e-gépész online szaklap

Fűtéskorszerűsítés költségmegosztókkal

| | |  0 | |

Fűtéskorszerűsítés költségmegosztókkal

Egy panelházi felújítás akkor a legjobb, leggazdaságosabb, ha komplex, azaz egyszerre szigetelik az épületet, cserélik ki a nyílászárókat és korszerűsítik a fűtési rendszert. Így valóban elérhető több mint 40 százalékos megtakarítás. Ez alkalommal koncentráljunk csak a fűtéskorszerűsítésre, és vizsgáljuk meg egy debreceni, 140 lakásos panelház felújítását. A számok önmagukért beszélnek!

Megvalósítandó műszaki tartalom

Panelházi fűtéskorszerűsítéseknél, távfűtés esetén, kifejezetten a szekunder oldal (hőközponttól az épület irányába induló fűtési rendszer) felújítására kell gondolnunk, ahol a költségmegosztók felhelyezésére és a lakásonkénti fűtésszabályozásra kell helyeznünk a hangsúlyt. (Debrecenben 2 vezetékes távhőhálózat van kiépítve, ahol a primer oldal névleges hőlépcsője 140/70 °C, a hőközpontok méretezési hőlépcsője fűtésre, téli időszakban –15 °C, külső hőmérséklet figyelembevételével 115/65 °C, melegvíz-készítésre, nyári időszakban 65/45 °C.) Az épületben vannak lakáson belüli és azon kívüli elemei is a szekunder fűtési rendszernek. Felújítás szempontjából ezeket célszerű megkülönböztetnünk, mert mindegyiken más-más jellegű munkát kell végezni. A lakáson belüli elemekhez tartoznak a radiátorok, melyeket valamilyen módon szabályozhatóvá kell tenni. Mérés szempontjából költségmegosztókat kell felhelyezni ezekre a hőleadókra. Lakáson kívül többnyire csak strangszabályozókra, elzáró szerelvényekre van szükség. Magyarországon elterjedt – a távfűtött panellakások döntő többségében ez található – az egycsöves kialakítású fűtési rendszer. Ilyen esetben a szabályozhatóvá tételhez elengedhetetlen az átkötő szakaszok beépítése is. Szekunder fűtéskorszerűsítésnél a fentiekben felsorolt műszaki tartalom az, melyet az esetek többségében végrehajtanak. Mindezt a társasházak anyagi lehetőségeinek megfelelően bővíteni is lehet.

A társasházi fűtést a lakásokban szabályozhatóvá kell tenni termosztatikus radiátorszelepek felhelyezésével.

A debreceni jó példa

A vizsgált debreceni társasház esetében például okos termosztatikus fejekkel szereltek fel lakásonként egy radiátort, a legnagyobb, leginkább használt helyiségekben. Az ilyen eszközök jelenleg még nem mondhatók túl olcsóknak, így a megtérülési időt is negatív irányban befolyásolják, ellentétben a hagyományos szerelvényekkel. Viszont a lakók tapasztalatot szerezhetnek a működésükről és képet kaphatnak a komfortosságukról.

A debreceni 140 lakásos épület korszerűsítése 2017-ben valósult meg, így jelenleg a fűtési időszak felében mért adatok, megtakarítási eredmények állnak rendelkezésre. A társasház négyemeletes, panel szalagház. Az eredeti fűtés egycsöves, fordított U csöves rendszer volt, amelynek korszerűsítése speciális szerelvények beépítését is szükségessé tette, ezzel növelve a beruházási költségeket. Minden egyes felszálló vezetékbe beépítésre kerültek strangszabályzók, valamint az okos termofejeken kívül hagyományos, folyadéktöltetes termosztatikus szelepek is. A radiátorok visszatérő ágába golyóscsapokat építettek be, ennek köszönhetően a radiátorok könnyen kizárhatók, teljes mértékben elzárhatók. A hőleadókra rádióadós költségmegosztókat szereltek fel.

A programozható radiátorfejek könnyen telepíthetők a meglévő szeleptestekre.

A megtakarítás mértéke

Az épület korszerűsítését megelőző évben, a 2016 októberétől decemberéig terjedő időszakban 1859 GJ energiát használtak fel. Tudnunk kell, hogy a 2016-os esztendő az a 2017. évinél hidegebb volt, annak érdekében tehát, hogy ténylehgesen egybevethető adatokkal tudjunk számolni, az értéket korrigálni kellett. Amikor korrigálják a fogyasztási értékeket, akkor figyelembe veszik a hőmérséklet-eltéréseket, és egy standard – vagy tetszőlegesen kiválasztott, de azonos – külső hőmérsékleti érték melletti értékre számolják át az adatokat. A korrigált érték ez alapján 1523 GJ lett. Ezt a hőmennyiséget kell tehát összehasonlítanunk az idei tél adataival, azaz a korszerűsítés utáni állapotokkal, amely 1142 GJ. Rögtön látszik, hogy igen jelentős megtakarításról van szó, 381 GJ a fűtési szezon fele alatt. Magyarán egy teljes fűtési szezonra vetítve ez a megtakarítás 762 GJ, ami több mint 20 százalékos spórolás (egycsöves rendszerek viszonylatában ez nem mondható kiugró értéknek). Tudjuk, hogy a hődíj meghatározott egységárral működhet, debreceni viszonylatban 1 GJ energia 2893 Ft bruttó összegbe kerül. Egyetlen fűtési szezon alatt tehát a 140 lakásos társasház több mint 2 200 000 forintot takarít meg, ami lakásonként 15 700 forintot jelent. Ahogy említettük, a társasház esetében semmilyen egyéb átalakítás nem történt, nem volt nyílászárócsere, szigetelés stb., pusztán csak gépészeti átalakítás. Ezt azért is kell kihangsúlyoznunk, mert sokszor szakmán belül is vita van, érdemes-e nekifognunk egy ilyen munkának további korszerűsítések nélkül. A tapasztalatok azt mutatják, mindenképpen érdemes. Az anyagi források minden esetben végesek, tehát első körben oda kell fókuszálnia a beruházónak, ahol adott egységnyi összeggel a legnagyobb hasznot vagyunk képesek realizálni. A szigetelés, ablakcsere még legalább ekkora megtakarítást eredményez, viszont a bekerülése kb. tízszerese a fűtéskorszerűsítésnek. Ha a két felújítás komplexen, egyszerre zajlik, akkor nem ördögtől való feltételezni a 40-45 százalékos megtakarítást.

Még jobb hatékonyságot érhetünk el, ha strang szabályzók is beépítésre kerülnek a fűtéskorszerűsítés során.

A példaként említett debreceni panelház felújítása 16-17 millió forintba került, ami durván 7,7 év alatt térül meg úgy, hogy nem veszünk figyelembe semmilyen költségcsökkentő tényezőt (önerő, lakástakarékosság, pályázati forrás). A korszerűsítés tehát nyereséges, rövid távon is megtérülő és értéknövelő beruházás. A lakáshirdetésekben azokat a lakásokat, amelyek egyedi méréssel ellátottak, drágábban lehet ma már eladni.

Lakói karbantartás

A hagyományos termofejek letapadása elég gyakori jelenség, főleg az olyan lakásokban, ahol a lakók nem ismerik ennek a szerelvénynek a működését. A termoszelepek használatánál arra kell figyelni, hogy év közben a saját hőigényeknek megfelelően kell használni. Ugyanakkor nyári időszakban, fűtési szezonon kívül teljesen nyitott állapotban kell tartani a szelepeket, ezzel elkerülhetőek a letapadások. A nyári nagy melegben ugyanis a szelepfej azt érzékeli, hogy le kell zárnia, mert az adott helyiségben túl meleg van, azaz a szeleptányért folyamatosan nekinyomja a szelepüléknek, aminek egyenes következménye, hogy több hónapos leállás után nem fognak elindulni a radiátorok, pontosabban nem nyitnak a szelepek. A javításra viszonylag egyszerű, de hatékony megoldás a vízpumpafogóval történő megkocogtatása, ami ugyan nem túl elegáns, de a problémát orvosolja. A nyári nyitott állapotban tartással egyértelműen elkerülhető a letapadás. Ha nem javul a helyzet, akkor – szelepgyártótól függően – külön erre a célra készült célszerszámmal, nyomás alatt is javítható a szelepbetét. Ha a teljes szelep szétszerelése szükséges, akkor viszont az egész ház fűtési rendszerét le kell üríteni. A szerelőknek tehát az a legfontosabb feladata, hogy felhívják a lakók figyelmét a radiátorszelepek helyes használatára.
Az elektronikus termofejek több odafigyelést igényelnek. Egyrészt működhetnek a hagyományos módon (zárás-nyitás), de attól lesz okos ez a fej, hogy előre lehet programozni, amihez egy okos eszköz párosítása szükséges. Ha tudjuk, mi a napirendünk, könnyen meg lehet tervezni előre a fűtést, így még nagyobb hatékonyság, megtakarítás érhető el. Az eszközök egyetlenegy karbantartást igényelnek, 2-3 évente elemcserére van szükség, amit a készülék ki is jelez.
A fentiek alapján látható, hogy megéri a fűtéskorszerűsítés, a költségmegosztók telepítése. Ha egy társasház jól gazdálkodik, akár önerőből is nekivághat a felújításnak, ezzel a megtérülési időt lerövidítve, és a megtakarításait szinte azonnal jóváírhatja. De számtalan pályázat áll rendelkezésre, ezen kívül a megtakarításokból is finanszírozható a korszerűsítés ún. ESCO cégek bevonásával. A hangsúly azon van, hogy rövid távon is megéri.

A cikk a VGF Szaklapban jelent meg, közlése a kiadó engedélyével történt.

Fűtéstechnika

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul