e-gépész online szaklap

Váltás elektromos fűtésre?

| | |  12 | |

Egy olvasónk küldte be a saját ingatlanjának fűtési, üzemeltetési tapasztalatait, amelyet vitaindító szándékkal teszünk közé.

Egy konkrét, saját példát szeretnék leírni: elektromos fűtőfilmes mennyezetfűtés a szobákban, illetve elektromos padlófűtés a fürdőkben, előszobában, étkezőben. Ezt a rendszert építettük ki 2016-ban a házunk teljeskörű felújításánál. Hozzátéve, hogy 3 rétegű üvegezésű nyílászárókkal, 15 cm hőszigeteléssel, a 140 m2 ház (plusz 59 m2 garázs: +5-10 °C fokkal) teljes méretezési fűtési igénye 7-8 kW.

Mindezek mellett működik két 100 literes villanybojler (a két fürdőhöz) és a szokásos elektromos berendezések: sütő, főzőlap, hűtő stb. A teljes rendszer (most csak a fűtési, bojlerek nélkül), helyiségenkénti szabályzással kb. bruttó 1,1 millió forint volt. Emellett van egy kis fatüzelésű kandalló a nappali-étkezőben, amit használunk (460 000 Ft). (Nekünk a hulladékfa adottság, így az nem kerül pénzbe, nyilván itt van tüzelőanyag költség, kb. 1 m3.)

A mellé telepített 22 db napelem 2,5 millió forint. Összesen 3,6 millió a teljes rendszer telepítéssel, mindennel. A 2017-18-as idényben a december elején telepített napelemes rendszer óta 6040 kWh fogyasztás volt (228 010 Ft), a napelem a mai napig visszatermelt 2073 kWh-t (június 18.-ig). Ez a 2018. decemberi leolvasásig nyilván változik, de a fűtési rendszer 23-24 fokot tartva a nappaliban-étkezőben (kb. 50 m2), a hálókban 21-22 fokkal, nagyon jól szabályozható módon ennyi energiával működött.

Karbantartási igény a fűtésre 0 Ft. Klímára eddig nem volt szükségünk, bár a helye ki van építve egy split klímának a nappaliban. Átalánydíjban fizetünk havonta 17 000 Ft-ot, ami ugye a teljes fűtés és villanyszámla. Mielőtt elköltöztünk volna ide, egy 77 m2-es házfélben laktunk, ahol gázfűtés volt, a szigetelés és az ablakok a 20 éve épült házaknak megfelelő volt, 2 rétegű műanyag ablakok, 38-as porotherm, de szigetelés nélkül. Itt a villany- és gázszámla együttes átalánydíja 13 000 Ft gáz + 5-6000 Ft villany volt. És a kazán szintén 20 éves, éves karbantartás, plusz időszakos javítások itt-ott.

Mindösszesen azt gondolom, hogy a hőszivattyúhoz képest (beruházás és karbantartás oldalon), a gázhoz képest (beruházás, komfort és karbantartás oldalon) is nézve a dolgot nekünk maximálisan bevált ez a megoldás. Nem beszélve arról, hogy a kandallótól eltekintve semmilyen károsanyag-kibocsátásunk nincs, ami plusz jó érzés a dologban. Ezek együttesen egy estleges kicsivel magasabb üzemeltetés mellett is szerintem választható alternatívává teszik ezt a megoldást. Az egy, amit ez a rendszer nem tud, az az energetikai besorolása, amit viszont a fenti költségek mellett nem igazán találok igazságosnak.

Kinics Péter

Véleményét itt, vagy a hasonló témában született korábbi cikkünk alatt is megírhatja.

Energiahatékonyság

Kapcsolódó

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2018. aug. 14.

Kedves Gábor! Észrevételeddel nem éretek egyet. Egy rendszert egészében kell vizsgálni, azaz a bemutatott példán a napelem rendszer 6000 kWh-t termelt meg és ennyit fogyasztott a tulajdonosa. 2000 kWh-t fel tudott ingatlanon belül használni, ezt a számításból kihagyni nem szabad. Amit leírtál az akkor lenne igaz, ha a teljes 6000 kWh-t fel kellett volna tölteni a hálózatba és ugyan ennyit kivételezni onnan. A példa egyébként azért is fontos így, hogy rámutasson arra a lényeges szempontra, hogy a megtermelt energiából minél többet érdemes rendszeren belül felhasználni, mert annál kedvezőbb lesz az végeredmény. Ennek fejlesztése folyik tőlünk nyugatra az okos házak, berendezések fejlesztésével, amik igyekeznek a megtermelt energiát minél jobban helyben, azaz rendszeren belül felhasználni.


Fogta Gábor | 2018. júl. 29.

Tisztelt Kiss Tibor ! A kW/ó mértékegység megadás hibás ! Idézet, a hozzászólásból: ”Egy kb. 3,5 kW/ó hő teljesítményű fali készülék...” a kW/ó (kW/óra = kW/h)” - mértékegység megadás Hibás! -> mivel ez ezt eredményezné > 1 kW/ó = 0,27777 J/s2 (Joule/secundum a négyzeten) ----------------------------------------------------------------- A nevesített split készülék teljesítménye: 3,5 kW azaz 3500 W azaz 3500 J/s. ----------------------------------------------------------------- A teljesítmény mértékegysége az ”SI” szerint a ”W” ami J/s. A ”kW” az 1000 W azaz 1000 J/s. ----------------------------------------------------------------- a ´kilowattóra´ ´kilo-Watt-óra´ helyesen: kWh (kW×h = kW×óra) - Helyes -> mivel a W = J/s és ezt szorozzuk h-val azaz 1 órával azaz 3600 secundum-al. Így kapjuk azt, hogy: a secundum a nevezőből kiesik és marad ´pusztán´ a J - Joule és így igaz, hogy 1000 J/s × 3600 s = 3.600.000 J azaz 3,6 MJ ---------------------------------------------------------------- A ´kilowattóra´ mint mértékegység jelentése: Az egy órán át 1.000 W - termelt vagy fogyasztott - energiának felel meg és 3,6 millió Joule energiával egyenlő. Tehát egy órán keresztül, másodpercenként 1.000 Joule energia áramlása, és az ´összegszerűen´ egyenlő 3.600.000 Joule - energiamennyiséggel, akár fogyasztjuk akár termeljük, azt a másodpercenkénti 1000 Joule-t energiamennyiséget ez alatta az egy óra alatt (egy órán keresztül folyamatosan) . ---------------------------------------------------------------- Megjegyzés: A tárgyalás részben kifejtettek okszerűek és jók, és az ennek kapcsán feltett kérdések is. Ehhez gratulálok. (csak a kW/ó mértékegység hibás - értelmetlen, ha már egyszer műszaki oldal > legyünk pontosak) Üdvözlettel és Tisztelettel: Fogta Gábor épületgépész mérnök, gázszerelő Mérnök Kamarai Névjegyzék szám: G-05-0670 Gázszerelői Igazolvány szám: G/004018/2010 E-mail: fogta.gabor@gmail.com Mobiltelefon: +36/70/213-9890 Cím: 8230 Balatonfüred, Csárda u. 13.


Fogta Gábor | 2018. júl. 29.

Zoárd 2018. júl. 5. Kedves Zoárd ! ”Hogy érthető legyen, ha valaki egy évben megtermelt 6.000 kWh villamos energiát, de ebből 2.000 kWh használt fel ingatlanon belül, 4.000 kWh-t pedig a hálózatba táplált és ugyan annyit onnan vételezett, akkor fizet 38 Ft/kWh x 4.000 = 152.000 Ft-t és kap jóváírást 17 Ft/kWh x 4.000 = 68.000 FT. Azaz ez azt jelenti, hogy neki nem 38 Ft-ba kerül a villamosenergia hanem 14 Ft/kWh-ba, megtakarítás 24 Ft és nem 38, mint a magyar el-számolási rendszerben.” A számpélda helyesen: Azaz ez azt jelenti, hogy neki nem 38 Ft-ba kerül a villamosenergia hanem 21 Ft/kWh-ba, megtakarítás 17 Ft/kWh (38-17=21 a megtakarítás a jóváírt mennyiség fajlagos jóváírási ára 17 Ft/kWh)


Zoárd | 2018. júl. 24.

Az éves elszámolású napelem rendszer jövőjéről szól az alábbi cikk: http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/hirek/366-elosztoi-teljesitmenydij.


Zoárd | 2018. júl. 9.

Csak egyet lehet érteni Ferenccel. Hozzá tenném még, hogy a TNM rendeletben én a napelem termelést csak olyan mértékben engedném meg beszámítani, amilyen mértékben ingatlanon belül tudja felhasználni a gépészeti rendszer. Tudom ezt nem egyszerű kiszámolni, minimum havi, vagy heti bontásban kellene az épület gépészeti elektromos és a napelem megtermelt energiáját kiszámítani. Még ez is kedvezőbb a valóságos állapotoknál, de talán elfogadható közelítés. Ez gyakorlatilag kilőné a villamos fűtés megvalósíthatóságát, új lakóépületnél.


Kardos Ferenc | 2018. júl. 7.

Kedves Kollégák! Kinics Péter által megadott modellt elég nehéz értékelni a többféle energiaforrás miatt, gondolok pl az ingyen fára, ugyan csak 1 m3-ről van szó.. Az azért elgondpolkodtató, hogy 5,5 kW-os napelem mező (22 db-ot írt) ellenére havi 17 000 Ft az energiaszámla! Gyakori eset, hogy az elektromos fűtéssel szerelt családi házakra napelemes rendszert is telepítenek, olyan módon, hogy jelentős villanyszámlájuk marad a napelemek ellenére!? A cél ugye az lenne, hogy ne legyen fűtési költség, ráadásul karbantartási költséget sem szeretnének fizetni. Miért nem sikerül ezt a csábító célt elérni, és végül fizetnek ugyanannyi fűtési költséget, mintha gázkazánjuk lenne? Csekély vigasz az, hogy nem kell a gázkazán karbantartást évente fizetni - 15 000 Ft-ról van szó - ez a napelemre befektetett 2 500 000 Ft kamatából kijött volna... A napelemes inverter ára és élettartama ritkán kerül szóba, félmilliós költségről van szó, azon éppen két kazánt is lehet venni. A témában - egy hasonló, tisztán villamos fűtésű családi ház példáján - írtam egy blogbejegyzést, amelyben jól látható, hogy egy geós hőszivattyúnál a fűtés kiváltására 4-szer (NÉGYSZER) kevesebb napelem szükséges, a HMV termelés áramigényének kiváltására 3-szor kevesebb napelem szükséges. A sokkal kevesebb napelem ár-megtakarításán éppen meg lehet valósítani a hőszivattyús rendszert! Itt olvasható a villamos fűtés és a hőszivattyús fűtés megversenyeztetése, érdemes figyelmesen elolvasni. A cikk egy sorozat része, emiatt a cím megtévesztő: https://www.epitemahazam.hu/padlofutes-ejszakai-arammal-3-resz/ Szilárd meggyőződésem, hogy csak a félreinformált építtetők választják az elektromos fűtést. Mint a fent hivatkozott írásból kitűnik, ha a zéróenergia fogyasztás a célkitűzés, akkor hőszivattyúval járunk jobban, ráadásul hűtési szolgáltatást is kapunk. Arról a tényről feledkeznek meg sokan, hogy a tisztán árammal való energiaellátásnál a napelemek rendszerint fizikailag NEM FÉRNEK EL A TETŐN!! Tehát akkor sem valósítható meg a nulla fűtésszámla, ha ingyen osztogatnák a napelemeket. Családi házat építő ügyfeleink tájékoztatására készítettünk egy Excel táblát, amely a ZÉRÓ energiaigény lehetőségeit, továbbá a különböző fűtőberendezésekkel elérhető éves energiaköltséget analizálja. Ebben látható a ZÉRÓ ENERGIA üzemeltetéshez szükséges napelemfelület ára és tetőfelület igénye. Ennek alapján már sokkal könnyebb dönteni. Ezt most közkinccsé teszem, tessék bátran használni, ha szükséges lehet a számokat frissíteni, aktualizáli: http://energiatudatosotthon.hu/koltsegek_-infraval_levegos_es_geo_hoszivattyuval-1-1/ Érkezik majd hozzászólás, hogy egy belvárosi garzonlakásban mégis gazdaságosabb az árammal való fűtés, mivel a gázhoz tartozó telepítési és engedélyeztetési költségek rendkívül magasak. Igen ez igaz, de az építtetők általában családi házakat építenek és csak ritkán belvárosi garzont, tehát az érveimet családi házat építők számára fogalmaztam meg. Az, hogy nem fulladt még nagyobb botrányba az elektromos fűtések gyakran hazug marketingje az annak köszönhető, hogy a 7/2006-os TNM rendelet többszöri szigorítása miatt az épületek fűtési célú hőigénye jelentősen lecsökkent. Emiatt előfordul, hogy az újdonsült háztulajdonos az árammal való fűtés ellenére hasonló energiaköltséget fizet, mint a régi gázfűtéses családi házában. Arról persze mit sem tud, hogy fizethetné az összeg 20 %-át is, ha hőszivattyút választott volna, vagy az 1/3 részét fizetné kondenzációs kazánnal. A hazug marketing egy ideig működik, emlékezzetek vissza az IONKAZÁN-ra, 3 év után tiltották be a forgalmazását. Nem volt vele nagy baj, CSAK életveszélyes és semmiféle COP-je sincsen:-) Néhány hete járt nálunk gépészeti koncepció egyeztetésen egy ügyfél. Azzal kezdte, hogy egy ismerőse most költözött az elektromos fűtésű új családi házába, és az igen enyhe decemberre 80 000 Ft-os számlát kapott. Az volt a kérése, hogy ettől ”jövőbe mutatóbb megoldást” javasoljunk. És arról még nem is beszéltem, hogy hány lakásban lett a ”csodálatos” intelligens fűtőfóliától ugyanakkora elektroszmog, mint egy nagyfeszültségű távvezeték alatt. Aki még nem olvasta: https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2017/november/4643-sugarozonben-elunk


Zoárd | 2018. júl. 6.

Kedves Tibor! Megjegyzéseim természetesen pályázati pénzek és hitelköltségek nélkül értendők. Mint épületgépész abba nem mennék bele, hogy napelemet hogy kell a legjobban kihasználni, ezt meghagyom a hozzá értőknek, de a megtérülés nagyságrendileg nem fog változni – azért, ha időm engedi, akkor el fogom olvasni a cikket. A napkollektort én is csak HMV körben szoktam kalkulálni, ha néha, átmeneti időben rá lehet segíteni a fűtésre, az plusz öröm, de a megtérülést érdemben nem fogja befolyásolni.


Zoárd | 2018. júl. 6.

Kedves Tibor Azért a komfort az egy nem elhanyagolható probléma a fűtésnél. Nagyon kevesen viselik el a fan-coil, vagy split ventilátoros fűtési megoldását. A napkollektor rendszerek megtérülése gázhoz, vagy hőszivattyúhoz viszonyított hőenergia árral számolva –magyar árakkal- több, mint kétszer olyan hosszú, mint a napelem megtérülése, függetlenül a hatásfoktól. Nyílván Spanyolországban, vagy Görögországban más helyzet, az energiaköltség is nagyon más. Nálunk euróban számolva nagyon olcsó mind a gáz, mind a villamos energia. A fizetéshez viszonyítva ez már nem igaz, ott már meglehetősen rosszul állunk, alig van nálunk drágább hely Európában. A beruházási költség viszont nagyjából nálunk is ugyan annyi euróban, mint más európai országban. Azaz, az olcsó energia ár miatt, aminek nálunk 15-30 év megtérülése van, lehet, hogy Németországban 10-15 év a megtérülése. A beruházási kedvezmények meg sokkal átláthatóbbak és egyszerűbbek, mint nálunk, így lehet a 10-15 éves megtérülést, ésszerű 4-6 évre is leszorítani.


Zoárd | 2018. júl. 5.

Kedves Károly! Nem a napelem a környezetszennyező. Az a környezet szennyezés, ha ellenállásfűtést használok olyan hőenergia termelésre, amit sokkal kevesebb primer energia bevitellel is meg lehetne oldani. A tanúsításoknál nem véletlen van 2,5-ös szorzója a villamos energiának. Ennek oka, hogy jelenleg még döntő többségében hőenergiából nyerjük a villamos energiát 40%-os hatásfokkal. Ebből adódik a 2,5-ös szorzó (a 40% reciproka). A tisztelt lakástulajdonos a téli idényben –amikor minimális energiát termel a napeleme- hőerőműben megtermelt villamos energiát pazarol ellenállásfűtésre. Egy hőszivattyúval fele-harmad energiát használna fel. És ez környezetszennyezés! Másik, hogy ésszerű országokban a napelem elszámolás a hálózat felé nem éves egyenleg alapján történik, hanem pillanatnyi oda, vissza-termeléssel. Hogy érthető legyen, ha valaki egy évben megtermelt 6.000 kWh villamos energiát, de ebből 2.000 kWh használt fel ingatlanon belül, 4.000 kWh-t pedig a hálózatba táplált és ugyan annyit onnan vételezett, akkor fizet 38 Ft/kWh x 4.000 = 152.000 Ft-t és kap jóváírást 17 Ft/kWh x 4.000 = 68.000 FT. Azaz ez azt jelenti, hogy neki nem 38 Ft-ba kerül a villamosenergia hanem 14 Ft/kWh-ba, megtakarítás 24 Ft és nem 38, mint a magyar elszámolási rendszerben. És, ha már megtérülés, akkor rögtön látjuk, hogy 11-12 évről 18-22 évre emelkedik a megtérülés Magyarországon. Az elszámolás logikája, hogy a hálózatot is fenn kell tartani, nincs ingyen puffer tároló. Azt jelenleg Magyarországon a hálózatfejlesztés rovására elsummantják, aminek nemsokára súlyos következményei lesznek. A rugalmatlanságot arra értettem, hogy a kiépített villamos ellenállásfűtési rendszerben a hőtermelőt nem lehet megváltoztatni, míg egy vizes rendszerre akár gázkazánt, vagy hőszivattyút is lehet telepíteni. Természetesen áramszünet esetén egyik sem működik. Nem tudhatjuk mi lesz 5, 10 év múlva. Ha előre törnek a villamos autók, akkor könnyen lehet, hogy elszáll a villamos energia ára – gondoljunk csak a fűtőolaj történetére. Ezt nem mi fogjuk Magyarországon meghatározni, ez világpiaci tendencia lesz. A fosszilis energia hordozók közül a földgáz a legkevésbé terheli a környeztet. Ráadásul hatalmas készletekkel rendelkezik a föld 1-200 évig bőven elég.


Balajti Zsolt | 2018. júl. 5.

Nem kétlem, hogy a komfortérzet akár még jobb is lehet egy elektromos fűtésél, mint bármilyen más megoldásnál. DE: 1. Az elektromos fűtőfóliát akkor sem telepítenék a házamba, ha ingyen adnák. Tartok ugyanis az elektroszmogtól, és jobban tenné más is, ha ezt tenné (pláne, ha gyerekei is vannak), talán érdemes lenne elolvasni a témában Kardos Feri írását, itt található, az alábbi linken: https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2016/november/4168-tenyek-es-tevhitek-a-padlofutesrol 2. Ha valamilyen véletlen folytán kiderülne, hogy az elektroszmog mégsem rákkeltő, vagy van már olyan fűtőfólia, ami zéró elektroszmog kibocsájtással rendelkezik, akkor sem szeretnék olyan eszközt, aminek a működtetéséhez használt energia fajlagosan a legdrágább. Egyetlen W-tal sem csökkenti ugyanis az ingtlan hőveszteségét semmilyen ”precízen szabályozható” - nak, vagy ”kiemelten energiatakarékos”-na mondott eszköz. A fazék attól nem lesz kisebb űrtartalmú, hogy vizet, bort, vagy egy huszonötéves whisky-t töltünk bele. 3. Az energetikai besorolásra: a magyar energiarendszer olyan, hogy ahhoz, hogy a végén 1 kWh-nyi eletromos energiát ki tudjunk venni, az elején 2,5 kWh-nyi primerenergiát bele kell rakni. Ez van, egy tanúsítónak ezzel kell számolnia, ha a számított hőveszteségi értékek után meg kell határozni a fajlagos primerenergia-felhasználás értékét (ami alapján az energetikai osztályba sorolás történik). Viszont ha napelemes rendszer is telepítve van, akkor nyereségforrás elvételére lehetőség van, így lehet sokkal jobb kategória is a besorolás során. A civil személy valamit félreérthetett, vagy nem említett meg a tanúsítójának, esetleg a tanúsító kolléga vétett hibát a számításoknál (bár a tanúsítványt még nem láttuk).


Zoárd | 2018. júl. 3.

Kedves József! Nem hiszem, hogy az lenne a feladatunk, hogy attól féljünk, milyen munka kerül át másokhoz, érvéként pedig végkép nem jó. Kedves Péter! Érveimet korábban kifejtettem: 1. A dolog addig fog kedvezően működni, amíg át nem vesszük a német, vagy a többi tőlünk nyugatabbra lévő országok gazdaságilag logikusabb napelem energia elszámolási rendszerét. 2. A kialakított elektromos rendszer rugalmatlan, csak villamos energiával tud üzemelni. Egy vizes felület fűtés-hűtés hőszivattyúval, gázkazánnal, fatüzelésű kazánnal, vagy akár villamos fűtésű kazánnal is üzemelni tud. 3. Mint említettem, a villamos energia egy „magasabb” rendű energia mint a hőenergia. Ezért környezetvédelmi szempontból pazarlásnak –szükségtelen környezeti terhelésnek- tekinthető az ellenállásfűtés.


Fázmán József | 2018. júl. 2.

Mint épületgépésznek nem tetszik, mert az ilyen projektek miatt a fűtéstechnika egy idő után villamosmérnöki feladat lesz, de a cikkben leírt rendszer rendszer mind elméetben mind gyakorlatban működőképes, a pénzügyi dolgok meg magukért beszélnek.

Facebook-hozzászólásmodul