e-gépész online szaklap

Mi várható az OKJ-rendszer helyett?

| | |  0 | |

Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés.

Terjedelmes cikket közölt az index az OKJ-s képzések megszűnéséről és a várható folytatásról, ebből szemlézünk.

A portál információi szerint a jövőben két szakmalista jön létre: a szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettséget csak a 3–5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehetne megszerezni, a felnőttképzési tanfolyamokon viszont bárki szerezhet újonnan vagy ezek mellé olyan speciális, kiegészítő szakmai tudást, ami a gyorsan változó munkaerőpiaci igényeknek megfelel.

Azok az idők végleg elmúltak, amikor az ember megszerzett egy szakképzettséget vagy egy diplomát, és élete hátralévő részében ugyanazt a szakmát űzte, pláne ugyanazon az egy munkahelyen. Magyarországon hosszú évek óta próbálnak kezdeni valamit a szakképzéssel, a fő kérdés az, hogyan lehet olyan munkaerőt képezni, ami az ipar rendkívül gyorsan változó igényeinek megfelel.

Elképzelhető, hogy a ma kitanult szakma pár év múlva már nem is létezik, vagy az ott tanult tudás teljesen elavul, helyette viszont olyan képzettségekre lesz szükség, amikről ma még nem is tudunk. Nagyon gyorsan inflálódik az aktívan a szakmában dolgozó emberek tudása is.

A mai gyermekek életük során előreláthatólag már 15 alkalommal fognak munkakört/munkahelyet váltani. 2022-ig a munkavállalók 54 százalékának átképzésre, illetve továbbképzésre lesz szüksége. Az Európai Unióban 100 millió felnőttet kell újra képezni 2030-ig. Ez a munkaképes korúakat figyelembe véve minden negyedik embert érinti, azaz hazánkban 2 millió felnőttet. Ezekre a kihívásokra próbál meg választ adni az a most megjelent elképzelés, amit Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár ismertetett.

Az OKJ, azaz az Országos Képzési Jegyzék 760 szakképesítést sorol fel. Régóta mondják, hogy felesleges ennyi túlspecializált, egymást sokszor átfedő szakképzettséget szerepeltetni a jegyzéken, amelyek közül jó néhány eleve nem is illeszkedik a foglalkoztatók által definiált munkakörökhöz. Bőven elég lenne körülbelül 200 szélesebb spektrumú szakképzettség, hogy aztán az ember ezeken belül később specializálódjon arra, amire akar és amire igény van.

A Magyar Nemzet hétfői, majd keddi cikke szerint a dolgot a jövőben alaposan leegyszerűsítenék:

  1. Lesznek széles alaptudást nyújtó alapszakmák (például asztalos, hegesztő stb.), amelyeket csak állami vagy egyházi iskolarendszerű oktatásban, tehát az ötéves technikumban vagy a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ez a lehetőség a már más területen dolgozó felnőtteknek is nyitott lesz: ők (például egy érettségi birtokában) rövidebb idő alatt is megszerezhetik ezeket az alapszakmákat ezekben a szakképző centrumokban. 2016 óta a második szakma elsajátítása is ingyenes, ha azt iskolai keretek között tanulja az ember.
  2. Ezeken kívül bármilyen speciálisabb, részterületet érintő szaktudást a felnőttképzési kurzusokon szerezheti meg az ember, amelyeket magáncégek, szervezetek, de a szakképző centrumok és az egyetemek is folytatnak. Itt jellemzően féléves vagy egyéves rövidebb képzéseken lehet elsajátítani a speciális tudást: egy ápoló átképezheti magát gyermek intenzív szakápolóvá, egy gépésztechnikus erőművi blokkgépésznek. Miután ez a terület bárki számára nyitott, egy karrierváltáson gondolkodó tanár vagy rendőr is kitanulhatja itt a szakács-, a virágkötő- vagy a kozmetikusi mesterséget. Ezek a felnőttképzések szolgálnak arra is, hogy egy Magyarországra belépő vállalat gyorsan kiképezze a saját technológiájára az újonnan felvett munkaerőt, egy vállalat gyorsan átképezze a saját dolgozóit egy új technológiára, vagy beiskolázza alkalmazottait nyelvtanfolyamra.

A szakképzés mind a 19 ágazatában javában zajlik a szakmák újraosztása, hogy a jövő évi felvételin egy teljesen új választék várhassa a leendő középiskolásokat.

Az egyelőre még a szakmákban lévőknek sem világos, hogy mi lesz az Országos Képzési Jegyzék helyett. Információink szerint a jövőben két szakmalista jönne létre: az egyik az iskolarendszerű képzésre vonatkozó alapszakmákat sorolná fel, a másik a felnőttképzésben oktatható specializációkat.

A tervezett átalakítás részben központosít, hiszen a szakmai alapképzést kizárólag az állami és az egyházi fenntartásban lévő szakképző centrumok végezhetnék, a másik oldalon viszont a felnőttképzésben megtartaná a piaci viszonyokat.

KépzésOktatás

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul