e-gépész online szaklap

Alacsony energiafelhasználású családi ház energetikai vizsgálata

| | |  1 | |

Az elmúlt években hatalmas változás kezdődött el és megy végbe az épületgépészet és épületenergetika számos területén. A fosszilis energiahordozók csökkenő mennyisége, az energiaárak évről-évre történő, egyre jelentősebb emelkedése és a környezettudatos gondolkodás térhódítása szerepet játszott abban, hogy az emberek felismerjék a megújuló energiaforrások és az energiatudatos építkezés fontosságát.

A cikk a Magyar Épületgépészet 2018/5. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzéke itt letölthető.

Egyre inkább kezd világossá válni, hogy jelenlegi életszínvonalunk fenntartása, esetleg javítása, hosszútávon lehetetlen vállalkozás az általunk igénybevett energia nagymértékű csökkentése nélkül. Törekednünk kell arra, hogy az igényelt komfortot minél kevesebb energiával elégítsük ki. A technológia már a rendelkezésünkre áll, csak tudnunk kell azt megfelelően alkalmazni. Nagyszerű példa erre a passzívház, amely világszerte egyre nagyobb teret nyer magának és hazánkban is egyre inkább bekerül a köztudatba.

A passzívház nem egy forradalmian új anyagokból álló és csúcstechnológiával készült épület, hanem a már eddig ismert technikák megfelelő alkalmazásával létrehozott, a kor igényeinek eleget tevő épület. Tehát az épület energiafogyasztása nagyon csekély, üzemeltetése környezetbarát, építésének költsége alig haladja meg egy átlagos házét, viszont fenntartása sokkal gazdaságosabb, továbbá felhasználóbarát és komfortos. A passzívház építésével kapcsolatos előírások és elvárások tehát arra hivatottak, hogy ilyen korszerű épületek szülessenek, amelyekkel az energiafelhasználás csökkentése nagymértékben elérhető. Az épületeknek egy energetikai minősítésen kell átesniük, amely sokkal szigorúbb, mint a hazánkban alkalmazott energetikai rendelet, ám ha már az építkezés kezdetekor energiatudatosan gondolkozunk, a minőség megkérdőjelezhetetlen.

Napjainkban a mérnöki társadalom elé táruló műszaki feladatok többféle módon oldhatók meg. Lehetőségek egész sora áll rendelkezésre. Ugyanazon eredmény, különböző berendezésekkel és különböző üzemeltetési módokon is elérhető, azonban található olyan megoldás, amely bizonyos kritériumok szerint a legkedvezőbbnek mondható.

Kutatómunkám célja, hogy egy példán keresztül bemutassam napjaink legkorszerűbb épülettípusát, a jelenleg alkalmazott energetikai minősítő eljárásokat, és a főbb különbségeket az eljárások között. Továbbá választ adjak arra a kérdésre, hogy az előzetesen elgondolt gépészeti koncepciótervek közül melyik az adott épületre a legkedvezőbb, legészszerűbb gépészeti megoldás.

A BME Épületgépészeti és Eljárástechnika Tanszéken a WinWatt program mellett a passzívház minősítő program (PHPP) 2007-es verziója állt rendelkezésre, így ezt használtam a minősítéshez. Az elmúlt évek során megjelentek újabb verziók is, ám a fő lépések, az adatbevitel és a számított eredmények érdemben nem változtak. A kutatómunkában asszisztált Rácz Lajos BSc hallgató, munkájából egy kiváló minősítésű szakdolgozat született [1-8].

A PHPP egy 37 munkalapból álló Microsoft Excel táblázat, amely a legapróbb részletekig kitér a passzívház tervezésével kapcsolatos kérdésekre.

Az épület akkor minősül passzívháznak, amennyiben:

  • fajlagos fűtési energiaigénye kisebb, mint 15 kWh/(m2év),
  • vagy fajlagos fűtési hőszükséglete kisebb, mint 10 W/m2,
  • légtömörsége, n50 kisebb, mint 0,6 1/h (50 Pa-on mért nyomáskülönbség esetén),
  • fajlagos összes primerenergia szükséglete kisebb, mint 120 kWh/(m2év).

Magyarországon még nem terjedt el széles körben a PHPP program használata, és az ezzel történő méretezés, mivel a passzívház fogalma sem került még be a köztudatba. A gyakorlatban általában még a 2003-as EU Irányelv (EPBD) által hazánkban bevezetett magyar 7/2006 TNM rendelet követelményeit veszik relevánsnak. A magyar rendelet sokkal egyszerűbb, de a PHPP-nél elnagyoltabb eredményt ad.

A PHPP számítás során a tervezés szigorú energetikai határok közé van szorítva. Három fő követelmény értéknek kell eleget tenni. Ezek a fajlagos fűtési energiaigény, a légtömörség és a fajlagos primerenergia mennyisége. A korábbiakban már leírtam a passzívházaknál megengedhető maximum értékeket.

A hazai rendeletben ezekre az értékekre nincsenek ennyire szigorú korlátozások. A teljes épület légtömörségére például nincs is megadva betartandó érték. Vannak követelmények, amelyek nem a ház energetikájára vonatkoznak, hanem az épületet felépítő szerkezetek, illetve az épület üzemeltetéséhez szükséges berendezések értékeire. Így például követelmény van a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire [9], illetve vonatkozó előírások vannak az épületgépészeti rendszerre is.

A rendeletben szerepel továbbá az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményérték és az épületek nyári túlmelegedésének kockázata is.

A primerenergia mutató a magyar rendelet szerint családi házaknál csak a fűtés és a használati melegvíz készítés energiaigényével számol, valamint ha az is mesterségesen biztosított, akkor a szellőztetés és hűtés energiaigényét kell megadni.

A lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke az alábbiak szerint számítandó (A/V az épület felület-térfogat aránya) [10]:

A/V < 0,3 Ep = 110 kWh/(m2év)
0,3 < A/V < 1,3 Ep = 120 (A/V) + 74 kWh/(m2év)
A/V > 1,3 Ep = 230 kWh/(m2év)

A PHPP-ben a fűtés és a melegvíz energiaigényen felül az összes háztartási berendezés villamos fogyasztásával is lehet számolni, vagyis figyelembe kell venni minden elektromos készüléket a lakásban, így a mosógépektől kezdve a laptopokon át, beleértve a világítást is. A magyar rendelet szerint az épület határoló szerkezeteinek a belső méreteivel számolunk, míg a PHPP-ben a külső méreteket kell megadni. A PHPP-vel végzett fűtési hőszükségetszámítás sokkal részletesebb, ezáltal azonban a munkaidő is hosszadalmasabb, mint a magyar rendelet alapján számoló MSZ-04-140 szabvány szerint.

A PHPP számítás esetében a tervezés közben megadhatjuk a kívánt léghőmérsékletet, ezen túl, hogy milyen hőmérsékletű és mennyi melegvizet használunk majd. Konkrét igényekre méretezhetjük a légtechnikai rendszert, a számítások során előre pontosan tudhatjuk, hogy milyen háztartási berendezéseket fogunk majd működtetni, így előre mindent megfelelően méretezni tudunk.

Különbség még a PHPP és a 7/2006 TNM rendelet szerinti számítás között, hogy a német számításnál a bruttó alapterületre (az épület termikus burkára) vetítjük a fajlagos értéket, míg a magyar számításnál a nettó alapterülettel számítunk. Ez egy 100 m2 nettó alapterületű épületnél 50 cm falvastagsággal számolva 21% eltérést jelent, a fajlagos követelményérték 21%-kal szigorúbb, hogyha bruttó alapterületre vetítjük.

A kutatási munka során a fő cél egy családi ház gépészeti rendszerének tervezése, majd a passzív ház minősítés ellenőrzése a PHPP program segítségével. A feladat során elkészítettem az épület szellőzési és fűtési terveit. A fűtéstechnikai rendszerrel kapcsolatban három különböző koncepciós terv született:

  • fűtés kondenzációs kazánnal,
  • fűtés-hűtés levegő-víz hőszivattyúval,
  • fűtés-hűtés talajszondás hőszivattyúval.

A hőszükségletet és az energetikai értékeket a WinWatt programmal előzetesen meghatároztam, a tervezést ez alapján végeztem.

2. Az épületgépészeti rendszer tervezésének bemutatása

Az épületet 2014-ben tervezték, a kivitelezés jelenleg is tart. A cél, hogy az öttagú családnak egy kényelmes, minden szempontból komfortos és minden igényt kielégítő, gazdaságosan üzemelő családi házat hozzanak létre. Az előzetes tervezések során, figyelembe véve az igényeket, egy passzívház kivitelezése tűnt a legjobb megoldásnak.

A telek Szolnok külvárosi részén található. Az épület észak-déli tájolású, kétszintes, a földszint fölött emelet található. A földszint hasznos alapterülete 138,12 m2, az emelet hasznos alapterülete 77,67 m2.

A házban található 4 hálószoba, a földszinten nagy területű, közös légtérrel rendelkező nappali, étkező plusz konyha. A kikapcsolódás kedvéért a földszinten wellness részleg található szaunával és külön zuhanyzóval, az emeleten sószoba kerül kialakításra. Ezeken kívül még két fürdőszobát, egy garázst, háztartási helyiséget, tárolót illetve kamrát alakítanak ki.

2.1 A központi hővisszanyerős szellőztető rendszer méretezése

A szükséges befújt frisslevegő igényeket és az elszívott, elhasznált légmennyiséget a helyiségek funkciója, illetve kihasználtsága alapján határoztam meg minden helyiségre.

A földszinten lévő hálószobába nagy mérete miatt érdemes 60 m3/h frisslevegőt befújni. A nappaliban, egy időben, nagy valószínűséggel majdnem a teljes család jelen van, így ide érdemes nagy mennyiséget befújni. A nappalival egy légtérben lévő étkezőbe is fújunk be levegőt annak érdekében, hogy biztosítva legyen a helyiség megfelelő légátöblítése.

A zuhanyzó és wellness helyiségekből a pára miatt javasolt az elszívás, ezekre a helyekre elegendő a 30 m3/h. A WC-ben már javasolt az elszívott levegőmennyiség duplázása, a rossz szagok elkerülése végett. A konyhából szintén 60 m3/h a javasolt elszívás. A tűzhely fölé ugyancsak a káros szagok szétterjedésének elkerülése és a főzésből adódó pára elszívása érdekében, beterveztem egy külön páraelszívó berendezést. A földszinti helyiségek levegőszükségletét az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat. A földszinti helyiségek levegőszükséglete

Az emeleten a nagyobbik hálószobába 60, a két kisebbik hálószobába 30 m3/h-t fújunk be. A gardrób szintén nagyméretű, így ide is fújunk be friss levegőt. A fürdőszobánál és a WC-nél a földszinten alkalmazott elszívás alapján járunk el. A 2. táblázat mutatja az emeleti helyiségek levegőszükségletét.

2. táblázat. Az emeleti helyiségek levegőszükséglete

Összeadva a földszinti és emeleti értékeket, megkapjuk a teljes levegőszükségletet, amely 360 m3/h.

2.2 A fűtési rendszer méretezése

A transzmissziós hőveszteség 5,6 kW, a filtrációs hőveszteség pedig 4,4 kW. Tehát az épület teljes hővesztesége 10 kW. Figyelembe véve a 85% hatásfokkal működő hővisszanyerős szellőztető berendezést, a filtrációs hőveszteség 0,66 kW-ra csökken le. Így a hőveszteség 9,4 kW-ra adódik. A méretezésnél a biztonság és a komfort érdekében 10 kW-tal számoltam.

2.2.1 A fűtési rendszer tervezése kondenzációs  gázkazánnal

A kondenzációs kazán napjaink legmodernebb gázkazánja, mivel a hagyományos kazánokénál sokkal magasabb hatásfokkal rendelkezik. Ennek köszönhetően kevesebb gázfogyasztást eredményez az üzemeltetése, mint a hagyományos gázkazánok esetében.

Működésekor nemcsak az égésből származó hőt, hanem a füstgázban lévő vízgőz hőenergiáját is kihasználja. A földgáz égésekor a gázban található hidrogén és a levegő oxigénje összekapcsolódik, így a berendezésben vízgőz keletkezik, amely hőenergiát tartalmaz.

Más fűtéseljárásoknál ez az energia egyszerűen a kéményen keresztül távozik. Így a kondenzációs gázkazánnal, akár 20-35%-kal kevesebb a gázfogyasztásunk, mintha hagyományos gázkazánnal fűtenénk.

A kiépítés költsége viszonylag alacsony. Egy kondenzációs kazán 250-300 ezer forintba kerül. A hőleadó rendszer kialakítása, a padlófűtési rendszer megépítése, nagyjából 1 millió forint. A gáz bekötése a kondenzációs kazánhoz 100 ezer forint (persze ez a távolság függvénye házanként). Mindent összevetve a rendszer teljes kiépítése körülbelül másfél millió forintba kerül.

Az első koncepcióban a hőtermelő berendezés egy Vaillant ecoTEC pro VU INT II 246/5-3 típusú kondenzációs gázkazán, amelyet a gépészeti helyiség falán helyezünk el. A hőleadó padlófűtés, amelynek előremenő hőmérséklete 38 °C, visszatérő hőmérséklete pedig 32 °C.

A kazán mellett egy Flamco Flexcon C25 típusú 25 literes tágulási tartály van elhelyezve. A kazánra egy 300 literes CONCEPT SGW(S) zománcozott indirekt tároló van rákötve, amely alkalmas a használati melegvízkészítés igényének a kielégítésére.

A földszinti gépészeti helyiségben, külön szekrényben elhelyezve egy 10 körös osztó-gyűjtő berendezés van. Az emeleten egy 5 körös osztó-gyűjtő berendezés kerül elhelyezésre.

A 15 padlófűtési kör mindegyike Wavin típusú, 20×2 mm méretű padlófűtési vezetékből épül fel. A dilatációs hézagokon a csöveket védőcsőben kell átvezetni.

A kazánba hőfokérzékelő van beépítve, hogy a hőmérsékletnek megfelelően tudjon működni. Hőfokérzékelőt kell felszerelni a HMV tárolóra, és az épület egy külső pontjára is. Előfordulhat, hogy a külső érzékelő olyan helyen van elhelyezve, ahol a nap sütheti, ilyenkor, lehet bár nagyon hideg odakint, 5 °C-nál hidegebbet nem érzékel, így a kazán nem fűt eléggé. A külső érzékelőnek tehát az épület egy árnyékos oldalán kell lennie. A fűtés szabályozása a nappaliban, az étkezőben illetve a 4 szoba mindegyikében elhelyezett termosztátokkal történik [11].

2.2.2 A fűtési rendszer tervezése levegő-víz hőszivattyúval

A második koncepcióban a hőtermelő egy LG Therma V levegő-víz hőszivattyú, amelynek fűtőteljesítménye 12 kW. A levegő-víz hőszivattyúk COP-je nagy téli hidegben lecsökken, így a jósági tényezőt több különböző hőmérsékleten mért értékek átlagaként kapjuk meg. A berendezés átlagos COP-je 3,43. A hőleadók padlófűtés és mennyezet fűtés, amelyek előremenő hőmérséklete 38 °C, visszatérő hőmérséklete 32 °C. Padlófűtés a hideg burkolatú helyiségekben található, ahol a lakók akár mezítláb is járhatnak, pl. fürdőszoba, zuhanyzó. Az összes többi helyiségben mennyezetfűtést alkalmazunk. A hőszivattyúra egy VIH RW300 típusú, 300 literes használati melegvíztároló van illesztve előnykapcsolással.

A földszinten található egy 5 körös padlófűtés osztó-gyűjtő berendezés, illetve egy szintén 5 körös, mennyezetfűtés osztó-gyűjtő. Az emeleten ugyancsak 5 körös mennyezetfűtés osztó-gyűjtő található. Az egy kör padlófűtés a felszálló vezetékből ágazik le.

Mind a padlófűtési, mind pedig a mennyezetfűtési körök Wavin típusú csövekből épülnek fel. A padlófűtési vezetékek 20×2 mm-esek, a mennyezetfűtés Tempower WW10 típusú 10×1,3 mm-es vezetékekből áll.

A fűtési vezetékeket, amelyek padlóban vagy falhoronyban vannak vezetve, átmérőtől függetlenül 4 mm-es hőszigeteléssel kell ellátni. Azok a vezetékek, amelyek szabadon szereltek, átmérőtől függetlenül 13 mm-es szigetelést kapnak.

A mennyezetfűtést álmennyezet alatt kell elhelyezni, szerelésnél figyelni kell a szellőzéshez tartozó befúvó és elszívó légszelepek elhelyezkedésére, nehogy eltakarjuk azokat. Igény szerint a hőszivattyú hűtésre is alkalmas.

Ebben a rendszerben is alkalmazunk hőfokérzékelőket, amelyek az épület oldalán, illetve a HMV tárolón helyezkednek el. A fűtés és hűtés szabályozása a nappaliban, az étkezőben és a 4 szobában elhelyezett termosztátokkal történik.

2.2.3 A fűtési rendszer tervezése talajszondás hőszivattyúval

Ennél a megoldásnál a talaj hőjét hasznosítjuk, a földbe, nagyjából 100 méter mélységig, függőlegesen leásott szondák segítségével. A szondák már akár 10 méteres mélységtől, és évszaktól függetlenül biztosítanak +5 °C-ot. Ezek a rendszerek nagyon hatékonyan hasznosítják a hőt, alkalmazásuk abban az esetben indokolt, ha a talajkollektoros rendszer kiépítéséhez kevés a hely. Egy furatba egy U-alakú szondát engednek le, amelyet kötőanyaggal rögzítenek, ez a kötőanyag szolgál összekötő anyagként a környező talajréteggel.

A szondákon keresztül hőhordozó folyadékot kell átkeringetni. A hőhordozó folyadék víz és glikol oldatból készült keverék, amely így fagyálló és a környezetre sincs káros hatással. A hőszivattyúból kilépő hőhordozó közeg hidegebb, mint a csőfal, illetve a szonda környezete, így a talajkéreg hőjét a le- és felszivattyúzás során fel tudja venni. A hőhordozó közeg nagyjából 5-7 °C-ra melegszik fel, amíg eléri a felszínt. 10 méteres mélység alatt a talaj hőmérséklete egész évben állandó, így a talajszonda különösen télen, alacsony külső hőmérsékleteknél hatékony. Ezenkívül a rendszer nyáron képes az épület passzív hűtésére is. A talajszonda hőfelvevő képessége nagyban függ a talaj minőségétől, és a szonda hosszától (3. táblázat).

3. táblázat. A talajszonda hőkivétele méterenként az egyes talajtípusokból [12]

A talajszondás hőszivattyú COP-je egész évben állandó értékű. Mivel a COP hőmérsékletfüggő, és a talajban 10 méter alatt már egész évben nagyjából azonos a hőmérséklet, így az nem változik számottevően.

A talajszondás hőszivattyús rendszer az egyik legdrágább fűtési rendszer. A hőszivattyú ára 2 millió forint. A hőleadó rendszer kiépítése másfél millió, a talajszonda földbe fúrása 1 millió forint. A rendszer kialakítása tehát csaknem 5 millió forintba kerül [13].

A harmadik koncepcióban a hőtermelő egy Vaillant VWS 171/3 típusú talaj/víz hőszivattyú, amelynek fűtési hőteljesítménye 14 kW, COP-je 4,9. Az épület méretezési hőszükséglete 10 kW. A szolnoki talajviszonyok mellett egy 100 méter hosszú talajszonda nagyjából 3,5 kW hőenergiát tud kitermelni, ami azt jelenti, hogy a ház felfűtéséhez 3 szondára lesz szükség. A három szondát a hátsó kertben, egymástól nagyjából 6 méter távolságra kell lefúrni.

A melegvízigények kielégítésére egy Vaillant VIH RW típusú 300 literes HMV tároló kerül csatlakoztatásra a hőszivattyúhoz. A hőleadó rendszer megegyezik a második koncepcióban leírtakkal. A passzív hűtés nyáron bekapcsolható.

A talajszonda vezetékeket 13 mm-es zártcellás PE csőhéjjal kell ellátni. Hőfokérzékelő az épület falán és a HMV tárolón van. A fűtés és hűtés szabályozása a nappaliban, étkezőben és a szobákban elhelyezett termosztátokkal történik.

3. Eredmények

A vizsgált épület esetében az alábbi eredményeket kaptam:

  • fajlagos fűtési energiaigénye 23 [kWh/(m2év)],
  • fajlagos fűtési hőszükséglet 18 [W/m2],
  • mivel az épület még építés alatt áll, a Blower-door tesztet nem lehet elvégezni, így a légtömörséget 0,6-nak vettem,
  • a fajlagos összes primerenergia szükséglet kondenzációs kazánnal 91 [kWh/(m2év)],
  • a fajlagos összes primerenergia szükséglete levegő-víz hőszivattyú esetében 66 [kWh/(m2év)],
  • a fajlagos összes primerenergia szükséglete talaj-víz hőszivattyú esetében 63 [kWh/(m2év)].

Látható, hogy a vizsgált épület fűtési energiaigénye meghaladja a passzívházaknál előírt maximumot, így az épület nem tekinthető passzívháznak, a minősítést nem kaphatja meg. Fajlagos primerenergia szükséglete viszont mindhárom megoldás esetében a megengedett maximális értéken belül marad. Igaz, hogy a ház nem éri el a passzívház színvonalat, de így is alacsony energia igényű lesz. Kiváló hőszigetelése révén valószínűsíthető, hogy a Blower-door teszt eredménye is a megengedhető felső határon belül lenne.

Annak érdekében, hogy az épület elérje a passzívház minőséget, meg kell változtatnunk bizonyos paramétereket. A legkézenfekvőbb megoldás a hőszigetelés növelése. Plusz 20 cm szigeteléssel a födémen és 18 cm szigeteléssel a külső falon, az eredmények azt mutatják, hogy az épület megfelel a követelményeknek. Azonban ez az építésben szinte megoldhatatlan. Így a külső fal 70 cm, a födém pedig 65 cm vastag lenne, amit csak nagyon nehezen lehetne kivitelezni, továbbá a kivitelezés költsége is magas lenne.

Az 1. ábrán látható, hogy a WinWatt és a PHPP programmal csaknem ugyanazok az eredmények jöttek ki. A különbség abban rejlik, hogy a minősítő programba részletesebben kell bevinni az adatokat, amelyek alapján pontosabb eredmények születnek.

1. ábra. Fűtési hőigények

A 2. ábrából láthatjuk, hogy a fűtés, a HMV és a légtechnika két programmal számolt primerenergia igényének eredményei megegyeznek. Ebben az esetben az egyik különbség a két program között, hogy a PHPP képes minden egyéb villamos berendezés primerenergia igényével is számolni, így jön ki az összesített primerenergia mutató. Szembetűnő, hogy a WinWatt-tal számolt értékek az első két esetben valamivel alacsonyabbak, viszont a harmadikban magasabb. Ennek oka ismét a két program különbségéből adódik. A PHPP programban lehetőségünk van megadni a hőszivattyúk COP értékét, ezzel szemben a WinWatt a rendeletből vett átlagértékekkel számol.

2. ábra. A fajlagos primerenergia mutató

A fűtés fajlagos primerenergia igényét a WinWatt program az alábbi képlet alapján számolja:

EF = (qf + qf,h + qt,v + qf,t) · Σ (Ck · αk · ef) + EFSz + EFT + qk,v) · ev (1)

Az (1) egyenletben Ck az elektromos üzemű hőszivattyúk teljesítménytényezője. Értékei 35/28 °C-os hőlépcső esetén a 4. táblázatban láthatók.

4. táblázat. A hőszivattyúk teljesítménytényezője

A COP értékek az elektromos hőszivattyúk 7/2006. TNM rendelet szerint [10] meghatározott teljesítménytényezőjének (Ck) reciproka alapján határozhatók meg. Tehát a levegő-víz hőszivattyú COP értékét 3,33-nek, a talajszondás hőszivattyúét pedig 4,34-nek vettem az energetikai méretezés során.

4. Következtetések, összefoglalás

A kutatómunkában ismertettem a passzívházak tulajdonságait, láthattuk, hogy miért olyan alacsony az energiafogyasztása egy a szabványnak megfelelően készült épületnek.

Ismertettem a PHPP minősítő program működését és működésének főbb elméleti hátterét. Rávilágítottam a minősítő számítás, és a magyar gyakorlatban alkalmazott 7/2006. TNM rendelet közötti különbségekre.

A PHPP rendkívüli részletességgel számol, a legapróbb részletekig meg kell adnunk a minősítendő épület adatait, kezdve az épület rétegrendjétől, az ablakok üvegezésének és keretének hőátbocsátási tényezőin át, az árnyékoláson keresztül az épületben működő elektromos berendezések veszteségéig. Így képes a program a lehető legpontosabb eredményt adni. A rendelet alapján számoló WinWatt program ezzel szemben elnagyoltabb és a részletekre kevésbé kitérő eredményt ad a vonatkozó hazai szabványok és rendeletek pontatlansága miatt. Azonban azt is láthattuk, hogy a két programmal számolt értékek nagyjából megegyeztek.

A kapott eredmények alapján látható volt, hogy a minősítésnek alávetett épület nem felel meg a passzívház minőségnek. Azonban így is nagyon jó energetikai tulajdonságokkal rendelkezik a tervezett ingatlan. Amennyiben a külső lehűlő oldalfalakat illetve a födémet ellátnánk még további 20 centiméter hőszigeteléssel, már a passzív ház követelményeknek is megfelelne.

Az épület fűtésének megoldására három különböző rendszer tervezetet dolgoztam ki. Az egyik esetben kondenzációs kazánnal fűtünk, a hőleadók pedig padlófűtési körök. A másik két esetben a hőtermelő berendezés hőszivattyú (levegő-víz és talaj-víz), a hőleadó pedig padlófűtés, illetve mennyezetfűtés.

A hőszivattyúk előnye, hogy egyetlen berendezéssel tudunk fűteni, hűteni és HMV-t előállítani, mindezt energiatakarékosan, a beruházási költsége azonban még mindig nagyobb, mint egy gázkazános megoldásnak.

A leírtak alapján világossá vált, hogy a passzívház fontos lépés az energiatudatosság felé vezető úton, és a későbbiekben a lakóházépítés alappéldájává válhat, mivel energiafelhasználása rendkívül alacsony.

Támogatók

A kutatási munkát támogatatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH PD 115614 – Budapest.

Felhasznált irodalom

  • [1] Rácz Lajos, Passzívház gépészeti rendszerének tervezése
    BSc szakdolgozat, BME, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, 2015
  • [2] Anton Graf: Passzívházak. TERC Kft., Budapest (2008)
  • [3] Debreczy Zoltán: Passzívházak tervezésének alapjai
    Passzívház Akadémia, Budapest (2010)
  • [4] Othmar Humm: Alacsony energiájú épületek
    Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs (2000)
  • [5] Dr. Wolfgang Feist: PHPP 2007. Passzívház Kft., Gödöllő (2008)
  • [6] Fülöp Miklós: Elkészült hazánkban az első minősített passzívház
    Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap, 38-39 (2009. 03.)
  • [7] PHPP számítás, www.csaladihaztervezes/phpp.hu
  • [8] Debreczy Zoltán: Szellőztetés és légtömörség a passzívházban
    Hűtő, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap 1, 2-4 (2009. 03.) [2]
  • [9] Nyers József, Kajtár László, Slavica Tomic, Nyers Árpád: Investment-savings Method for Energy-economic Optimization of External Wall Thermal Insulation Thickness
    Energy and Buildings 86: pp. 268-274. (2014)
  • [10] 7/2006. (V. 24.) TNM Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  • [11] www.kazanwebaruhaz.hu
  • [12] Miért ez? Geotermikus hőszivattyú, http://www.sparkheatpump.com/
  • [13] www.hoszivattyu.arukereso.hu

Magyar Épületgépészet

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2018. júl. 11.

Megjegyzem a TNM rendeletben van egy egyszerűsített számítási eljárás. Ez az, ami a ráfordított munka és a végeredmény pontossága szempontjából véleményem szerint elégséges és szükséges. Természetesen a TNM számítási eljárásának van számos problémás része, példának okáért a lakás egyéb energia felhasználásának elhagyása, amit a PHPP figyelembe vesz. De a TNM rendelet is megengedi a részletes számítást, mely -ha komolyan vesszük a TNM előírásait- a PHPP-nél is szigorúbb. Csak éppen nem találkoztam emberrel, aki neki állt volna egy részletes számítást elkészíteni. Egyelőre egy egyetemi cikk alapján a BME tette ezt meg, egy pofon egyszerű téglatest alakú épülettel! Az épületek elsöprő többsége azonban nagyságrenddel bonyolultabb. A végeredmény erősen megkérdőjelezhető, abból a szempontból, hogy van-e értelme a részletes számításnak, azon felül, hogy BB-nél jobb tanúsítási besorolást csak részletes számítással lehetne készíteni. Sajnos a cikk nem foglalkozott azzal, hogy a részletes számítási eljárás mekkora erőforrást –emberi és gépi- igényelt.

Facebook-hozzászólásmodul