e-gépész online szaklap

Beszámoló az MMK májusi küldöttgyűléséről

| | |  1 | |

Beszámoló az MMK májusi küldöttgyűléséről

A Magyar Mérnöki Kamara május 12-én tartotta éves küldöttgyűlését a legnagyobb hazai mérnökképző intézmény, a BME dísztermében. A szakmai tagozatok és megyei kamarák küldöttei meglehetősen alacsony, mindössze hatvan százalékos részvételi arányban képviselték szervezeteiket a hivatásrendi önkormányzat legmagasabb döntéshozó fórumán.

„Ha visszatekintünk a régmúltba, láthatjuk, hogy a mérnökök céljai alapvetően nem változtak. Hollán Ernő 1866. augusztus 5-én a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alakuló ülésén mai is érvényes gondolatokat fogalmazott meg: „Alapítótársaim megbízásából állok e helyre, hogy hazafias üdvözletet mondjak. Dicső nap ez ránk nézve, melyen történik először, hogy a magyar technikai szakértelmiség összegyűlt az ország fővárosában avégett, hogy tehetségeit számba vegye s felajánlja a haza szolgálatára oly kötelességek teljesítésére, amelyekre erőink szilárdítása által már régóta törekszünk.” Úgy érzem, ezek a gondolatok jönnek velünk – emlékeztett megnyitóbeszédében Nagy Gyula.

A Magyar Mérnöki Kamara elnöke köszöntőjében aláhúzta: a múlt évi tisztújítás után az új elnökséggel a kamara átfogó vizsgálatába kezdtünk annak érdekében, hogy a legnagyobb hatékonysággal ki tudjuk használni a köztestületi szervezeti forma adta lehetőségeket. „Természetesen munkánk során adódtak sikerek, de kudarcok is. Az elmúlt év során a kormányzattal való együttműködésünk eredményességét nagymértékben befolyásolta a 2018. évi választás, illetve az arra történő felkészülés. Több olyan jogszabály-előkészítő munka lassult le vagy hiúsult meg, amelyek alapvető befolyással vannak a mérnökök szakmagyakorló tevékenységére. A további működésünkre is döntő befolyással lesz a választások utáni új kormányzati struktúra. Ezért meg kell fogalmaznunk azokat az alapvető szempontokat, amelyek feltételei az eredményes együttműködésnek, a szakmai döntésekben való közreműködésnek. A gazdasági környezet jelentős változása új feladatokat is jelentett. Az építőipar teljesítményének ugrásszerű változása a versenyképesség növekedését igényli. Ehhez a kamarának minden segítséget meg kell adnia. Versenyképes ország és gazdaság csak versenyképes mérnökökkel képzelhető el. A XXI. századot a technológia, az innováció és a digitalizáció századának tartják. Az ebből eredő feladatok megoldásában való közreműködés, az innováció erősítése, a tudásfejlesztése, az eszközök, segédletek és szakkönyvek, tájékoztatók biztosítása alapvető elvárás egy szolgáltató szemléletű kamara működésében” – hangsúlyozta az MMK elnöke.

A házigazda intézmény nevében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntötte az országos szakmai önkormányzat választott képviselőit. Dr. Józsa János szerint az építőipari ágazat növekedése egyelőre nem látszik az építőmérnöki szakra jelentkezők számában, miközben több mint nyilvánvaló a pótolni szükséges mérnökhiány. A rektor úgy fogalmazott: alapdiplomával nem célszerű feltölteni a mérnökcégeket, hanem további másfél év alatt egyetemi körülmények között „végre kell hajtani szakmai finomhangolásukat”. „A partnerség kikerülhetetlen. Mi csak készséget tudunk adni, a mérnökké nevelés nehéz feladata a mérnökirodák dolga” – mondta. Józsa János hozzátette: a kamarának jobban kellene koncentrálnia az egyetemi ifjúság bevonzására, és arra is, hogy ne sodródjunk meghatározó mértékben a levelező típusú képzés felé. „Vannak elképzeléseim annak a tudásnak a minőségéről, amikor valaki levelezőn szerez Bsc diplomát, majd lelevelezi az Msc-t. „Méretezni és szerkezetet tervezni viszont már nem levelezés, nem beszélve arról, hogy a nappali képzésben eltöltött időnek közösségformáló, műveltségnövelő ereje, és professzori példaképeket gyártó ereje van”.

Év Mérnöke Kamarai Aranygyűrű-díj

A küldötteket köszöntötte Vladimir Benko, a Szlovák Mérnöki Kamara elnöke is, majd – az MMK hagyományainak megfelelően – átnyújtottuk a mérnöki közösség legrangosabb díjait és elismeréseit. Elsőként az öt esztendeje alapított Év Mérnöke Kamarai Aranygyűrű-díjakat adtuk át: életmű díj kategóriában a kamara emblémájával díszített arany pecsétgyűrűt és a hozzá tartozó díszoklevelet dr. Greschik Gyula okl. mérnöknek, létesítmény kategóriában pedig Rajkai Ferenc okl. villamosmérnöknek. 

További díjazottak

A magas színvonalú kamarai munkáért odaítélhető Zielinski Szilárd-díjat idén négy kollégánk kapta meg: dr. Berta István, Gilyén Elemér, Kiss Károly és Slyuch András. Az MMK Tiszteletbeli Tagja kitüntető oklevelet Bancsics Ferenc, dr. Jancsó Árpád, Kakas Béla, dr. Kiss Zoltán, dr. Latorcai János, Major Gyula, Szalai István, Bérczi László, dr. Jármai Károly és Vladimir Benko vehette át. Ugyancsak a küldöttgyűlésen nyújtotta át az Energetikai Tagozat Büki Gergely-díját Németh Róbert elnök dr. Korényi Zoltánnak. Végül a Mérnöki Innovációt Támogató Alapítvány diplomadíjait adtuk át nyolc fiatal alkotónak: Tar Lászlónak, Bubonyi Andreának, Jenei Kulcsár Dórának, Balla Esztella Évának, Tokaji Kristófnak, Ács Ágnesnek, Bak Bendegúznak és Csanády Dánielnek.

Az ünnepi pillanatokat követően a küldöttek elkezdtek az érdemi munkát: a határozatképesség megállapítása, a fórum tisztségviselőinek megválasztása, valamint a napirend elfogadása után a küldöttgyűlés döntött az MMK héttagú Választási Jelölőbizottságának tagjairól. A szavazás eredményeként a bizottság tagja lett: Bodor Dezső, Dezső Zsigmond, dr. Kukai Tibor, Kun Gábor, Lucz Géza, dr. Metzing Ferenc és Schulek János.

Az MMK Elnökség – írásban kiküldött – beszámolóját a 2017. májusi küldöttgyűlés óta eltelt időszakról Nagy Gyula egészítette ki röviden. Mint emlékeztetett, a kamara több kezdeményezést tett a mérnökök tevékenységét érintő jogszabályi környezet javítására, valamint a beruházások folyamatának eredményesebbé, hatékonyabbá tételére, a szereplők felelősségének egyértelműsítésére. A beruházási törvényt előkészítő szakmai dokumentum konzultációja újra elindult, a napokban megkaptuk a Miniszterelnökségtől a kormányzati előterjesztés anyagát. Mindez felveti annak a munkának a folytatását is – emlékeztett az MMK elnöke –, amit lassan egy esztendeje abbahagytunk: ez a tervezési-szolgáltatási rendszer és a kapcsolódó díjszámítás részletes kidolgozásának befejezése, amelyek ugyancsak a beruházási törvény részei lesznek. Hasonlóan sarkalatos kérdés az e-közmű- és a 266-os szakmagyakorlási rendelet módosítása is, melyek szintén a Miniszterelnökségen várnak aláírásra. Az elmúlt évben a kamarában tizenkét munkacsoport kezdte meg munkáját. A grémiumok részint a szakmai önkormányzat szabályzatainak megújítását végezték el, másrészt olyan összetett szakpolitikai kérdésekkel foglalkoztak, mint a beruházási kódex, vagy a panelfelújítási program részletes műszaki koncepciójának megalkotása. A mérnöki köztestület új elnöksége határozottan vállalta a „minden mérnök kamarája” cél megvalósítását, első ízben a mérnökinformatikusok és az üzemeltető mérnökök irányában, s döntéseket hozott a kapcsolatok szélesítését szolgáló nyitás érdekében. A kamara megfogalmazta és a Mérnök Újság márciusi lapszámában közzétette azokat az alapvető feltételeket, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a hazai mérnöktársadalom versenyképessége erősödjön, s ez eredményesen hozzájáruljon az ország versenyképességének erősödéséhez. E javaslatok képezhetik a következő időszak fő kamarai törekvéseit is, elsősorban ezeket a célokat kell a megújuló kormányzati és szakmapolitikai környezetben érvényesíteni – szögezte le Nagy Gyula.

Az országos kamara elnöke elmondta: a kamara vezetése nagy súlyt helyez a szolgáltató jelleg erősítésére. A bővítési „csomag” része a kedvezményes szakmai felelősségbiztosítás, a mérnökigazolvánnyal igénybe vehető szolgáltatások megújítása, a Műegyetemmel közösen elindított kedvezményes idegennyelv tanulás, de ide tartozik az is, hogy a kamarai tagokhoz hasonlóan a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök kötelező szakmai képzését is immár kamaránk tudja biztosítani. Erősödött tudásbázisunk, ipari partneri kapcsolataink, a kötelező továbbképzés rendszere pedig kibővült a regisztrált szakmagyakorlókkal. A kamara folytatta az energetikai auditorok és szakreferensek vizsgáztatását, illetve képzését, sikeres mesteriskolákat szerveztünk, s kiemelkedően sikeresnek bizonyult, hogy részletes felmérés és rendszerezés alapján sikerült a korábbi feladatalapú pályázati tanulmányok legnagyobb részét a kamara honlapján hozzáférhetővé tenni. Az új FAP kiírás folyamatban van, egyes pályázati kategóriák pedig azért szűntek meg, hogy a rendelkezésre álló forrásokból még több szakmai segédlet és műszaki útmutató készülhessen. Nagy Gyula jelezte: folyamatban van a kamara ellenőrzési tevékenységének megújítása, különös tekintettel az építésfelügyeletekkel közös ellenőrzésekre, az elmúlt időszakban pedig a köztestület erősítette a fiatal mérnökök segítése, ösztönző elismerése érdekében végzett tevékenységét. Több jogszabályváltozás ugyanakkor megköveteli a hatósági munka eredményesebb összehangolását. Ennek eszközeként rendszeresek az országos titkári értekezletek, módszertani anyagok készültek, napi rendszerességűek az írásbeli és szóbeli konzultációk. Ezen túlmenően – fogalmazott az MMK elnöke – olyan regulák (mint az általános közigazgatási rendtartás, az elektronikus ügyintézés, vagy az EU új általános adatvédelmi szabályozása) jelentek meg, amelyek egységes kamarai szabályozást, egységes informatikai eljárásokat és egységes képviseletet, továbbá egységes felkészülést és háttérszolgáltatásokat követelnek meg.   

A szakmai beszámoló végén Nagy Gyula ismertette az MMK Elnökségének előterjesztését a 2018. évi költségvetés módosítására, valamint a 2019. évi költségvetési tervre és díjrendszerre, majd dr. Csete Jenő, a felügyelőbizottság elnöke szóban egészítette ki az FB 2017. évi írásos beszámolóanyagát.

Rövid hozzászólásokat és vitát követően a küldöttgyűlés a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelőbizottságának múlt évi beszámolóját ellenszavazat nélkül, az elnökség beszámolóját egyetlen ellenszavazattal fogadta el. A küldöttek a továbbiakban egyhangúlag döntöttek az MMK 2017. évi gazdálkodási és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról, s ugyancsak ellenszavazat nélkül szavaztak a kamara idei költségvetésének módosításáról. A küldöttgyűlés döntött a 2019. évre vonatkozó, megemelt kamarai díjakról (lásd táblázatunkat), illetve arról is, hogy a Magyar Mérnöki Kamara 2019. évi költségeihez a területi kamarák a tagdíjbevételükből és az éves nyilvántartási díjbevételükből az ún. Andor Béla képlet szerinti megosztás szerinti összeggel, valamint az országos nyilvántartás működtetéséhez a szolgáltatási díjbevételük 15%-ának megfelelő összeggel járulnak hozzá.

Az országos kamara 2019. évi költségvetésének jóváhagyása után a küldöttek meghallgatták Kövesi Tibornak, az MMK Etikai-fegyelmi Bizottság elnökének rövid, kiegészítő tájékoztatóját a 2017-es évi beszámolóhoz, amit ugyancsak megszavaztak az MMK jelen lévő küldöttei. A munkaülés legnagyobb vitáját a kamara etikai-fegyelmi szabályzatának módosítása gerjesztette, ám a teremből időközben távozók miatt a küldöttgyűlés ekkor már nem volt határozatképes. A napirendben szereplő országos – továbbképzési, szakmagyakorlási, szakmagyakorlási ellenőrzési és tanúsítási – szabályzatok módosításáról ezért a küldötteknek elektronikus szavazással kell majd dönteniük.

A küldöttgyűlés a 2019. évre vonatkozó kamarai díjakat az alábbiak szerint állapította meg:

Tagdíjak Éves díj
 jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal rendelkező tag tagdíja 40 000 Ft
 jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező tag tagdíja 15 000 Ft
 jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező 30 év alatti tag tagdíja, valamint a jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező tervező gyakornok tagdíja 5000 Ft

Kedvezmények:

  • A tiszteletbeli, az örökös, a gyermekgondozási támogatásban részesülő, továbbá a 70 év feletti tagok a fizetendő tagdíjukból 15.000 Ft kedvezményben részesülnek.
  • A Kamtv. 25. § (7) bekezdése értelmében a kettős mérnöki, illetve építész kamarai tagok a kedvezményes tagdíjat fizetnek, amelynek mértéke a tagdíj 70%-a.
  • A 30 év alatti tagok a tagfelvétel évében, továbbá az azt követő két naptári évben mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól. A kedvezmény a tagokat legfeljebb a 30. életévük betöltéséig, vagy az első jogosultság vagy tanúsítvány megszerzéséig illeti meg.
Nyílvántartási díjak Éves díj
kamarai tagsággal nem rendelkező nyilvántartottak, valamint a tervező-szakértő technikusok nyilvántartási díja 25 000 Ft
vállalkozások bejelentésének regisztrációs díja 0 Ft
Szolgáltatási és adminisztrációs díjak Díj
tanúsítvány kérelem díja 15 000 Ft
meglévő vezető tervező szakmai cím 0 Ft
új vezető tervező szakmai cím 50 000 Ft
tervező gyakornok szakmai cím 0 Ft
tervező műszaki ellenőr szakmai cím 20 000 Ft
tervező műszaki ellenőr szakmai cím további címenként 10 000 ft
beruházási tanácsadó szakmai cím 20 000 Ft
különösen gyakorlott szakmai cím 50 000 Ft
különösen gyakorlott szakmai cím további címenként 30 000 Ft
műemlék területén különösen gyakorlott szakmai cím 30 000 Ft
etikai-fegyelmi eljárás kezdeményezése 30 000 Ft
etikai-fegyelmi eljárás fellebbezési díja 30 000 Ft

KüldöttgyűlésMagyar Mérnöki KamaraNagy Gyula

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Molnár-Tarján Ervin | 2018. máj. 31.

Tisztelt MMK! Méltánytalannak tartom az etikai-fegyelmi eljárás fellebbezési díját. Véleményem szerint a másik felet is megilleti a vélemény alkotás joga. MÁS Aktívabb érdekvédelmi jogi segítség jól jönne a Kamarától. Egykor Hajtó Ödön a Kamara újbóli létrehozásánál erről beszélt. Sokan hittünk neki, most még aktuálisabb, mint régen. Sok mérnöktársunk vergődik a lassú bírósági ügyek labirintusában. Egyes ügyek bírósági intézése meghaladja a négy évet. Közben a követelés beláthatatlanná válik a perelt cég megszűnése miatt. Ebben az MMK-nak jutna szerep reményeim szerint. Most olyan érzése van károsult társainknak, hogy a bíróság időhúzása nekik dolgozik. Tisztelettel Molnár-Tarján Ervin MMK száma: 01-0118

Facebook-hozzászólásmodul