e-gépész online szaklap

Korszerű lakásszellőztetés

Belülről áradó frissesség

| | |  2 | |

Korszerű lakásszellőztetés

Életünk közel 90%-t épített, zárt terekben töltjük. Amint nehézkesnek, elhasználtnak érezzük a belső levegőt, ablaknyitással szellőztetünk, hiszen megtanultuk, hogy friss levegő kell a figyelem fenntartásához, a kiegyensúlyozott fizikai és szellemi munkavégzéshez. Ráadásul egészségünket is óvjuk is szellőzetlen helységekben gyakran megjelenő penésztől, portól.

De vajon mennyire energiahatékony a fűtési időben ablaknyitással járó hőveszteség pótlása? Miért hagyjuk, hogy a melegebb évszakokban megjelenő pollenek zavartalanul bejussanak lakásainkba egy-egy rövidnek vélt, de naponta többszöri szellőztetés során?

A természetes filtráció sincs ma már olyan mértékben „segítségünkre” a „friss levegő pótlásában”. Termoablakok, hővisszanyerő fóliák, különböző párazáró rétegek, felületi és aljzatszigetelések, végül minél kisebb U-értékű építőanyagok alkalmazásával szinte légtömör épületekben élünk, így az ablak elé tartott gyertya lángja ma már gondtalanul fog pislákolni. Az épület helységeinek hőmérséklet-szabályozásán kívül nem is gondolnánk, hogy egy ember megfelelő komfortérzetének kialakításához hány és hány tényezőt kell figyelembe vennie a modern épületgépésznek.

Hogy csak néhányat említsünk, szükség van a légzés, illetve minden emberi tevékenységet kísérő gázcsere során keletkező CO2–szint mérésére, páratartalom-mérésre, a VOC-k, azaz a lakásban láthatatlanul kipárolgó illékony szerves vegyületek és káros anyagok jelenlétének mérésére. Éppígy a konyhai és vizes mellékhelységekben keletkező kellemetlen szagok kezelésére, elszívására is gondolni kell. Mindezt levegő útján, egy a minél kisebb energiaigényű épületeinkhez megfelelően méretezett lakásszellőztető berendezés telepítésével.

Az egyéni érdekek mellett ma már azonban állami, sőt Európai Uniós rendeletek is előtérbe helyezik az új építésű, közel nulla energiaigényű házak építése esetén lakásszellőztető rendszer telepítését. Nemcsak, hogy 2021-től az épületek energiaigényét 25%-ban megújuló forrásból kell előállítani, hanem az Európai Bizottság által erre az időre az 1990-s szinthez képest 25%-s CO2-kibocsátás csökkentést is előírt.

A Pettenkoffer-szám ismeretében ma már tudjuk, hogy a jó minőségű belső levegő CO2 határértéke 1000 ppm. A nyugalmi állapotban lévő embernek 0,3 m3/h, míg a nehéz fizikai munkát végzőknek 0,75m3/h a CO2-kibocsátása, illetve a légzésünkkel távozó óránkénti közel 12 liter szén-dioxid ezt a határértéket többszörösére is emelheti egy szellőzetlen helységben, amely az éjszakai pihenést megzavarva kialvatlansághoz, ezáltal nappal fáradékonysághoz, kritikus értékeket meghaladva fejfájáshoz, közérzetromláshoz vezethet. Az ablaknyitással történő szellőztetés biztosítása pedig egyébként is nehezen megoldott alvás közben, vagy a napközbeni távollét alatt.

Egy áltagos, négy tagú család lakásában a mindennapok során közel 12 liter nedvesség termelődik. A mosás, főzés, ruhák szárítása és a vizes helységek használata, végül pedig az ember hőleadásaként keletkező izzadság mind-mind a befolyásolják egy helység páratartalmát. A komforthoz megállapított 40-60%-s relatív páratartalomnál alacsonyabb érték szárazzá teszi a levegőt, hőérzetünk 22 celsius fok belső hőmérséklet esetén 18-19 celsius fok lesz, mindemellett a légúti és légzőszervi betegségek is könnyebben kialakulnak lakásunkban. A meghatározott érték feletti páratartalom 22 celsius fok belső hőmérséklet mellett 25-26 celsius fokos hőérzetként jelentkezik, utat engedve a penész, illetve az ezt megelőző, akár 80%-s páratartalomnál jelentkező kapilláris kondenzáció kialakulásához. Ilyenkor nem a határoló felületeken, hanem azok pórusaiban telepednek meg a kicsapódott nedvességgel találkozó szinte láthatatlan kártevők és biológiai szennyeződések.

A modern kor alacsony energiaszintű, valóban magas komfortértékű lakásaihoz tehát elengedhetetlen a mesterséges, automatizált szellőztetés: nemcsak, hogy megvéd a külső szennyeződésektől magas minőségi szűrőrendszereken keresztül, hanem belső tereink frissességét is megőrzi éppen akkora energia ráfordítással, amekkora szükséges. Gazdaságosan és komfortosan.

Összeállította: Kis Gábor, Merkapt Zrt.

LégtechnikaSzellőztetés

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2019. okt. 25.

Kedves Ferenc! A cikk alapvetően jól összefoglalja a mesterséges szellőzés szükségességét. A CO2 értékeknél valóban megbotlott a nagyságrend. De ne legyünk rosszmájúak, a wikipédián is el van írva a levegő molszámolásnál a CO2 értéke. Egy irodai dolgozó 27,4 g/óra CO2-t bocsát ki, ami átszámolva körül belül 0,015 m3/h. A CO2 molsúlya 44 g/mol. Azaz a 27,4 g CO2 az 27,4/44x24,5liter/mol=15 liter, +25°C-on. Ha egy helyiség CO2 terhelhetőséget 1000-400=600 ppm CO2-re vesszük, akkor 25 m3/h levegőt kell egy ember részére biztosítani. Jól írja a cikk, fizikai munka a háromszorosára növelheti a CO2 terhelést, de ott már a nedvesség terhelés is számottevő. Ha azt nézem, hogy a mai lakásokban 22-30 m3-es hálószobák vannak, akkor kétszeres légcserét kellene biztosítani két ember részére, miközben a természetes filtráció a mai ablakok mellett, legfeljebb 0,25 1/h. Azaz reggelre a CO2 érték felmegy 2400 ppmre! Az irodánkban van CO2 mérő és hétfő reggelre se ment le soha 430 ppm alá a CO2 érték, azaz Budapesten a 400 ppm-es kiinduló adat sem igaz, inkább 450-el kellene számolni, azaz 28 m3/h/fő. És akkor valóban nincs még a beépített környezet –bútorok, szőnyegek, stb.- egyéb terhelésének a figyelembe vétele. Egy társasházi hálószoba transzmissziós hővesztesége 200 W. A szükséges légcsere hőigénye két főre 50 m3/h-val számolva 600 W, azaz a fűtési igény 75% teszi ki a szükséges légcsere felmelegítése!


Ponty Ferenc | 2019. okt. 16.

Nem vagyok a szakember a témában, csak érdeklődő. Nem értem ezt a mondatot: ”A nyugalmi állapotban lévő embernek 0,3 m3/h, míg a nehéz fizikai munkát végzőknek 0,75m3/h a CO2-kibocsátása, illetve a légzésünkkel távozó óránkénti közel 12 liter szén-dioxid...”

Facebook-hozzászólásmodul