e-gépész online szaklap

Ivóvízminőség-biztosítás speciális szerelvényekkel

| | |  0 | |

A csőhálózatban áramló ivóvíz jó minőségének megőrzésére egyre nagyobb figyelem irányul. Ez talán az ún. legionella-rendelet* közelmúltban, 2016. február 4-én történt hatályba lépésének is köszönhető. A baktériumok túlszaporodásának elkerülésére, rosszabb esetben a kialakult fertőzés megszüntetésére külföldi és hazai tapasztalatok alapján több ajánlás is létezik.

A cikk a Magyar Épületgépészet 2018/12. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzéke itt letölthető.

Egy esetleges vízminőségromlás hálózatban való szétterjedésének megelőzése mellett a különböző összetételű csővezetéki közegek keveredését, visszaáramlását megakadályozó, a magasabb fertőzési kockázatú szakaszok leválasztására szolgáló megoldásokkal foglalkozik az MSZ EN 1717 jelű [1], az „Ivóvíz szennyezés elleni védelme vízellátó rendszerekben és a visszaáramlás miatti szennyeződést megakadályozó szerkezetek általános követelményei”című szabvány. Az ebben foglaltak alkalmazása különös jelentőséggel bír a nem ivóvizet is használó vízhálózatok, pl. esővíz-hasznosító rendszerek, illetve a csak időszakosan használt vezetékágak esetében.

Vízminőség a vezetékekben

Az ivóvíz hálózatoknak magas szintű higiéniai követelményeknek kell megfelelni. Ezeket az elvárásokat, minőségi előírásokat szabványok, rendeletek tartalmazzák.

Ivóvíznek nevezünk eredetétől függetlenül minden, kezeletlen vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, ételkészítésre és egyéb háztartási célokra szánt vizet, függetlenül attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból történik vagy kereskedelmi forgalomban (palackos/tartályos/ballonos kivitel) szerezhető be. A víz akkor tekinthető ivóvíz minőségűnek, ha nem tartalmaz az emberi egészségre veszélyt jelentő mennyiségben/koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai szennyező anyagot. Kifogásolt minőségű az ivóvíz, ha az emberi egészséget veszélyeztető anyagot nem tartalmaz, de a vízfelhasználást zavaró (például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó) anyag, mikroorganizmus előfordul benne.

A vezetékbeli ivóvíz minőségromlásának több oka lehet:

  • szennyezett víz visszaáramlása,
  • ivóvízhálózat és idegen vízhálózat összekötése,
  • vízpangás,
  • hiányos, szakszerűtlen karbantartás,
  • a tervezettől, előírásoktól eltérő üzemvitel.

A kommunális vízellátó hálózatban található vizet védeni kell a külső behatásoktól, szennyeződésektől, minőségromlástól. Az ún. „másodlagos vízminőségromlás” okaival, megelőzési lehetőségeivel már foglalkozott egy korábbi írás [2]. Ezek közül a megelőzési módok közül a jelen írás az ivóvízbiztonsági szerelvényeket emeli ki, ezek alkalmazásának feltételeit foglalja össze.

Ivóvízbiztonsági szerelvények

Ivóvízbiztonsági szerelvényt a telekhatáron belüli ivóvízellátó rendszer minden olyan pontján alkalmazni kell, ahol a víz visszaszívása és ehhez kapcsolódóan a minőségének a veszélyeztetése bekövetkezhet. A visszafelé áramlást a vízellátó hálózatban több körülmény is okozhatja:

  • geodetikus nyomáskülönbség,
  • depresszió (pl. csőtörés, alulméretezés – ld. 1. ábra) hatására kialakuló visszaszívás.

1. ábra. Alulméretezett felszálló esetén kialakuló nyomásviszonyok.
Visszaszívás veszélye a legfelső csapolónál [3]

A visszaszívás ellen maximális biztonságot nyújt a szabad kifolyás. A kifolyószerelvény vízkibocsátó elemének alsó keresztmetszete és a berendezési tárgy maximális vízszintje között legalább a vezeték belső átmérője háromszorosának megfelelő távolságot kell tartani, számolva például a habképződés lehetőségével is. Szabad kifolyást biztosítanak a tömlőcsatlakozás nélküli rögzített vagy lengő kifolyóval ellátott vízvételi szerelvények.

Az MSZ EN 1717 szabvány (a továbbiakban Szabvány) kategóriákba sorolja a folyadékokat aszerint, hogy elfogyasztásuk az ember egészségére milyen veszélyt hordoz (ld. 1. táblázat). Egyben előírja olyan szerelvény, berendezés beépítését, ami megakadályozza szennyezett víz bejutását a vízellátó hálózatba. A nem ivóvíz kezelő berendezéseket, illetve nem ivóvizet szállító csöveket egyértelműen (akár különböző színekkel) elkülönítve kell kezelni. A folyadékok kategóriába sorolását, minősítését mindig az ivóvíz felhasználója szemszögéből kell megtenni.

1. táblázat. Folyadékok – amelyek ivóvízzel érintkeznek/érintkezhetnek – kategória-besorolása

1. kategória:
Közvetlenül az ivóvíz hálózatból érkező emberi fogyasztásra
alkalmas ivóvíz (EU98/83/EC által meghatározott).
2. kategória:
Emberi egészségre nem ártalmas folyadék, illetve olyan emberi fogyasztásra alkalmas víz, amely valamilyen íz, hőmérséklet-változás, szín- vagy szaghatással rendelkezik, például:
  • víz + folyékony élelmiszer (gyümölcslé, kávé, alkoholmentes italok, leves)
  • sterilizált víz, sótalanított víz
  • lágyított víz
  • HMV
  • állott, pangó víz
  • fűtött vagy lehűtött víz
3. kategória:
Olyan folyadék, amely egy vagy több károsanyag jelenlétének következtében emberi egészséget veszélyeztet; LD50 (medián halálos anyag) < 200 mg/kg:
  • víz + fertőtlenítőszer, mely emberi fogyasztásra nem alkalmas
  • evőeszközök, főzőedények mosogatás utáni elöblítésére használt víz
  • fűtési rendszerben lévő víz (adalékanyagok nélküli)
  • zöldségek, gyümölcsök mosására felhasznált víz
  • víz + tisztítószerek
  • víz + fagyálló
4. kategória:
Olyan folyadék, amely egy vagy több mérgező vagy nagyon mérgező összetevőt tartalmaz vagy egy vagy több radioaktív, mutagén vagy karcinogén (rákkeltő) összetevőt tartalmaz; LD50 (medián halálos anyag) > 200 mg/kg:
  • víz + korróziógátló + fagyálló
  • fűtési rendszerben lévő víz adalékanyagokkal
  • víz + fertőtlenítőszer
  • víz + tisztítószerek
  • víz + fagyálló
5. kategória:
Olyan folyadék, amely mikrobiológiai vagy vírus jelenléte miatt az emberi egészségre veszélyt jelent:
  • evőeszközök és főzőedények előmosó és mosóvize
  • egészségügyi kezelésekkor vagy laborokban használt víz
  • párologtatók
  • úszómedencék vize
  • állatok ivóvize
  • emberi mosakodó víz
  • csatornavíz, elfolyó víz

A Szabvány a folyadékok kategória besorolásától függően megadja, hogy az egyes esetekben milyen biztonsági szintet nyújtó leválasztó szerelvényt kell alkalmazni. Egy egyfalas leválasztóban az egyetlen zárt válaszfal egyik oldala az ivóvízzel, másik oldala egy másik folyadékkal érintkezik. Ezzel a szerelvény-kivitellel a 2-es, illetve 3-as kategóriájú folyadékok választhatók le az ivóvíztől.

Egy kettős falú elválasztó két zárt válaszfalat tartalmaz, amelyek egy semleges közbülső zónát zárnak közre. 4-es vagy 5-ös kategóriájú folyadékok esetében csakis kettős falú leválasztót alkalmazhatunk, biztonsági közeggel és akusztikus vagy vizuális riasztórendszerrel.

A biztonsági leválasztó szerelvény beépítésekor több körülményt kell megvizsgálni:

  • rendszernyomás a védendő pontokon, ennek ismerete híján a készülék csatlakozási pontjában,
  • a fenti pontban uralkodó nyomás kisebb/nagyobb a légköri nyomásnál,
  • max. üzemi vízszint meghatározása (pl. habképződés figyelembe vételével).

A fenti paraméterek, valamint a szállított víz/folyadék kockázati besorolásának ismeretében határozható meg az alkalmazandó biztonsági szerelvény típusa, kialakítása, ld. 2. táblázat.

2. táblázat. A különböző kockázatú folyadékokhoz alkalmazható ivóvízbiztonsági szerelvények

DIN EN 1717
szerinti
Biztosítási megoldás, szerelvény megnevezése Alkalmazható biztosítási megoldás
1 2 3 4 5
csoport típus folyadékkategóriánál
A A Szabad kifolyás x + + + +
B A Csőszétválasztó + + + +
D A Csőszellőztető, áteresztő kivitel a a a
B Csőmegszakító (A2 típus) a a a a
C Csőmegszakító (A1 típus) a a a a a
E A Visszacsapószelep (ellenőrzési lehetőséggel) + +
B Visszacsapószelep (ellenőrzési lehetőség nélkül) Csak házi rendszereknél, meghatározott esetekben
D Kettős visszacsapószelep (ellenőrzési lehetőség nélkül) Csak házi rendszereknél, meghatározott esetekben
G A Csőszétválasztó (átfolyásszabályozás nélkül) + + +
B Csőszétválasztó (átfolyásszabályozással) + + + +
H A Tömlőcsatlakozás visszacsapó szeleppel + + a
B Tömlőcsatlakozás csőszellőztetője a a
C Automatikus működésű váltó Csak házi rendszereknél, meghatározott esetekben
D Tömlőcsatlakozás visszacsapó szeleppel és csőszellőztetővel + + a

Megjegyzés: a légkörrel kapcsolatban álló szerelvényeket (pl. AA, BA, GA, GB, …) elárasztás veszélye esetén nem szabad alkalmazni;
+: adott kategóriánál alkalmazható megoldás,
–: adott kategóriánál nem alkalmazható megoldás,
a: csak atmoszférikus nyomáskörnyezetben alkalmazható megoldás,
x: nem érvényes párosítás

A kockázati besorolás alapján választandó védelmi megoldás szintjét befolyásolja a felhasználók száma, így a családi ház méretű rendszerekre megengedőbb szabály vonatkozik, ld. 3. táblázat.

3. táblázat. Háztartási vízkibocsátó szerelvényeknél megengedett vízbiztosítási megoldások

Szerelvény/készülék megnevezése
Folyadékkategória
Megengedett biztosító szerelvény
Csaptelep zuhanykészlettel (fürdőkád, zuhany, mosogató)
5
2-es kategóriánál előírt szerelvények, valamint EB, ED, HC
Fürdőkád felső perem alatti bevezetéssel
5
3-as kategóriánál előírt megoldások alkalmazhatók
Tömlőcsatlakozóval ellátott kifolyószerelvény
5
3-as kategóriánál előírt megoldások alkalmazhatók
Esőztető berendezés 5
4-es kategóriánál előírt megoldások alkalmazhatók

Összegzés

Az ivóvíz legfontosabb élelmiszerünk. A fogyasztókhoz gépészeti berendezéseken, csővezeték-rendszeren keresztül jut el. Minőségét teljes útja során védeni kell az ezekben a berendezésekben üzemszerűen, vagy rendkívüli helyzetből adódóan megjelenő káros folyadékok bekeveredésétől.

Az ivóvízminőség biztosító szerelvények elhagyása az elsősorban kerülendő egészségügyi veszélyeztetése mellett jelentős gazdasági kárt is okozhat.

A konkrét védelmi szerelvénytípusokra a gyártói ajánlások vehetők figyelembe.

Jelen közlemény az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával az EFOP-3.6.1.-16-2016-00004 sz. projekt keretében végzett munkáról, irodalomkutatásról számol be.

Irodalomjegyzék

  1. MSZ EN 1717 Ivóvíz szennyezés elleni védelme vízellátó rendszerekben és a visszaáramlás miatti szennyeződést megakadályozó szerkezetek általános követelményei
  2. Eördöghné Miklós Mária (2016): Legionella-mentesítési megoldások vízhálózatokban Magyar Épületgépészet, LXV. évfolyam, 2016/7-8. pp. 3-7.
  3. J. Vrána (2003): Ochrana vnitřního vodovodu podle ČSN EN 1717 a ČSN 73 6660, 2003
  4. Tino, Möckel - Erk, Manfred (2016): Trinkwasserhygiene, Energieeffizienz und Komfort im Spannungsfeld IKZ-Fachplaner
  5. Eördöghné Miklós Mária (2018): Tervezhető ivóvízhigiénia Magyar Épületgépészet, LXVII. évf. 2018/1-3. pp. 7-9.

* 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról

Magyar Épületgépészet

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul