e-gépész online szaklap

Diákköri dolgozatból életre szóló hivatás

| | |  0 | |

Diákköri dolgozatból életre szóló hivatás

Telekommunikációs és adatközpontok hűtésére dolgozott ki forradalmi megoldást és alkotott hozzá tartozó berendezést egy fiatal műegyetemi mérnökpáros.

„A halmazállapot-változáson alapuló hőtermelő és -tárolóegységünkkel akár 30-40%-os energiacsökkenés érhető el, a használattal pedig a költségek 2,4-4 év alatt térülhetnek meg. Eszközünk mérete mindössze tizede a hagyományos víztárolóknak, így jelentős helymegtakarítást is eredményezhetünk” – osztották meg HeatTank nevű korszakalkotó találmányukról Andrássy Zoltán épületenergetikai mérnök, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének PhD-hallgatója, valamint felesége Farkas Rita vegyipari gépészmérnök. A fiatalok startup vállalkozást alapítottak ötletükre, amelyet immáron hét éve csiszolnak.

A HeatVentors nevet adták duójuknak a „heat” és az „inventors” szavak játékának eredményeként, kifejezve elképzelésük újszerűségét, amelyet most egy speciális területen vetnek be az adatközpontok, szerverparkok és a telekommunikációs központok hűtésére.

„A hatékony hőenergia-tárolás módszerének alkalmazásával évente 20 milliárd eurót és körülbelül 250 millió tonna szén-dioxid-kibocsátását lehetne megspórolni Európában. A villamosenergia-felhasználás mértéke a legjelentősebb, a digitális technológiák fejlődésével egyre nagyobb fogyasztók lettek a telekommunikációs szektor cégei és az adatközpontok, ahol folyamatos hűtésre van szükség: a hatékony információközlés állandóan klimatizált levegőt kíván, az ideális hőmérséklet 24-28 Celsius-fok közötti, ettől melegebb helyiségben a számítógépek könnyen meghibásodhatnak” – vázolták fel egy alapvető mérnöki probléma részleteit a műegyetemi fiatalok. Számításaik szerint egy hagyományos hűtőberendezés pont akkor működik a legkisebb hatékonysággal, amikor a legnagyobb szükség van rá: magas külső hőmérséklet esetén, ezért úgy vélik, hogy a megfelelő hőenergia-tárolási módszer orvosolhatja ezt a problémát.

A HeatVentors csapata a halmazállapot-változáson, azaz a fázisváltozáson alapuló szabadalmaztatott eljárásukat javasolja megoldásként. A fiatalok az eszközükben található fázisváltó anyag megolvadása, majd megfagyása során érik el a lehető legnagyobb energiatárolást. A rendszer alacsony külső hőmérséklet esetén (például éjszaka) működik a leghatékonyabban, így az ilyenkor megtermelt energiát elraktározza olyan időszakokra, amikor a külső hőmérséklet magas, ezért intenzívebb hűtésre van szükség. A mérnökpáros eljárásuk kiegészítéseként a szabadhűtés (angolul free-cooling) módszerét is igyekszik kiaknázni: ennek lényege, hogy melegebb időjárás esetén a hűtőrendszer helyett a rendelkezésre álló hideg külső levegőt használják hőmérsékletcsökkentésre.

Farkas Rita vegyipari gépészmérnök és Andrássy Zoltán épületenergetikai mérnök.

A műegyetemi ötletgazdák tervezték a hőtároló eszközük koncepcióját és ők felügyelik a gyártást egyaránt. Rita és Zoltán készítette az eszközön futó számítógépes szoftvert és algoritmusát is, amellyel a berendezés az energiafogyasztás kiértékelésére alkalmas adatokat szolgáltat. „Partnereinknek egyéni igényeikre szabott eszközöket biztosítunk. A HeatTankot modulárisan bővíthető egységekben kínáljuk, a klimatizálni kívánt helyiség adottságainak felmérését követően és a vevő igényeinek figyelembevételével egy teljes tervet nyújtunk át a felhasználóknak” – részletezték találmányukról. A fiatalok jelenleg 4 standard méretű tárolót forgalmaznak 10-500 kWh tartományban, amelyhez 6-8 fázisváltó anyagot használnak. Rita és Zoltán a berendezések beüzemelésén és értékesítésén túl igény esetén szakmai tanácsokkal és a helyiség energetikai helyzetének elemzésével is ellátják az érdeklődőket: többek között energiariportokat készítenek, monitorozva az energetikai rendszer működését és a megtakarított energia mértékét.

„Magyarországon az első között vagyunk, akik az ipari hőtároló eljárásokat újragondolják. Hét évvel ezelőtt még gyerekcipőben járt ez a téma, többek között ezért is vágtunk bele a kutatásba. Több esztendő telt el az első prototípus megépítéséig, ám megérte a befektetett munka” – idézték fel a kezdeteket a műegyetemi mérnökök. Több tanulmányi, tudományos diákköri, fiatal kutatóknak és startupoknak kiírt hazai és nemzetközi versenyen ismertették meg a közönséggel berendezésüket, amely valamennyi megmérettetésen helyezést ért el és számos befektető érdeklődését felkeltette. Többek között elnyerték a KIC InnoEnergy támogatását, amely szervezettől jelenleg is anyagi tőkét és szakmai támogatást kapnak. Rita egyebek mellett részt vett a Women Startup Competition Europe nemzetközi döntőjén, ahol díjazottként lehetőséget kaptak találmányuk bemutatására négy kínai gyárban is, számos jövőbeli potenciális üzlet reményében.

A fiatal mérnökök a közelmúltban fejeztek be egy kísérleti projektet: prototípusukat az MVM NET alapinfrstruktúra-szolgáltató társaság bázisállomásán tesztelték nagy kereskedelmi ügyfelek számára. Rita és Zoltán egy fél köbméteres hőtárolót épített be a létesítmény hűtési rendszerébe. A berendezést télen és tavasszal működtették, a nyári üzemidőt pedig a 98%-os pontosságú modellező algoritmusukkal és szimulációkkal imitálták, így egy teljes év adatainak birtokában elemezték a HeatTank üzemelését. A készülék 8-10 órán át klimatizálta a helyiséget, szükség esetén biztosította a vészhűtést. A fiatalok a hagyományos hűtőberendezésekhez képest egy jóval környezetkímélőbb megoldást kínálnak: a HeatTank alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás mellett működik, a mérnökök pedig mellőzték a gyúlékony és az emberi egészségre káros anyagok felhasználását a gyártási folyamatban. A műegyetemi páros nagy reményeket fűz ahhoz, hogy prototípusuk sikeres teszteredményeinek ismeretében hőtárolójukat irodaházak, erőművek, vegyipari és élelmiszeripari cégek, gyárcsarnokok telephelyein is használhatják a jövőben.

Forrás. www.bme.hu

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul