen ki a későbbi vitás ügyek és balesetek megelőzése érdekében.

 

Tájékoztatom továbbá, hogy szakirodalmi adatok alapján a propilén-glikol alkalmazása fagyállóként az etilén-glikolnál kedvezőbb, mivel lényegesen kevésbé veszélyes vegyület, viszont kémiai tulajdonágai nagyon hasonlóak az etilén-glikolhoz. Továbbá javasolt a csőrendszerekben korróziógátló adalékok használata is

Fentiekre tekintettel az NNK toxikológiai szempontból javasolja az ivóvizzel lehetségesen érintkezésbe kerülő hőcserélő rendszerek technológiai folyadékaiban a propilén-glikol alkalmazását szem előtt tartva a technológiai alkalmasság, hatékonyság és gazdaságossági elemzés eredményeit.

A baleset-megelőzést szolgáló műszaki megoldás lehet a rendszerfolyadék

ok megszínezése, mely indikálja a szivárgást és/vagy a folyadék keserítő anyaggal (denatónium-benzoát) való kezelése is.

 

Tisztelettel:

Dr. Müller Cecília
országos  tisztifőorvos”

Napkollektor

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul