e-gépész online szaklap

Miért csak a vendéglátóhelyekre?

| | |  1 | |

Miért csak a vendéglátóhelyekre?

Épületgépész szakmai körökben nem csitul az a vita, amelyet a Magyar Közlöny 113. számában közzétett 213/2020. (V. 16.) Kormányrendelet a hűtő-fűtőberendezések veszélyhelyzeti üzemeltetéséről szóló rendelkezése váltott ki.

A vitát kiváltó szövegrész:

„A fokozott fertőzésveszélyre való tekintettel a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben kizárólag a külső levegő beszívással rendelkező hűtő-fűtő berendezés használható.”

Ez az utasítás arról szól, hogy nem engedélyezett az olyan berendezések használata, amelyek a térhűtést/fűtést belső levegőt keringtetve oldják meg. Ebbe a kategóriába tartoznak a split készülékek, valamint a fan-coilok biztosan. De bizonyosan ide lehet sorolni a klímagerendák egy csoportját is.

Ez a kormányrendelet a frisslevegős szellőzés hiánya miatt rendelkezik a használat tiltásáról! Abból a helyzetből indul ki, hogy a helyiségben lehet egy „vírusforrás”, az általa a térbe juttatott vírusokat a keringtető ventilátorok mozgásban tartják, növelve ezzel a találkozások lehetőségét, a tovább fertőzés lehetőségét.

Ha egy rendelkezés célja az, hogy „biztosra menjen”, ezt a sommás intézkedést el lehet fogadni.

A részletekbe nem akarok most belemenni. Olyan részletekbe, hogy változtatna-e a helyzeten a beltéri egység elhelyezési módja; vagy csak frisslevegő dotációval való kiegészítése, ha lenne erre technikai lehetőség; vagy a karbantartás minőségének a szigorítása; vagy UV, esetleg ózon vírusirtással való kiegészítés stb. Azért is nem a részletekre kérdezek rá, mert sokkal fontosabb a „miért csak …” szavakkal kezdődő kérdés felvetése!

Miért csak a vendéglátóhelyek esetében kell meghozni ezt az intézkedést? A munkahelyek, az irodák, az ügyfélszolgálatok, a bankfiókok és … – a példák sora folytatható lenne – hamarosan benépesülnek. A térhűtés és -fűtés nagyon sok helyen szintén belső levegőt keringtető egységekkel megoldott.

Vagy miért nem terjed ki a rendelet hatálya az egészségügyi létesítményekre? A kórházi terekre, a betegszobákra. Nem nevezhetnénk általánosnak a felület fűtő-hűtőrendszereket ezen a területen sem.

A vírushelyzetből adódik feladat a jövőben sok szakterület számára! Nem kivétel ez alól a miénk sem!

A 213/2020. (V. 16.) Kormányrendeletet a biztonságot, mint elsőrendű szempontot tartva szem előtt adta ki a kormány. Vitatni szakmai kérdése-, műszaki megoldási részletek mentén lehetne, de a megfogalmazott tiltás elfogadható. (Ami persze nem ad megoldást!) Kritika tárgya leginkább csak a kiterjesztése lehet.

Miért csak a vendéglátóhelyekre?

HűtéstechnikaKlímatechnikaKoronavírus

Kapcsolódó

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2020. máj. 25.

Az egész téma nagyon érdekes. Valószínűleg új tervezési irányelveket is generálhat a vírus. A mostani intézkedésekkel valamennyire egyet is lehet érteni. Egy étteremben az embersűrűség sokkal nagyobb és a szellőző rendszerek is sokkal többször forgatják meg a levegőt, mint egy irodában. Arra is fogadni mernék, hogy a vendélátó helyek többségében a gépészeti üzemeltetés alacsonyabb színvonalon van, mint egy nagy irodaházban. Ezen kívül egy étteremben sokkal kevésbé ellenőrizhető, hogy kik is ülnek be, mint egy irodába. Ezért ezt egy elfogadható intézkedésnek tartom. Érdekes lenne egy modell vizsgálat, hogy van-e értelme ennek a lépésnek. Lehet a vírus sokkal gyorsabban terjed a légáramlásnál, azaz diffúzióval terjed. Ebben az esetben a légforgatás nem befolyásolja a végeredményt. Sőt, lehet a levegőforgató berendezés szűri, netán ki is kondenzálja azokat a porszemcséket, melyek a vírust hordozzák. Amíg lehetett dohányozni egy étteremben, addig jól lehetet látni, hogy a cigaretta füst akár a 8-10 szeres légcserére ellenére, fejmagasságban oszlik szét a helyiségben és fütyül arra, hogy neki a szellőző levegővel távoznia kellene. A vizsgálatot az egyetemeknek, illetve olyan nagy szakcégeknek, akiknek megfelelő labor áll rendelkezésre, előbb utóbb el kell végeznie. Ez a jövő, mert olyan gyorsan nem lehet érdemi eredményt elérni, mint amilyen gyorsan szükséges lenne rá. Az tény, hogy máskor is védekeznünk kell a vírusos betegségek ellen, azaz ez a probléma gondolkodásmódbeli változtatást is hozhat a belső terek épületgépészetében. Fűteni viszonylag könnyű kevés légmozgással, bár ha valaki egy 70°C-os radiátoros fűtési légforgalmát lemodellezné, döbbenten venné észre, hogy a helyiségben hányszor is fordul meg a levegő. A radiátorok a fűtési teljesítményük 70% konvektív hőleadással adják le. Ez azt jelenti, hogy egy 1,0 kW-os 65°C felületi hőmérsékletű radiátor felett a levegő körül belül 55°C-os. Azaz az 1,0 kW 70% 55-22°C hőmérséklet különbséggel adja le, ez 65 m3/h légáramnak fele meg. Természetesen ez a hűtéshez képest még mindig csekély légforgalom. A probléma minden esetre az alacsony hőmérsékletű fűtés és magas hőmérsékletű hűtés irányába terelhetné a gondolkodásmódot. Mivel ez a megoldás a hőszivattyúknak is kedvez, ez egy jó irány lehetne. Sajnos ezek a megoldások költségesek. A légtechnikai rendszerekben pedig elterjedőben vannak a tisztán frisslevegő rendszerek, ezért itt kevésbé érzem a problémát. Vannak speciálisan problémás helyek, például az uszodaszellőzések, itt biztos kell valami új technológiát bevezetni. Elvileg régóta jelen vannak a piacon az UV-C lámpás sterilizálások, de ez sem mindenható megoldás. Ráadásul ózont generál, ami ugyan remek strelizáló eszköz, de ránk, emberekre nézve sem a legegészségesebb. Az ózon megengedett értéke zárt térben, munkahelyen 0,2 mg/m3, ez rendkívül alacsony érték. Ez 0,1 ppm-nek felel meg. Csak, hogy érezzük, ez milyen alacsony érték, szénmonoxidból 280-szor több lehet a levegőben?!

Facebook-hozzászólásmodul