e-gépész online szaklap

Vízkezelés a mezőgazdaságban

| | |  0 | |

Vízkezelés a mezőgazdaságban

A víz minősége régiónként épp annyira eltérő, mint a geológiai adottságok. A víz kémiai és érzékszervi tulajdonságai könnyen módosíthatók víztisztító, vízkezelő berendezésekkel.

Az állatok és növények számára az ivóvíz az egyik legfontosabb „tápanyag”. Hiánya, minősége nagymértékben befolyásolja az állat egészségét, és a növény minőségét. A víz minősége régiónként épp annyira eltérő, mint a geológiai adottságok. Bizonyos területeken tiszta a víz, de magas a kalcium vagy vastartalma, míg máshol erősen szennyezett is lehet. 

 A víz kémiai és érzékszervi tulajdonságai könnyen módosíthatók víztisztító, vízkezelő berendezésekkel. A BWT szakemberei, több mint 25 éves tapasztalattal dolgoznak ki vízkezelő megoldásokat (vízszűrés, vízlágyítás, membrán technológia, vas és mangántalanítás, UV fertőtlenítés), az ökológiai és gazdasági tényezők figyelembe vételével, az alábbi területeken:
- állattenyésztés,
- növény- és gyümölcstermesztés,
- szőlészet, borászat,
- kertészetek (dísznövény).

Állattenyésztés

Egyre többet kerül előtérbe a precíziós állattenyésztés, ahol a - modern technológiák használata miatt - elengedhetetlen a megfelelő vízminőség alkalmazása , különösen az Európai Közösségbe történő export esetén.. 
A keltető üzemeknél, - a tojások keltetőjében használt párásításhoz - alacsony sótartalmú víz szükséges, de fontos szempont, hogy a baromfik érzékenyek a magas TDS tartalomra, és Na szintre, a tejelő állatok esetén pedig a magas kalcium tartalommal rendelkező víz okozhat problémát.

Az itatásra használt víz ideális esetben színtelen, szagtalan, tiszta, hideg és kellemes ízű.  A zavaros, bűzös vagy akár sárga színű (vasas) víz:
- befolyásolja a víz élvezeti értékét, az állatok fejlődését, 
- jelentős mikrobiológiai kockázatot jelent, 
- hátráltatja az állomány megfelelő súlygyarapodását. 

Az egészségre ártalmas szennyező anyagok vagy kórokozók jelenléte az állatállomány csökkenéséhez is vezethet. Ezen kívül még számos probléma indokolja a téma fontosságát, de már ezekből is jól látható, hogy az állattenyésztésben a használt ivóvíz minőségét miért is szabályozza kormányrendelet (201/2001). 

Az állattenyésztésben, vízkezelési szempontból fókuszterület az 
- itatás,
- felületi tisztítás, 
- a CIP-, az itató- , valamint 
- a hűtés-fűtés rendszerek. 

Az itatórendszereknél ügyelni kell a mikrobiológiai biztonságra, a határértékeket meghaladó paraméterek kezelésére, úgy, hogy a megfelelő vízkezelő kiválasztásánál figyelembe kell venni az állatok érzékenységét is.

A felületi tisztítás esetén, lágyvíz használatával elkerülhető a vízkőlerakódás, ezáltal csökken a baktériumok felszaporodásának kockázata. Ugyanez a CIP (köritató) rendszereknél csökkenti a savas-mosatások számát, ergo a csökkenti a vegyszerek használatát.

A hűtés-fűtés rendszereknél vízlágyítás által kerülhető el, hogy a vízkő kiválás megjelenjen a fűtés/hűtési körben. Ez, fűtési rendszertől függően, jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, hisz egy – a fűtésrendszerben keletkező -, tojáshéj vastagságú vízkő akár már 10%-al növelheti az energiafogyasztást.

Növénytermesztés

Míg az állattenyésztésben a jószág hűtéséhez, a mezőgazdaságban gombatermesztéshez, üvegházakban, fóliasátrakban használatosak a párásító berendezések. A vízporlasztással elpárologtatják a vizet, aminek a célja a párásítás, vagy a hűtés.

Mindkét esetben arról van szó, hogy 70 bar-ra megnöveljük a víz nyomását, amit az apró fúvókákon keresztül kipermetezünk a légtérbe. A fúvókák méretétől is függ, hogy milyen vízkezelő berendezést használunk. A fúvókaméret 0,1-től 0,7 milliméterig terjed, és 0,3 alatt már nagyon érzékenyek a víz minőségére ezek a finom eszközök. Ha kemény a víz, az akár egyetlen nap alatt is eltömítheti a szabad szemmel szinte nem is látható, pár tized milliméteres nyílást. 

Ezen okból kifolyólag nemrég az Országos Gombaipari egyesület is RO rendszerrel bővítette technológiáját. Ők alapvetően csiperke-, hagyományos laska-, illetve úgynevezett ördögszekér laskagomba-termesztéssel foglalkoznak. Ezek pedig párás levegőt igényelnek, (85-95 százalékos relatív páratartalmat kívánnak attól függően, hogy a gomba mely fejlődési stádiumban jár). Így a termesztő házakat párásító berendezésekkel szerelték fel, a vizet porlasztófejeken keresztül juttatják be a légtérbe, biztosítva a magas páratartalmat. 

A komolyabb értékű növényekkel foglalkozó dísznövénykertészetek is komoly figyelmet fordítanak a vízminőségre. Ez az igény főként gazdasági okokra vezethető vissza. Tapasztalataik szerint, nem megfelelő vízminőség esetén nagy értékű veszteséggel kell kalkulálniuk, amelyen csak kezelt vízzel való öntözéssel tudnak javítani. A veszteség oka, hogy a kezeletlen víz használatával esztétikai problémák jelentkeztek a növények felületén, valamint gyengül azok tápanyag felvételi képessége.

Borászatok

Szőlészeteknél, borászatoknál is fontos odafigyelni a higiénikus környezet megtartására. Esetükben a feldolgozó berendezések folyamatos védelméről kell gondoskodni, mégpedig vízkő elleni védelemmel. Erre a célra a BWT higiénikus, fenntartható és hatékony vízszűrő és vízlágyító berendezéseket biztosít, a borászatok igényeire szabva.

BWTVízkezelésVíztisztítás

Kapcsolódó

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul