e-gépész online szaklap

Beruházási törvényt sürget az MMK elnöke

2019. március 19. | e-gépész | |  0 |

Fontos, hogy megfelelő minőségben, az előírt határidőre és költséghatékonyan készüljenek el a következő évek nagy léptékű beruházásai. Ez közös szándék a szakma és a kormányzat részéről, az egyre növekvő mértékű fejlesztéseknek, építkezéseknek szabályozott keretet kell szabni – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Nagy Gyula a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.

Fontos, hogy megfelelő minőségben, az előírt határidőre és költséghatékonyan készüljenek el a következő évek nagy léptékű beruházásai. Ez közös szándék a szakma és a kormányzat részéről, az egyre növekvő mértékű fejlesztéseknek, építkezéseknek szabályozott keretet kell szabni — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Nagy Gyula a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.

Ezért lenne szükség a beruházási törvényre is, amelyben a résztvevők feladata, jogosultsági és felelősségi köre, összeférhetetlensége pontosan meg van határozva. A mérnöki kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által kidolgozott javaslat egy része már visszaköszön a magasépítési törvényben, amely létrehozta január 1-jével a Beruházási Ügynökséget.

– Az elmúlt években a nagy állami beruházások általában azzal kerültek be a hírekbe, hogy elszaladtak a költségek. Az új rendszer tud segíteni azon, hogy a tervezés során számolt összegek ne nőjenek akár a többszörösükre, mire elkezdődik a kivitelezés?

– Az új szabályozás nagy hangsúlyt helyez az előkészítésre. Kilencfázisú beruházási folyamatot határoz meg a jogszabály, az előkészítés, a tervezés, a megvalósítás is pontosan meghatározott tevékenységeket takar. Az már a múlt évben megjelent magasépítési törvényben is benne van, hogy kiviteli tervből kell pályáztatni a szereplőket. Ebből megfelelően lehet számolni, és a valósághoz közelítő ajánlatot lehet tenni. Szabályozni kellene továbbá a tervellenőrzés kérdéseit, és olyan költségadatbázist kellene kialakítani, amellyel előre kalkulálhatók lennének a beruházások. Ez utóbbi is része a beruházási törvényjavaslatnak.

– Néhány éve még mélyponton voltak a magasépítések. Hogy alkalmazkodnak a mérnökök az új helyzethez?

– A mérnökök és a tervezők köré­ben hasonló a helyzet, mint az építőipar más szakterületein. Ugrássze­rűen több megbízása lett a mérnököknek, aminek meg kell tudni felelni. A kamara egyik alapfeladata éppen az, hogy ilyen helyzetben segítsük a mérnököket versenyképességük javításában, fejlesszük tudásukat, megismertessük velük az új technológiákat.

– A kormányzat a technológiai korszerűsítésre szóló több milliárd forintos pályázatot írt ki. Ez mennyire segítette a mérnökirodákat?

– A mérnökvállalkozások nem igazán tudták kihasználni a lehetőséget. Bár a küszöb tíz munkavállalóra és húszmillió forintra csökkent, a mérnöki vállalkozások 95 százaléka tíz főnél kisebb. Ez a történelem hozadéka. 1991–1992 környékén végleg megszűntek azok a nagy tervező intézetek, amelyekben több száz fő dolgozott együtt. Mára egy-két ilyen típusú vállalat maradt, helyettük pedig elindultak a kis létszámú mérnöki vállalkozások. Ezeket egyik pillanatról a másikra átalakítani úgy, hogy mondjuk a nyolcfős cégből huszonöt fős legyen, nagyon nehéz. Ezt egyrészt a tulajdoni, másrészt a szakmai kapcsolati viszonyok akadályozzák.

 – Célja egyébként a kamarának, hogy egyfajta arany középutat találva, ne legyenek ennyire kicsik és szétaprózottak a mérnökirodák?

– Kétségtelenül jobb lenne, ha több, tízfősnél nagyobb iroda is működne. De ebben nem fognak tudni lépni, ha nem támogatjuk őket.

– A sok feladatot látva, nem vállalják túl magukat a mérnökök?

– Természetesen nem állíthatom, hogy ne lenne jelen ez a probléma. Ez a szakmai felelősség kérdése – aki ad magára, azzal ilyen nem történik meg. Jelenleg a piac nem szabályozza a tevékenységeket, ma alapvetően a legolcsóbb ajánlatot adó nyer.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.

Magyar Mérnöki KamaraNagy GyulaTervező

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul