e-gépész online szaklap

Az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása

| | |  0 | |

Az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása

Az építési vállalkozók nagy többsége saját erőből többnyire nem vagy nehezen tudja folyamatosan előfinanszírozni a munkáját. A mikro- és kisvállalkozásoknak csak töredékrésze hitelképes. A finanszírozási problémákat sok esetben felerősítik a hosszú alvállalkozói láncok késedelmes kifizetései, főleg a mikro- és kkv-szektorban.

 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöksége által elfogadott „Az építési ágazat 2019. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához” című anyag az építőipari helyzetértékelésen túl számos ágazati problémát tár fel és tesz javaslatot a megoldására.

Az összefoglaló főbb témakörei:

  • A befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése
  • Az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása
  • Közbeszerzés az építési beruházások területén
  • Lakásépítés
  • Építőipari szakképzés, továbbképzés
  • Foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban
  • Az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése
  • A szakmai színvonal és a hatékonyság emelése
  • Szabványosítás

A lentiekben az összefoglaló harmadik pontjában tárgyalt, „az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása” problémafelvetésre adott 13 pontos megoldásjavaslatot közöljük.

  1. A lehető legszélesebb körben érvényt kell szerezni a hatályos Ptk. szerződéses biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseinek. Ez gyakorlatilag kiküszöbölhetővé teszi, hogy a megrendelő feltételek nélkül lehívja és kifizettesse a garantőr bankkal a teljesítési-jóteljesítési garanciákat. A kereskedelmi bankok gyakorlatában szerződéseiben általánossá kell, hogy váljon a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésére való utalás, annak kiemelt kezelése, hogy a vállalkozás fordul-e panasszal a TSZSZ-hez az ún. mellékkötelezettségek területén. Az ÉVOSZ, az MKIK és a Bankszövetség által közösen kidolgozott és ajánlott eljárási rend széleskörű elterjesztése sokat segíthet.
  2. A jelenleginél alacsonyabb szinten – összhangban a hatályos Közbeszerzési Törvénnyel – indokolt maximálni a magánmegrendelői szerződésekben is a megrendelő részéről kiköthető garancia felső mértékszámait. Javasoljuk a 12 teljesítési garanciát maximum 5%, a jóteljesítési (szavatossági) garanciát maximum 5% értékben meghatározni.
  3. Egyéb megrendelői fizetési biztosíték hiányában a megrendelői fizetési hajlandóság kikényszerítése az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig megengedő jelzálogjog-bejegyzési lehetőséggel a megrendelő tulajdonában vagy használatában lévő telekre és lakóingatlanra. Ehhez a Ptk. módosítását indokolt kezdeményezni.
  4. Érvényt kell szerezni a jegybanki alapkamat plusz 8% késedelmi kamat intézményrendszerének valós működéséhez. A határidős fizetés jogszabályok által biztosított működéséhez szigorúbb ellenőrzésre és személyi felelősségvállalások elrendelésére van szükség a közszférában is.
  5. Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél szigorúan be kell tartani a kockázatos áron történő szerződéskötés tilalmát. Irreálisan alacsony árnak minősül – többek között – a minimális építőipari rezsióradíjat el nem érő díjtétellel készített ajánlat. Az adott évre érvényes minimális építőipari rezsióradíj értékét az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) határozza meg és ajánlása alapján a miniszter hirdeti ki. Meg kell oldani, hogy a minimális rezsióradíj értékének miniszteri kihirdetésére legkésőbb az adott tárgyév április hó végéig sor kerüljön.
  6. A közbeszerzési eljárásokban szabályozást igényel a szokásos normaidőktől való lényeges eltérés indoklási kötelezettsége is.
  7. Javasoljuk a köz- és magánberuházásoknál egyaránt kötelezően bevezetni a megrendelői fizetési garanciaadási kötelezettséget. A vállalkozók által adott teljesítési, jóteljesítési garanciákkal egyenértékű megrendelői fizetési garanciát kérünk a megrendelők részéről, valamint annak garantálását, igazolását, hogy a megrendelői forrás visszavonhatatlanul rendelkezésre áll.
  8. A 2018. évben az ÉVOSZ Magasépítési Tagozata által kidolgozott „Ajánlások az épületek kivitelezésének szerződéskötéséhez és megvalósításához” c. kiadványt a legszélesebb körben ismertté és alkalmazottá indokolt tenni.
  9. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének kedvező tapasztalatai rámutatnak, hogy a lánctartozás visszaszorításában fontos szerepet tölt be. Indokolt, hogy a TSZSZ-hez a létesítmény megvalósításában közreműködők szélesebb köre fordulhasson panasszal, szakvéleményét kérve. A tervezői és kivitelezési szerződésekből eredő teljesítési vitákon túl, a műszaki-lebonyolítási és a beszállítói feladatokat végző közreműködők beadványait is bírálhassa el a TSZSZ.
  10. Gondot okoz, hogy az épületek, építmények garanciális időszakára szóló pénzügyi visszatartások a felszámolási eljárás során ugyanolyan kategóriába (F, D) sorolandók, mint az egyéb követelések és rendszerint nem kerülnek kifizetésre. Javasoljuk, hogy ez a pénzeszköz a felszámolási eljárás során minősüljön óvadéknak (valójában úgy funkcionál), így már a banki követelésekkel azonos (B) kategóriába sorolandó lenne a „visszatartónál”. Legyen célzott felhasználású összeg, kezeljék külön számlán, és csak a garanciális hibák javítására legyen felhasználható.
  11. Az ÉVOSZ, a kereskedelmi bankok és az PM közreműködésével időszerű ágazatspecifikus finanszírozási banki termékek kidolgozása.
  12. Az épületek, építmények jótállási időszakainak egységesítése, illetve csökkentése érdekében módosítani szükséges a vonatkozó jogszabályokon, megteremtve az építőipari és a háttéripari szervezetek garanciavállalási összhangját.
  13. A munkahelyi csoportos személyszállítás támogatása adókedvezménnyel.

A teljes, 36 oldalas anyag ide kattintva érhető el.

Építőipar

Kapcsolódó

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul