e-gépész online szaklap

Energiatakarékosság?

Talajjal érintkező felületek hőszigetelése és a belső hőmérséklet hatása az épületenergetikára

| | |  1 | |

Pályafutásom alatt sok jogszabállyal kellett megküzdenem, de eddig jól tűrtem a megpróbáltatásokat. Mostanában – talán kezd csökkenni az alkalmazkodóképességem – kezd elfogyni a türelmem – vezeti fel az energetikai jogszabállyal kapcsolatos problémafelvetését Mangel Zoárd kollégánk.

Az alábbiakban két olyan orbitális problémát vetnék fel, ami súlyos következményekkel jár.

Talajjal érintkező felületek hőszigetelése

Az energetikai jogszabályunkról tudjuk, hogy sok sebből vérzik, de sok pozitív vonzata is lett. A számítási metódus folyamatosan csiszolódik, de még van mit javítani rajta. Ez nem jelent igazán nagy problémát, mivel a régi éves fogyasztási kalkulációkhoz képest sokkal pontosabb a hibái ellenére is. Ráadásul ezek a hibák jellemzően kisebbek, mint amit az üzemeltetők maguk okoznak egy épület energiafelhasználásában.

A jogszabály elindított egy olyan folyamatot, hogy az emberek ne csak egy szélsőértékre tervezett rendszerben gondolkodjanak, hanem az üzemeltetés éves hatásait is számolják ki, adják meg a leendő felhasználónak. De sajnos, mint minden „szabványosításnak” itt is meg vannak a rendszer kellemetlen negatív vonzatai.

Legnagyobb kárt a talajra fektetett padlórétegrendre és a talajjal érintkező falszakaszokra (pincefal) vonatkozó előírás okozza jelenleg. A probléma arról szól, hogy egy épületnek a talaj felé mekkora hővesztesége keletkezik. Ezt a jelenlegi mérnöki gyakorlat úgy kezeli, hogy egy vonalmenti hőveszteséget számol az épület kerülete mentén. Ez rendjén is van, szabványos számításokban kezelve van, hogy hol és meddig kell hőszigetelni, hogy a talaj felé menő hőveszteség számítható, csökkenthető legyen.

Sajnos a jogszabály elkövette azt a hibát, hogy előír ezekre a szerkezetekre egy minimális rétegrendi hőszigetelési értéket és nem definiálja, hogy ezt hol és meddig kell értelmezni!

Ennek az az eredménye, hogy egy 20 000 m2-es raktár, vagy áruház, aminek a padlórétegrendje ésszerűen egy ipari padlórétegrend, ami egy 15-25 cm vastag betonlemezből áll, hőszigetelés nélkül, a teljes felületen le kellene hőszigetelni U=0,3 W/m2K értékig! Azaz 10-15 cm hőszigetelést kellene a teljes felületen alkalmazni! Ez azon túl, hogy jelentős költséget generál káros is az épület üzemeltetése szempontjából, mivel jelentősen csökkenti az épület hőkapacitását, azaz végeredményben több fűtési és hűtési energia igényt fog generálni!

Jártam nagy raktárcsarnokban, ahol nem volt hőszigetelve a padló, a falak, 0,7, födém 0,4 W/m2K értékkel készültek és fűtés nélkül nem került fagypont alá a raktár!

Konkrét projektről is lehetne írni, ahol a raktár hőszigetelését a tervezők – szerintem jogosan - csak a szélső 1,5 m-ben alakították ki, de igazságügyi szakértői vélemény az volt, hogy a teljes felületen biztosítani kell a 0,3 W/m2K értéket!

A megoldás egyszerű lenne, a jogszabályban is a szabványos számítási eljárás szerinti hőszigetelést kellene megkövetelni.

Belső hőmérséklet hatása az épületenergetikára

Ez a rész teljesen ki van felejtve az energetikából. Egy +5° C-ra temperált garázsra, vagy raktárra ugyan azok a hőszigetelési értékek vannak megkövetelve, mint egy +22° C-ra fűtött óvodánál! Nem kell részleteznem, hogy ez biztos soha meg nem térülő költségeket generál. Az az épület, amit +20 °C-ra fűtött belső hőmérséklet helyett +5°C-ra kell csak fűteni, éves szinten 4% energiát igényel a +20 °C-os belső hőmérséklethez képest! Ez akkora különbség, hogy számítás nélkül be lehet látni, hogy abszurd erre az épületre az óvodára vonatkozó hőszigetelési előírások betartása!

A megoldás itt bonyolultabb, végig kellene gondolni, hogy alacsonyabb belső hőmérséklet követelményeknél milyen U értékeket célszerű betartani.

Problémafelvetése vagy témaötlete van, amelyet szívesen megvitatna az épületgépész kollégákkal? Küldje el nekünk kérését, véleményét az info@e-gepesz.hu címre, mi pedig szerkesztett formában közétesszük!

ÉpületgépészetTervezőVitaindító

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Nagy Gábor | 2018. jún. 5.

Csak nem tudom megállni, hogy megszólaljak, mert továbbra is a szellőzési megoldások kezelését tartom az épület-energetikai számítások, besorolások kezelése szempontjából a legnagyobb hibájának Végzett már valaki utóellenőrzést, mi történik pl. egy A, A+, vagy A++ besorolású lakás energetikai állapotával, ha nem épül meg az eredetileg szükséges és számítás alapját képező hővisszanyerős szellőzési rendszer? Vajon hány osztállyal kellene leminősíteni, ha korrekt újbóli számítást kellene elvégezni? Megkockáztatom egy rossz pl. fix rácsos, pláne ablaknyitogatós megoldásnál akár megegyezhet, vagy magasabb is lehet a lakás szellőzés hőigénye a ”korszerű” lakás transzmissziós hőveszteségénél! Így aztán persze, hogy egy ”kurblis mercedes” típusú öszvért kap a majdani tulajdonos, aki nem is sejti mit kap korszerű, energiatakarékos lakás helyett. Vajon hány építtető kap erről korrekt tájékoztatást? Hány tervező - beruházó vállalkozás tesz az építési ajánlatában szellőzési alternatívát az építtető elé? Pedig ha az építtető az A+ besorolású épületért fizet, akkor azt kellene kapnia. Noncensznek érzem, hogy egy A+ os dohos esetleg penészes lakás azonos értéket képviselne egy A+ os, de élhető friss levegős szellőzéssel rendelkező lakással. Most, amikor ”csúcsra jár” az építési kedv, vajon valóban olyan komfortú lakások épülnek, amelyek megfelelnek korunk elvárásainak? ”Az épületgépészet az emberi komfort tudománya, ezért az épületgépész mérnök felel az emberek komfortérzetéért ...” mondta Macskássy professzor Úr. Szerintem ez a lakások egészséges levegőjének biztosítására is vonatkozik, nem csak az energiatakarékosságra Vajon mi épületgépészek amúgy jól alszunk? NG

Facebook-hozzászólásmodul