e-gépész online szaklap

Komfortgondok az új épületeknél

| | |  3 | |

Komfortgondok az új épületeknél

Az új építések és felújítások alkalmával az építési technológiák, gépészeti rendszerek megválasztásánál alapvető szempont az energiatakarékosság, és hogy mennyiben segíti a választás az üzemeltetés fenntarthatóságát.

Az egyre korszerűbb építési anyagok, szigetelési eljárások és a tökéletesen záródó nyílászárók azonban az energiamegtakarítás kétségtelen pozitívuma mellett, komoly komfort és szellőzéstechnikai kihívások elé állítják az építtetőket, beruházókat.

Egy most készült online felmérésben pl. azt kérdeztük meg a lakosságtól, hogy mennyire tartják jónak lakásuk belső levegő minőségét. Az 1300 válaszadó 65%-a ítélte kifogásolhatónak, illetve rossznak a helyzetet. 50%-nál jelentkezett páralecsapódás, míg további 30% már penészedési problémáról is beszámolt.

Míg a megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy új építésű, vagy utólagosan hőszigetelt épületben lakik, addig a válaszadók alig 3%-a esetében került kiépítésre már valamilyen szellőzési rendszer. Elgondolkodtató. Az természetes, hogy minden tüzelőberendezéshez tartozik égéstermék elvezető. Az elhasznált levegő kidobása és friss levegő beáramoltatása miért nem ilyen evidens sokak számára?

A rossz levegőminőség azon túl, hogy rontja a komfortunkat, a bent tartózkodók számára a pára, penész valamint a megnövekedett szén-dioxid tartalom túlzott egészségügyi kockázatot jelent.

A szellőző levegő mennyisége és szerepe az épületenergetikában

Az optimális szellőző levegőmennyiség bejuttatása a térbe kulcsfontosságú. Egyáltalán nem mindegy hogy bejut-e szükséges levegőmennyiség, azaz a mennyiség épületfizikailag, vagy komfort szempontból elegendő-e, valamint az energetikai feltételt is kielégíti-e egyben. Eleget teszünk-e a szabványoknak, ajánlásoknak, nem okoz-e diszkomfortot. Egyáltalán ki fogja azt a rendszert kivitelezni, beszabályozni, ellenőrizni, egyáltalán érdemes erről beszélni egy felújítás esetén? Az összhang megteremtésére mindenképpen törekedni kell, azaz tervezni mindenképpen csak úgy szabad, hogy a kellő mennyiségű levegőt juttatjuk a térbe és távolítjuk el a szennyezett levegőt.

Az mára már teljesen egyértelmű, hogy a belső komfort szempontjából nem elegendő csak az épületfizikai elemekkel, vagy a gépészeten belül csak a fűtési rendszerekkel foglalkozni, hanem a rendszert egészében kell vizsgálni, és így a légtechnikára is nagyobb gondot kell fordítani.

Amennyiben jobban feltárjuk egy átlagosnak mondott, nem felújított épület épületenergetikai jellemzőit, és számítással meghatározzuk a különböző veszteségeket láthatjuk, hogy a szellőzésnek tulajdonítható az összes hőveszteség körülbelül 40%-a. Amennyiben nagyon jó hőszigetelő képességű épületet tervezünk, vagy azzá teszünk egy meglévőt, akkor a szellőzés transzmissziós veszteségekben betöltött szerepe fokozódik. Ez egy kis méretű és jó hőszigetelt épület esetén előtérbe kerül, hiszen ha a hőveszteség tényező nagymértékben lecsökken, akkor a transzmissziós energiaáram is lecsökken, melyből az következik, hogy a szellőzési hőveszteség arányaiban megnő, mely így elérheti így a 70-80%-ot is. Ezen keresztül elmondható, hogy a veszteségek nagy része a szellőzés intenzitásától, a légcsereszámtól a hideg levegő felmelegítésére fordított hőenergiától nagymértékben függ, azaz ténylegesen annyi levegőt kell bejuttatni, amennyi ténylegesen a folyamatosan változó igények szerint szükséges.

Ha nem kellően szabályozzuk a bejuttatandó friss levegő mennyiségét elképzelhető, hogy eltévedünk a túlzott mértékű hőfogyasztás okának kiderítésekor, pedig annak oka lehet a túlzott mértékű szellőztetés.

Mindenre kiterjedő, intelligens megoldások alkalmazása

Meglévő épületekben és új építés esetén is ideális megoldást jelenthet már egy központi, automatikusan szabályozott szellőzési rendszer, mivel nem igényel teljes légtechnikai csővezeték hálózat kiépítést. Az alárendelt, vizes helyiségek a legtöbb épületben egymás mellett/alatt helyezkednek el, ezért a rendszer könnyen és alacsony költség szinten megvalósítható. Az épület friss levegővel történő ellátása a nyílászárókba, vagy igény szerint faláttörésbe épített légbevezető elemekkel történik. Fontos, hogy a rendszer önszabályozó és a pillanatnyi szellőzési igényekhez automatikusan alkalmazkodik, ezért különösen gazdaságos.

A helyiségek közötti szabad levegőáramlás a belső küszöbök elhagyásával biztosítható.
Az elszívás intenzitása a kiszolgáló helyiségekben elhelyezett, a központi ventilátorhoz légtechnikai csővezetékkel csatlakozó, légelvezető elemek segítségével igény szerint változik. Ez mára már alapvetően elvárható minden új épületbe, de felújítás esetén is a rendkívül gazdaságos működése, egyszerű telepítése mellett megfelelőn komfortos és jó levegőt tud biztosítani az épület minden helyiségében.

A szellőzési igény egyik legjobb mérőszáma a beltéri levegő nedvesség tartalma. A rendszer légbevezető elemei pontosan ezt érzékelik, és ennek alapján szabályozzák a frisslevegő mennyiségét. Elszívási oldalon a pára, szén-dioxid érzékelést és szabályozást kihasználva a fürdőszobában, illetve a konyhában, de akár a kamrában is ennek megfelelően érdemes meghatározni, az elszívni kívánt levegő mennyiségét, míg a WC-ben, a keletkező szagok hatékony eltávolításához jelenlét érzékelős szabályozás a célszerű. A hatékonyságot a rendszer végpontját jelentő, folyamatos működésű, fordulatszám szabályozott központi ventilátorok biztosítják. Alacsony szellőzési igény esetén, pl., amikor nem tartózkodik senki az épületben, lakásban, irodában mind a légbevezető, mind a légelvezető elemek minimum léghozamra zárt állapotba kerülnek, míg a központi ventilátor fordulatszáma is ennek megfelelően minimum szintre csökken vissza. Növekvő szellőzési igény esetén az érintett szabályozó elemek az igénynek megfelelő szintre nyitnak, míg a ventilátor fordulatszáma is e szerint változik.

Új épület létesítése, felújítás esetén ez a műszaki megoldás nem csak jóval magasabb műszaki tartalmat biztosít, de akár költséghatékonyabb is lehet, mint a manapság oly népszerű, de komfort szellőzést nem biztosító, időszakos működésű kisventilátoros elszívás.

Hővisszanyerő nem csak családi ház méretben

A hővisszanyerős szellőző berendezések azon túlmenően, hogy rendkívül energiahatékonyan biztosítják a szellőzést, jó komfort érzetet nyújtanak az épület használói számára. Egy jól kiválasztott és méretezett szellőző gép, ellentétben az ablaknyitásos szellőztetéssel, vagy más szabályozatlan szellőzéshez viszonyítva, folyamatosan képes a megfelelő légcserét, ezáltal jó levegőminőséget biztosítani az épületben.  Ezen rendszerek mellett szól, a hővisszanyerés magas hatásfoka, valamint hogy az épületbe a beépített szűrők miatt nem kerül be por és pollen sem.

Az új építésű lakóépület esetén egyértelmű, hogy az épület energiaigényét a lehető legalacsonyabbra kell visszaszorítani, és ezt az alacsony igényt kell biztosítani. A hővisszanyerős szellőztető rendszer jelentősen segít az épület energiaigényének csökkentésében. Hővisszanyeréssel az épület hőigénye 40-50%-kal is csökkenthető, ezért a szerkezeti elemek után ez a leghatékonyabb módszere az épület energiaigényének a csökkentéséhez.

A legújabb fejlesztéseknél az intelligens hővisszanyerős szellőztető rendszerek, minden egyes lakóhelyiségben érzékelik a belső pára, vagy CO2-tartalmat, jelenlétet, így erre reagálva csak annyi levegőt juttatnak oda, amennyi ténylegesen szükséges. A rendszer automatikusan képes kezelni a különböző és lakóterenként eltérő igényeket, azaz ha csak pl. az egyik szobában tartozódik valaki, akkor a befújt friss levegő intenzitása csak ebben a szobában változik, a többiben változatlanul alacsony marad.

Az elszívási ágakban is folyamatosan változik a levegőmennyiség az igények szerint, mivel a beépített légelvezetők érzékelik a páratartalmat vagy a jelenlétet. Ez a forradalmi újítás egyedülállóan biztosítja, illetve helyiségről helyiségre optimalizálja a szükséges légmennyiségeket. Mindazon túl, hogy az egyes ágakban külön-külön szabályozható az elosztó hálózaton keresztül a légmennyiség, a megváltozott körülmények nem befolyásolják kedvezőtlenül a motorok fogyasztását, hiszen a felhasznált energia a fordulatszám változtatásának következtében mindig alacsony szinten marad. A rendszer tehát ötvözi az eddig is megszokott helyiségenként, a pillanatnyi igényekhez folyamatosan igazodó szellőztetés előnyeit egy hőcserélős szellőztető berendezéssel, amely így rendkívül magas energiamegtakarítást biztosít a felhasználók számára.

Bármelyik szellőzési megoldás választása esetén fontos a helyiségenkénti érzékelés, szabályozás, hiszen a szigorodó előírások mellett a légtechnikának egyre nagyobb szerep jut, mellyel a belső légállapot jellemzők nagymértékben befolyásolhatók, az épület energiafelhasználásának minimalizálása mellett.

Király Tamás
Aereco Légtechnika Kft.

AerecoLégtechnikaSzellőztetés

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2020. febr. 21.

Kedves István! Például azt, hogy olyan épület, ahol nincs szabályozott mesterséges szellőzés, eleve nem kaphatna CC-nél jobb besorolást. Vagy, amikor ablakon szellőztetünk, akkor azzal -mint például átfolyós vízmelegítőnél- +40% felesleges levegőt eresztünk be, ami így sokkal jobban rontja az épület energetikai besorolását. Az igazság az, hogy egy korszerű hővisszanyerős szellőzés a beruházási költségek miatt több mint 15 év után térül meg, ez padig tekintve a gépészeti berendezések élettartamát nem valami kedvező érv az építtetőnél. Én nem is szoktam költség oldalról megközelíteni a hővisszanyerős szellőzés kérdését, hanem mindig a komfort oldalról ”adom” el.


Tóth István, Zehnder | 2020. febr. 14.

Kedves Zoárd, alapvetően egyetértek, de egy-két gondolatot továbbfűznék: 1.„Az építész társadalom berzenkedik a szellőző rendszertől” – A penészgombától, és a pocsék belső levegőtől nem berzenkednek? Lehet választani. 3. „A beruházóknak eszük ágában sincs egy plusz fillért is ráfordítani” – Ha a beruházó egyúttal a lakó/üzemeltető is, akkor örömmel fizet érte, ha érti mire való, és mi a következménye ha elmarad. 4. „A statikus társadalom egy része...” – Valóban, de ez a rész évről évre kisebb, hamarosan teljesen eltűnik. 5. „Azt az abszurd dolgot feltételezi a TNM rendelet, hogy az ablakon pont annyi levegőt fognak szellőztetni, amennyi éppen a megfelelő komforthoz szükséges” ... ez bővebb kifejtést igényelne Végszóként megjegyzem, hogy az építész társadalom valóban „konzervatív” a témában, de talán pont az épületgépészeknek lenne a feladata, hogy korszerű ismeretekkel ellássák őket. Ki más tudna változtatni? De először házon belül kellene inkább söprögetni, kevés épületgépésznek vannak tényleg korszerű ismeretei komfort szellőzés témában.


Zoárd | 2020. jan. 29.

Amíg jogszabályi szinten nem lépünk előrébb, addig sajnos nem fog semmi történni a következők miatt. Itt van hat pont, ami akadályozza az ésszerű, energia és komfort hatékony megoldások elterjedését: 1. Az építész társadalom többsége berzenkedik bármilyen szellőző rendszertől. 2. Az OTÉK teljesen életszerűtlenül kezeli a szellőzés területét. 3. A beruházóknak eszük ágában sincs egy plusz fillért is ráfordítani. 4. A statikus társadalom egy része is ellene van annak, hogy a vasbeton födémben bármilyen, nem szerkezeti elem belekerüljön. 5. Az már csak hab a tortán, hogy a TNM rendelet se segíti elő ennek a problémának a megfelelő kezelését. Azt az abszurd dolgot feltételezi a TNM rendelet, hogy az ablakon pont annyi levegőt fognak szellőztetni, amennyi éppen a megfelelő komforthoz szükséges. 6. Végszóként rengeteg energetikai pályázat történt, ahol a hővisszanyerős szellőzést nem lehetett finanszírozni, pedig azzal sokkal több energiát lehetett volna megspórolni, mint sok más, a finanszírozásba beleférő megoldással.

Facebook-hozzászólásmodul