e-gépész online szaklap

A távhő biztosíthatja a jövő energiaellátását?

2019. július 29. | e-gépész | |  0 |

Új lendületet vehet a távhő terjedése kedvező kibocsátási paraméterei, a digitalizáció és a szektorban zajló egyéb technológiai fejlesztések hatására, így az uniós irányelvek által is támogatott fűtési mód a jövő energiaellátásában is jelentős szerephez juthat a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.

A távhőszolgáltatást az EU lakóinak körülbelül 10 százaléka, 64 millió ember veszi igénybe elsősorban Kelet- és Észak-Európában, ahol számos városban ismét nőtt az energiaellátásban betöltött szerepe. A távfűtés reneszánszát több tényező is támogatja, napjainkra jelentős fejlődésen ment át és mára már jóval több, mint a lakótelepek egykori fűtési megoldása, amit tévesen azonosított a közvélemény elavult módszernek, ugyanis az épületek konstrukciója volt felelős a pazarlásért – írja az NRGreport.

Az új technológiák megjelenésének egyik legjobb példája a régi mechanikus érzékelők lecserélése okos mérőkre, ami – az egyéb szükséges informatikai fejlesztésekkel együtt – lehetővé teszi a távhőhálózat energiahatékonyságának pontos mérését és elemzését. A hatékonyság alakulásának nyomon követésével a társaságok számára lehetővé válik, hogy felesleges költségeiket lefaragva javítsák eredményességüket is, de a fogyasztók is jobban kalkulálhatnak a szolgáltatással a pontosabb információk ismeretében.

A magyar távhőszektor legnagyobb szereplője, a Főtáv az egységes budapesti távhőrendszer kialakításával párhuzamosan szintén jelentős technológiai fejlesztéseket folytat, és 2020-ra a hőközpontok teljes körű távfelügyeletének kiépítését is célul tűzte ki. Az automatizált üzemeltetéssel a távhőszolgáltatás minősége és energetikai hatékonysága javul, folyamatos adatgyűjtést és távleolvasást, illetve gyors hibaészlelést és -elhárítást tesz lehetővé a társaság szerint. Ezzel a távfelügyeleti rendszer kiépítésével Európa egyik legnagyobb energiairányítási, felügyeleti rendszere jöhet létre Budapesten.

A csökkenő hőigény, az időjárásfüggő megújulók terjedése, valamint egyebek mellett az új fogyasztói és épület-energiahatékonysági szempontok megjelenése miatt a távhővel szemben erősödik az igény a korábbinál nagyobb rugalmasság elérésére. Ez a rugalmasság nem csak a termelés és elosztás, de a hőértékesítési piaci és üzleti modellek, valamint az energiaszektor más szegmenseivel való egyre szorosabb integráció területén is szükséges.

Az új korszakot – amelyben szigorodó energiahatékonysági kritériumokhoz és az épületek fűtési igényeinek csökkenéséhez kell alkalmazkodniuk a szolgáltatóknak – az úgynevezett negyedik generációs távfűtés (4GHD) fogalma jelölheti ki. A 4GDH fejlesztése jelentős új infrastrukturális beruházásokat tesz indokolttá a hőtermelés, -elosztás és -fogyasztás területén.

A körülmények változása az értékesítés területén is új üzleti modellt hív életre, amelyben a társaságok a hőt nem mint energiaegység, hanem mint szolgáltatás értékesíthetik majd, amivel a fogyasztók is jól járhatnak. Az árazás és ellátás területén már elkezdődött az új üzleti modellek fejlesztése, Stockholmban például a szolgáltató létrehozott egy hőpiacot (Open District Heating), amelyben adatközpontok, szupermarketek és ipari vállalkozások is értékesíthetik a többlet hőt.

A nagyobb rugalmasságot a változó rendelkezésre állású megújuló energiaforrások terjedése, valamint a távhő- és villamosenergia-szektor összefonódása is indokolja. A megújuló energiaforrások szerepének növekedésével a szolgáltatóknak egyúttal egyre pontosabb prognózisokra is szükségük van az időjárás, a termelés és a kereslet várható alakulásának előre jelzésére, ami a mesterséges intelligencia alkalmazása számára teremt lehetőséget.

FűtéstechnikaTávhő

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul