e-gépész online szaklap

A tervező saját kötelessége, hogy képezze magát

2019. március 6. | Szilágyi László | |  0 |

A közelmúltban a Magyar Mérnöki Kamara elnökével, Nagy Gyulával beszélgettünk a mérnöktársadalmat és a kamarát érintő kérdésekről. A beszélgetést több részletben közöljük: a harmadik részben a mérnökképzésről lesz szó.

A korábban közölt beszélgetésrészletekből megismerhettük az MMK épületgépész-mérnök elnökének véleményét arról, hogy milyen ma egy igényes tervező, illetve szót ejtettünk a tervezői felelősségről is, míg a harmadik részben a mérnökképzésről lesz szó.

Nagy jelentőségét látom a tervezők szakmai fejlesztésének, hiszen a korábban megszerzett mérnöki tudás rengeteget változott, és évente gyakorlatilag paradigmaváltások történnek. Ha nem tud lépést tartani egy tervező a piaci átalakulással, akkor hogyan fognak az új fejlesztések bekerülni az életünkbe?

Nagy Gyula szerint ebből a szempontból is fontos a felsőoktatás szerepe a szakmák fejlődésében, de el kell érni, hogy az elméleti tudás mellett gyakorlati tudást is szerezzenek a diákok. Sajnos több szakterületen, a műszaki szakokon jelentősen csökkent a jelentkezők száma. Ez rövidesen a munkaerőpiacon is érezteti hatását. A kamarának az oktatási intézményekkel való együttműködésben, a végzett mérnökök továbbképzésében fontos feladatai vannak.

„Nem véletlenül az oktatásszervezés az egyik legnagyobb szelete kamarai tevékenységünknek. Folyamatos szakmai továbbképzéseket tartunk az egész országban. Évente frissítjük a képzéseinket és a tananyagot, sok oktatási projektet indítunk, most például több szakmai szervezettel közös projektben a beruházáslebonyolító mesteriskolát. Az egyetemi oktatás színvonala továbbra is magas. Az épületgépészeti képzésnél állandó hallgatói létszámmal, aktív és kiváló egyetemi tanárokkal rendelkezünk, bár nyilván előfordulnak szélsőségek, és biztos van olyan iskola, ahol a követelmények csökkentésével próbálja a szakot elérhetővé tenni, de ez nem helyes stratégia hosszú távon.

A kamara részt vesz a duális képzés fejlesztésében, és igyekszünk az egyetemekkel együttműködni olyan módon is, hogy gyakorlott, aktív mérnököket delegálunk előadóként, hogy a képzés még gyakorlatiasabb legyen. A képzés színvonalát jónak tartom, inkább a szakma iránti érdeklődésre kell nagyobb figyelmet fordítanunk, hogy vonzó legyen a pályaválasztók és szüleik körében! Tavaly egy köztéri plakátkiállítással Építőmérnök 200 néven próbáltunk új eszközökkel is eljutni a fiatalokhoz, aminek nagyon pozitív volt a fogadtatása.”

Azt tapasztalom, hogy a kötelező mérnöki képzésekre nagyon sokan mennek, mert kötelező, de nincs rálátásom a nem kötelező oktatások részvételére, tud a kamara ezen a területen eredményeket elérni? Nagy Gyula úgy látja, hogy a kötelező képzés nagyon speciális, hiszen nem saját motiváció alapján jönnek a szakemberek, de elengedhetetlen, mert van, akit csak így tudunk rávenni a saját maga fejlesztésére.

„A tervezőknek saját kötelességük, hogy képezzék magukat, kövessék a jogszabályváltozásokat és naprakészen tartsák szaktudásukat. Ehhez a kamara sok segítséget nyújt, aki akar, tud fejlődni. Egyénfüggő, ki mennyire nyitott az újdonságra, mennyi ambíciója van. Fontosnak tartom a képzési rendszerünk folyamatos fejlesztését. A jövőben még jobban szeretnék a gyártók, az aktív piaci szereplők képzéseire is támaszkodni, hiszen náluk vannak a gyakorlati újdonságok és a profi szakelőadók, a tapasztalat, hogy egy jó előadó, egy jó téma mindig sokkal több hallgatót vonz be a »fakultatív« képzésekre.”

Magyar Mérnöki KamaraNagy Gyula

Kapcsolódó

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul