e-gépész online szaklap

Rémhír terjed a gázkészülékek betiltásáról!

2030-tól egyes tagállamok készen állnak a paradigmaváltásra

| | |  4 | |

Rémhír terjed a gázkészülékek betiltásáról!

Tavaly októberében készült el egy dán egyetem tanulmánya, ahol 14 EU tagállam dekarbonizációs lehetőségeit elemezték. A kutatás vezetője szerint vannak olyan országok, ahol reális lehet, hogy a háztartások gázfogyasztása fűtési és melegvízellátásra kiváltásra kerüljön alternatív megoldással és be lehessen tiltani a gáz- és olajfűtő készülékeket.

A kutatás vezetője szerint vannak olyan országok, ahol reális lehet, hogy a háztartások gázfogyasztása fűtési és melegvízellátásra kiváltásra kerüljön alternatív megoldással és be lehessen tiltani a gáz- és olajfűtő készülékeket 2030 után. A hazai sajtóban olvasható "rémhírek" ezt a mondatot ragadják ki a szerzővel készült interjúból és tálalják tévesen.

A tanulmány elsősorban a gázfogyasztás háztartási szintű felhasználását tartja a leghatékonyabban megváltoztatható fejlesztésnek. Előtérbe helyezi a távfűtés-hűtést és annak megújulókkal, főként napelemes és hőszivattyús fejlesztéseit. Foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a technikai átállás az elektromos hálózat bővítésével, fejlesztésével is jár, ami az egyik legnagyobb beruházást jelentené. Az új hőtermelés mellett az ingatlanok energiahatékonyságának fontosságát is kiemeli. Az egyedi hőszivattyúk helyett a központi távfűtések fejlesztését javasolja. Gyors megoldásnak az egyedi, háztartási szintű reformot látja a megújulók segítségével. A tanulmány szerint technikai akadálya nincs a 2050-es célok elérésének, inkább anyagi, politikai akadályokat említ.

A gázkészülékek jelenleg létfontosságúak a hőtermelésben és melegvízellátásban és sok településen még előrelépés is lenne a szilárdtüzelés mellett, mind gazdasági, mint környezetvédelmi szempontból. Ez nem akadályozhatja a fejlődést, de átgondolt és ütemezett, tervezett átállásra van szükség.

Ennek tudatában fontos, hogy mindenki a saját szintjén tudatosan és felelősségteljesen hosszú távon gondolkodva válassza ki a megfelelő megoldást, de jó tudni merre megy a világ.

Önnek mi a tapasztalata, új építésű lakóingatlanok esetén mik a megrendelők igényei? Mennyiben tud a tervező gondolkodásmódban változtatni, irányítani egy fejlettebb technológia iránt? Milyen Ön szerint  a lakosság véleménye a távfűtésről? És önnek?

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fazakas Miklós Feren | 2019. febr. 13.

Miklos Fazakas Azzal már jelenős eredményt érnénk el, ha csak a településeink bizonyos részében javulna jelentősen a levegő minősége. Ha csak Budapesten és a nagyobb városokban, valamint a kisebb, de magas jövedelmű Dunántúli településeken tudunk eredményt elérni, már azzal is igen jelentőset lépnénk előre. Ha maradnak olyan települések, ahol nem sikerül változást elérni, akkor egy sokkal kevesebb embert érintő feladattal fogunk szemben állni, olyan tapasztalatok birtokában, amelyek segíthetnek a megoldásban a fennmaradó esetekben. Ehhez azonban el kell indulni és ott ahol lehetséges meg kell próbálni eredményt elérni. Szerencsére ma már sokkal kevesebb a munkanélküli, így az embereknek nincs annyi idejük a szilárd tüzeléssel bajlódni, mint 7 -8 évvel ezelőtt, és a jövedelmük is lehetővé teszi, hogy gázzal tüzeljenek, ami a levegő minőségén igencsak érezhető, legalábbis Budapesten és környékén ahol biciklizni szoktam. A múlt héten több napot töltöttem az Aquatherm Nyitra kiállítson. Ott értesültem róla, hogy Szlovákiában tervezik a szilárd tüzelés jelentős korlátozását. Sajnos száz olyan módozatra, hogy hogyan nem lehet valamit megoldani, csak egy olyan jut, amely megoldáshoz vezet. Ezért, szerintem csak utóbbival érdemes foglalkozni.


Zoárd | 2019. jan. 26.

Kedves Miklós! Sok szép dolgot leírtál, innen a fővárosból teljesen logikusnak tűnnek a dolgok – én is fővárosi gyerek vagyok - de az az érzésem, hogy ezeknek a realitása hazánkban jelenleg a nullával egyenlő. Ahol én kistelepülésen jártam, ott a helyi kivitelezőkkel még azt sem sikerült megértetnem, hogy egy fatüzelésű kazánhoz puffer tartály kellene. Számos olyan házban jártam, ahol a kazán, valamilyen környékbeli mekmester házilag gyártott készüléke volt, szó nem volt boltban vett berendezésről. Ráadásul a legnagyobb szennyezők a legszegényebb rétegben találhatók, akit újabb jogi kényszerekkel tovább terhelni, olyan, mint amikor a hajléktalan munkanélkülit 50.000 forintra büntetik. Ezeknek a térségeknek a legkisebb problémája, hogy a fűtéssel szennyezik a levegőt, hogy mi a problémájuk, azt most itt nem is kéne sorolni, ráadásul nem is ennek a szakújságnak a területe. Vidéki ismerősnél még azt sem sikerült elérni, hogy a padlásra terítsenek le 10-15 cm ásványgyapot hőszigetelést, mert az megtérül 1-2 év alatt, ellentétben a homlokzat hőszigeteléssel, melynek a megtérülése gázfűtés esetén 18-25 év. És mind ezt képzeljük el olyan településeken, ahol egy 200 m2 családi házat meg lehet venni 10 millió forintért – igen, ötvenezer forint m2 áron – és ez egy rendes összkomfortos ház gázfűtéssel, amibe holnap be lehet költözni! Vajon ki fog egy ilyen ház hőszigetelésére 2-2,5 millió forintot rákölteni?


Fazakas Miklós Feren | 2019. jan. 26.

A légszennyezés legfőbb oka a vegyes-tüzelésűnek nevezett kazánok és kályhák népszerűsége. A „vegyes-tüzelésű”elnevezés, felhívás keringőre, azt jelenti a vásárló számára, hogy ebben a berendezésben mindent, konkrétan mindent, többek között a hulladékot is el tudja égetni. Vegyes tüzelésre képes tüzelőberendezéseknek olyan a konstrukciós kialakítása, hogy fajlagosan a lehető legtöbb szálló port bocsájtsák ki. Jogszabály írja elő, az égéstermék-elvezetőkhöz csatlakoztatott tüzelőberendezések nyilvántartását. Azaz nem lenne akadálya annak, hogy jövőben korlátozzuk új vegyes-tüzelésűnek nevezett tüzelőberendezések telepítését, illetve a cserék estére elő lehetne írni, hogy csak egynemű, például csak fával működő, berendezés legyen telepíthető. Azokon a helyeken, ahol gázfűtés is lehetséges elő kellene írni, hogy abban az esetben, ha rossz a levegő minősége csak a gázfűtés legyen használható, pénzbeli támogatással összekapcsolva, mert ezek az emberek részben megszokásból, részben pénzhiány miatt fűtenek vegyes anyagokkal. Vannak olyan országok, ahol meghatározott települési környezetben tilos a szilárd tüzelés, ha a gázellátás megoldott. Ez alól úgy lehet felmentést kapni, hogy ha valaki bejelenti, hogy a gázkészüléke nem működőképes. Ha végiggondoljuk egy ilyen előírás betartatása viszonylag könnyen megoldható lenne, hiszen nem nehéz megtalálni, hogy melyik házból jön a füst. A nem működőképes gáztüzelő berendezések tulajdonosait, adott körülmények között, támogatásban lehet részesíteni, hogy a gázüzemű főzőberendezés „megjavuljon”. Azaz viszonylag kis költséggel, célzott támogatásokkal, kombinált előírásokkal jelentősen javítható lenne a települések levegőminősége, mert a rossz levegőminőségért a település összes háztartásnak a töredéke felelős. Az előbbiek szerintem települési szinten is működnének. Fel kéne keresni a légszennyezőket, hogy milyen segítségre van szükségük annak érdekében, hogy a jövőben ne szennyezzék nagymértékben a település levegőjét. Az alacsony gázszámlák alapján igazolható lenne, hogy ha valaki eddig szilárd tüzeléssel fűtött, így kiküszöbölve azt, hogy hirtelen sokkal többen legyenek azok, akik támogatásra szorulnak. Az égéshőkön, hatásfokokon és a keletkező CO2 mennyiségek számításán alapuló próbaszámításom eredménye szerint a széntüzelésről gázra való áttérés 1/4-re csökkenti a CO2 kibocsájtást (Ez a lényeget tekintve megegyezik Zorád eredményével). Azonban nem a CO2 kibocsájtás csökkentése lenne a legnagyobb eredmény, hanem a szállópor és a kéndioxid kibocsájtás megszűnése. Ugyanis egyes szénfajták kéntartalma eléri az 5%-ot!!!. Azaz be kéne tiltani a szén háztartási tüzelését. Maradna a fatüzelés lehetősége kizárólag fatüzelésre alkalmas háztartási berenedezésekben, az is csak alkalomszerűen és/vagy tartalék fűtésként, ahogy például Németországban, ahol meg van határozva, hogy a fatüzelésű kandallóba évenete hányszor és milyen körülmények között fűthetnek be.


Zoárd | 2019. jan. 24.

A metán gáz energia tartalmának 64%-t adja a hidrogén, ami az égés során vízgőzzé, kondenzáció esetén folyékony vízzé alakul, míg a 36%-t adja a szén, ami széndioxiddá alakul. Ha még azt is hozzá tesszük, hogy a széntüzelés hatásfoka meg sem közelíti a földgázét, valamint a termeléstől a felhasználási pontig is kisebb környezeti terhelést okoz a földgáz, az átállás szénről földgázra a szén CO2 terhelés2/3-os csökkentését jelentené. Ennek akadálya, hogy a szén olcsó, ráadásul a legnagyobb fogyasztók a saját országukban termelik és nem import termék. Ma Magyarországon szinte az összes település el van látva földgázzal. De a kis településeken olcsóbb a fával, illetve minden egyéb éghető anyaggal fűteni. Saját rokonságunkban is van olyan család, ahol van gázkazán, de csak akkor üzemeltik, ha elutaznak otthonról, egyébként fával tüzelnek. Külön probléma, hogy a korszerű fatüzelésű kazánok elterjedése, mennyisége elhanyagolható. Sőt, vidéken azt sem értik minek is kell puffer tároló egy fatüzelésű kazánhoz. A tapasztalat az, hogy inkább direktben fűtenek –nincs helyiséghőmérséklet szabályozás- így ezekben az épületekben 12 és 28°C között ingadozik a hőmérséklet. Szó se róla a hatvanas években a saját lakásunkban is ez volt a standard a cserépkályha tüzelés mellett. Mi még ismertük az ablakon a jégvirágot is, amiről a mai városi gyerekek már csak a mesékben hallanak.

Facebook-hozzászólásmodul