e-gépész online szaklap

A magyarok többsége ma még csak hűtésre használja fűtésre is optimalizált klímáját

| | |  0 | |

A legtöbb, légkondicionálóval rendelkező magyar háztartásban oldalfali klíma található, a vásárlásnál pedig az energiahatékonyság mellett kiemelten fontosnak tartják a vásárlók a szűrők meglétét, a halk működést, valamint a megfelelő teljesítményt – derül ki a Daikin friss klímahasználati trendekre irányuló kutatásából. A magyarok többsége csak hűtésre használja klímaberendezését, hiába van benne fűtőfunkció is.

A KSH 2016 évi Mikrocenzusa szerint azon lakott lakások aránya, ahol a 2016-ot megelőző tíz évben klímaberendezést szereltek fel, 11 százalék. A légkondicionálót használó háztartások aránya legmagasabb a fővárosban (17,5%) és a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban (13,2%).

A Daikin megbízásából a GfK idén nyáron készített felmérése is megerősítette, hogy döntően a városokban élők gondolkodnak légkondicionálók felszerelésében.  

A hazai lakossági klímahasználói szokásokra irányuló felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók 53 százaléka önállóan hozza meg döntését. A megkérdezettek valamivel több mint fele szívesen veszi igénybe szakember támogatását a kiválasztási folyamat során (52%), a többiek leginkább online forrásokra támaszkodnak (45%).

A tulajdonosok többsége (60%) oldalfalra telepített monosplit [1] típusú klímával rendelkezik, 22 százalék multisplittel [2], 15% mobil (hordozható) klímaberendezéssel.

A Mikorcenzus adatai szerint a felújítási munkálatokban érintett lakások lakói közül az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők szereltettek nagyobb arányban klímaberendezést (19,9%, az átlag 11,2%-kal szemben), valamint jellemző még, hogy a gyerekes családok inkább döntenek a lakás hűthetőségének biztosítása mellett. Ez azt sugallja, hogy a légkondicionáló berendezés, mint a lakás komfortjának emelésében, jó klímájának megteremtésében fontos eszköz szerepel a köztudatban, így a családról való gondoskodás jelképévé is vált.

Ezt megerősíti, hogy a Daikin kutatása szerint a hazai vásárlóknak kiemelten fontos szempont, hogy az egyes készülékek rendelkezzenek szűrőkkel (pollen, vírus vagy baktérium ellen).  A szűrők mellett lényeges szempont még az energiatakarékos üzemmód funkció megléte, valamint a csendesség és fűtési üzemmód lehetősége is.

A vásárlók erősödő tudatosságát jelzi még, hogy kiválasztási folyamat évről évre fontosabb szempontja az, hogy milyen energiafogyasztási kategóriába esik az adott készülék.

Az átlagfogyasztó kétszázezer forint körüli összegben tervez költeni, ugyanakkor új döntési szempontként megjelent, hogy már nem mindegy az sem, mennyire formatervezett a lakásunkba szerelendő készülék.

A megkérdezettek többsége főként hűtésre használja a fűtésre is alkalmas klímáját

A magyar háztartásokban fellelhető klímaberendezések 84 százaléka hűteni és fűteni is képes, azonban csak a meglevő készülékek töredékénél használják ki mindkét funkciót. Érdemes ezért néhány fontos összefüggésre felhívni a figyelmet. A klímafűtés nem azonos az elektromos fűtéssel. Azon inverteres, reverzibilis klímaberendezések, melyek hűteni és fűteni is tudnak, levegő-levegő hőszivattyúnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy az adott berendezés szezonális hűtési és fűtési jósági fokától függően [3] egységnyi villamos energia felvételével több egységnyi ún. hasznos energiát képesek előállítani. A megújuló irányelv alapján [4] ezért a levegő-levegő hőszivattyúk azonos megítélés alá esnek, mint bármely egyéb, környezeti energia felhasználásán alapuló hőszivattyú. Ezt a magyar állam is elismeri, hiszen a legalább 3 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúk [5] igénybe vehetik a H vagy Geo tarifát fűtési időszakban – október 15. és április 15. között – függetlenül attól, hogy beltéri egységen vagy felületfűtésen keresztül adják le a hőt egy adott helyiségben, lakásban.

Míg elektromos fűtés esetén az a szakmai konszenzus, hogy mintegy 40 négyzetméter a korlát, ahol még érdemes lehet a gázfűtés helyett átállni elektromos fűtésre (a beruházási és üzemeltetési költségek mérlegelése után), ez a korlát a fűtésre is optimalizált klímák, azaz levegő-levegő hőszivattyúk esetén kitolódik. Ennek okát a készülékek hasznosenergia-előállítási képességében kell keresni.

Új piacot teremthet a jövőben a levegő-levegő hőszivattyúk számára a közel nulla energetikai szint közelgő belépése [6], hiszen a hőszivattyúk – szezonális jósági fokuktól függően – egyéb kiegészítő gépészeti berendezések nélkül is képesek teljesíteni a 25 százalékos megújuló részarányra vonatkozó elvárást [7].

Az épületek hőátbocsátási tényezőjének javulása pedig együtt jár azzal, hogy egységnyi alapterületre eső fűtési (és hűtési) igény fokozatosan alacsonyabb lesz. A modern, jellemzően nagy üvegfelülettel rendelkező épületekben pedig egyre inkább elengedhetetlenné válik, hogy ne csak fűteni, de hűteni is lehessen. Ha ezt egy készülékkel lehet megtenni, az nemcsak a beruházási költségeket, hanem egyben a gépészet helyigényét is csökkentheti egy adott épületben.

Tippek fűtésre is optimalizált klíma választásához

Aki klímával való fűtésen gondolkodik, annak érdemes egy adott készülék működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével, hiszen egy berendezés nagy eltérést mutathat –10°C vagy –20°C külső hőmérséklet esetén. Ahogy a külső hőmérséklet esik, a nem fűtésre optimalizált gépek fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet. Azaz nem csak az fontos, hogy a berendezéssel milyen alsó hőmérsékleti határig lehet fűteni, hanem az is, hogy alacsony külső hőmérsékletek mellett mekkora fűtési teljesítmény leadására képes. Aki hidegebb országrészen lakik, annak célszerű olyan berendezést választania, ami névleges kapacitását tartósan, akár –15°C mellett is képes megtartani.

A kutatás módszertana

A Daikin megbízásából a GfK országonként 1000-1000 ember bevonásával, online reprezentatív felmérést készített, amely a piacot és a légkondicionálók használati szokásait térképezte fel Magyarországon és további három országban (Románia, Horváthország és Szlovénia). A webes mintavétel 2019. július 29. és augusztus 15. között zajlott.

További információ:
Szalai Gabriella (+36 70 698 8188 vagy szalai.g@daikin.hu)


  • [1] Egy kültéri és egy beltéri egységből álló klímaberendezés
  • [2] Egy kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozik
  • [3] SEER vagy SCOP
  • [4] 2009/28/EK
  • [5] 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről (5.§ 4. Pont)
  • [6] 2020. december 31.
  • [7] 7/2006. TNM rendelet, 6. melléklet

DaikinKlímatechnikaSplit klíma

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul