e-gépész online szaklap

Kéményes kontra gázos: még mindig az együtt tanúsításról

| | |  8 | |

Kéményes kontra gázos: még mindig az együtt tanúsításról

A vita nem új, azonban az elmúlt hetekben felerősödött ismét, számos vélemény elhangzott különböző szakmai fórumokon, rendezvényeken és itt az e-gépészen is. Talán két igazságról is beszélhetünk, mert mindkét félnek megvan a maga nézőpontja és azokat jogszabályokkal is alá tudja támasztani. Vélhetően kiegyezést csak egy egységes jogszabály-rendszer hozna.

Igazságot tenni egyelőre senki nem tud, ám a párbeszéd folytatható, amelyet egy újabb anyag közlésével mozdítunk tovább. Fontos minden érintett kulturált véleménye: használják az e-gépész vagy a Facebook kommentmodulját, szóljanak hozzá a témához.

Az együtt tanúsításról

Értsük már meg, a tulajdonos, használó van kötelezve az üzembe helyezést megelőző műszaki vizsgálat megrendelésére a 2015. évi CCXI. törvényben a készülék részeként minősített égéstermék-elvezető esetében is (tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve), nem a gázszerelő, vagy a beüzemelő.

A gázos szakemberek végezzék a munkájukat az MBSZ szerint, mi kéményseprők a mi jogszabályaink szerint és a használó, tulajdonos szintén a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint cselekedjen és akkor nincs vita a kéményseprők és a gázosok között.

Nekünk kéményseprőknek nincs közünk az MBSZ-hez (hiszen nem is vették figyelembe a véleményeinket), de a gázosoknak sincs köze a kéményseprő jogszabályokhoz, illetve annyi, hogy jól legyen megszerelve, ha ők szerelik (amihez sok esetben nincs szakmai végzettségi felhatalmazásuk).

Miért vitatkozunk ezen? Mindenki csinálja a dolgát, a gázos, a tulajdonos, a használó, a kéményseprő és hagyjuk egymást békén. Miért fáj a gázkészülék-lobbinak, hogy a használó, tulaj ellenőrizteti az égéstermék-elvezetőt, még ha az a tüzelőberendezéssel együtt van szerelve? (A válasz mindenki fantáziájára van bízva.)

Tehát nincs is vita, szabályok vannak, amit be kell tartani, ha a gázos kivitelező meg van győződve, hogy amit szerelt az jó, akkor nincs mitől félnie, ha nem biztos benne, akkor kezdeményezze a tulajdonosnál, használónál, hogy rendelje meg a vizsgálatot a kéményseprőtől.

Egyébként pedig a kivitelező felelőssége tájékoztatni a felhasználót arról, hogy milyen egyéb engedélyeket, nyilatkozatokat, tanúsítványokat és egyéb dokumentumokat kell beszerezni az MBSZ szerint.

MBSZ: 5.1.1.1. A kivitelező felelőssége

A kivitelező köteles a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon a vonatkozó jogszabályokban elírtak betartásával, valamint a felhasználó jogos igényeinek figyelembevételével végezni munkáját.

A kivitelező a gázszerelési és gázfogyasztó készülékcsere munkáját csak az arra vonatkozó jogosultságok birtokában végezheti. Azok hiányában végzett munka jogszerűtlen munkavégzésnek minősül, amelyért a kivitelező felelősséggel tartozik.

b) a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez szükséges engedélyek, nyilatkozatok, tanúsítványok és egyéb dokumentumok meglétének ellenőrzéséért;

c) a felhasználó biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeiről történő szakszerű tájékoztatásáért;

2015. évi CCXI. Törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről

3. Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai

5. § (1) Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha

a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik;

(2) Az ingatlan használója köteles

a) a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani;

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a (2) bekezdésben, valamint a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója ezt az előírt határidőben nem teszi meg.

99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról

1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei

1. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) szerinti kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató (a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó)

g) a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére vagy – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül működtetett égéstermék-elvezető használata,

(1a) Az égéstermék-elvezető (1) bekezdés g) pontjában meghatározott jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül történő üzemeltetése nem minősül életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságnak, ha az ingatlan tulajdonosa a szabálytalanság megállapításától – a 2. § (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlantulajdonos tudomásszerzésétől – számított harminc napon belül megrendeli az égéstermék-elvezető műszaki vizsgálatát. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó erről, valamint az ingatlanhasználónak az égéstermék-elvezető műszaki vizsgálat elvégzéséig történő üzemeltetéséből eredő balesetekért való felelősségéről a helyszínen írásban tájékoztatja az ingatlan használóját.

(1b) Az (1a) bekezdés nem alkalmazható, és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó megteszi a Kstv. 3. § (2) bekezdése szerinti intézkedést, ha az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szabálytalanság mellett egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott egyéb szabálytalanságot is megállapít.

21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól

7. § (1) Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges
a) az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően
aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető, esetén

Üdvözlettel:

Leikauf Tibor
épületgépészmérnök
környezetvédelmi szakmérnök
E.U. Energiaauditor
kéményseprőmester

Égéstermék-elvezetőEgyütt tanúsításKéményTüzelőberendezés

Kapcsolódó

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fazakas Miklós Feren | 2018. febr. 7.

megfelelő gázfogyasztó készülék típusok kiválasztásával, ha a kéményseprő nem piaci szereplőként, hanem a létesítés jóváhagyáshoz szükséges pecsét birtokosaként, a gázipari szabályozással ütköző módon értelmezett kéményseprő-ipari szabályok szerint jár el, megakadályozva ezzel a létesítés elfogadhatóan rövid időn belüli átadását.


Fazakas Miklós Feren | 2018. febr. 7.

Szögezzük le, hogy a Magyar Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely szerint az égéstermék-elvezető ott kezdődik, ahol a forgalomba hozott gázfogyasztó készülék véget ér. Ha nem így szólna a törvény, akkor azzal az esettel állnánk szemben, hogy egy hazai jogszabály ütközik EU jogszabályokkal, mert a hazai jogszabály átfedést, kettős szabályozást hozna létre adott területen. Az előbbiek alapján kizárható a törvénynek minden olyan értelmezése, amely bizonyos területek vonatkozásában átfedést feltételez a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára vonatkozó európai szintű szabályozás és a hazai kéményseprő-ipari szabályozás között. Ennek megfelelően az a helyes értelmezés, hogy azok a gázfogyasztó készülék típusok, amelyeknek részét képezi a szabadban elhelyezkedő szélhatások ellen védő égéstermék-terminál, nem csatlakoztathatók égéstermék-elvezetőhöz! Abban az esetben, ha egy gázfogyasztó készülék típus égéstermék kivezetése elve a szabadban helyezkedik el, logikusan nem is értelmezhető és szükségtelen egy olyan égéstermék-elvezető alkalmazása, amely az égésterméket a gázfogyasztó készülék égéstermék-kivezetésétől vezeti a szabadba, hiszen az égéstermék már eleve a szabadban van és az égéstermék kilépésre szolgáló kivezetés kialakítása nem is teszi lehetővé égéstermék-evezető csatlakoztatást. A forgalomba hozatali szabályozás szerint a szabadban elhelyezkedő égéstermék-terminállal rendelkező gázfogyasztó készülékek esetén a gyártó nem ad meg hő és áramlástani méretezéshez szükséges adatokat sem, amelyek alapján égéstermék-elvezető csatlakoztatása egyáltalán lehetséges lenne. A gázkészülék szerelők képesítése a gázfogyasztó készülékek égéstermék vezető tereit határoló szerelvényeire is kiterjed. Ez a történelem során soha nem volt kérdéses. A vonatkozó gázipari jogszabályok szerint ez 70 éve folyamatosan, megszakítás nélkül így van. A C1 típusú, azaz vízszintes tengelyű terminállal rendelkező gázfogyasztó készülékek égéstermék-vezetője a gázfogyasztó készülék része, ezt soha nem vonta senki kétségbe. Ezek az égéstermék-vezetők ugyanúgy cső a csőben rendszerűek és a gázfogyasztó készüléket a készülék-moduljából és az ettől elkülönült csomagolásban az üzemeltetés helyszínre szállított tartozékaiból kell összeszerelni a felhasználói berendezés létesítésének helyszínén, ahogy a gázkazánok esetében is. A C1 típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-vezetőit az 1950-60-as évektől kezdődően, folyamatosan gázkészülék szerelők szerelik és tartják karban. Magyarországon több mint 20 éve lehetővé tettük olyan gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalát is, amelyek a gázfogyasztó készülék részeként, függőleges tengelyű terminállal rendelkező égéstermék-vezetőt, meghosszabbító szerelvényeket tartalmaznak. Ezt tudomásul kell venni. Az arcképes gázkészülék szerelői igazolványokat a hatóságok annak tudatában adják és adták ki, hogy léteznek olyan meghosszabbító szerelvénnyel ellátott gázfogyasztó készülékek, amelyek meghosszabbító szerelvényei függőlegesek és hosszúk meghaladhatja akár a 20m-t is. Tegyük fel a kérdést a gázkészülék szerelő igazolványok kiadására illetékes hatóságnak, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy az általuk kiadott igazolványok feljogosítják a gázkészülék szerelőket a gázfogyasztó készülékek égésterméket vezető meghosszabbító szerelvényeinek szerelésére, ellenőrzésére és karbantartására, vagy sem. Úgy gondolom a válasz egyértelmű igen lesz. Németországban egy kéményseprőknek sosem jutna eszébe egy tagállami szabvány követelményeinek való megfelelés érdekében kikényszeríteni egy CE jelet viselő gázfogyasztó készülék illegális átalakítását. Szerencsére számos olyan tárgyaláson vettem részt az EN 1749 készítése során, ahol alkalmam volt CEN/TC 166 „Kémények” bizottság német képviselőjének álláspontját megismerni. Németországban a kéményseprők a létesítéskor hatályos gázipari szabályozás betartását követelhetik meg, és tiszteletben tartják a szabványok önkéntes alkalmazhatóságának elvét, továbbá nem követelik meg CE jelet viselő termékek illegális átalakítását sem. A hazai gázipari szabályozás tradicionálisan piaci alapon működő terület, amely a kéményseprők közreműködését ezen a terülten, logikusan szintén ezen az alapon teszi lehetővé. Tehát szó nincs arról, hogy a kéményseprők ki lennének zárva erről a területről. A kéményseprőt akkor igyekeznek a tervezők távol tartani a felhasználói berendezések létesítési folyamataitól, megfelelő gázfogyaszt


Fazakas Miklós Feren | 2018. febr. 6.

Örülhetünk annak, hogy végre pontosan azonosítottuk a bajok okát, másrészt valóban sokkal nagyobb a baj annál, mint ahogy gondoltuk. A bajok oka a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben foglaltak figyelmen kívül hagyása. A 6. §. 1 szerint a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. A kérdés tehát az, hogy hogyan kéne átfogalmazni Tibornak, Zorád-hoz címzett hozzászólását úgy, hogy a hozzászólás ne szabványok kötelező alkalmazásáról szóljon, mert a szabványok kötelező alkalmazásának előírása, az előbbiek szerint törvénybe ütköző. Még emlékszem arra, hogy a szabványok önkéntes alkalmazásának bevezetése az EU-hoz való csatlakozásunk egyik feltétele volt. Ezt azok kedvéért írom, akik e sorok olvasásakor esetleg arra a következtetése jutnának, hogy ebben az esetben meg kellene szüntetni a szabványok kötelező alkalmazásának törvényi előírását. A szabványok önkéntes alkalmazhatóságának elvét alkalmazni az egész EU-ban kötelező! Ebből következően: 1 Függetlenül attól, hogy egy adott megoldás egy szabvány alkalmazási területébe esik vagy sem, a szabvány alkalmazása önkéntes. 2 A Szabvány önkéntes alkalmazásáról mindig a kérelmező, a tulajdonos dönt. Esetünkben a kérelmező a felhasználói berendezés telepítésének tervezője, aki a tulajdonos megbízásából jár el, vagy a használó. A megfelelőség elbírására jogszabály szerint kijelölt szerveztek kötelesek a kérelmező döntése szerint eljárni. Azaz, ha kérelmező a megfelelőség elbírálást azon az alapon kérelmezi, hogy a megfelelőséget egy, vagy több alkalmazási területe szerint megfelelő szabványnak való megfelelőség igazolásával kéri megállapítani, akkor a megfelelőség elbírálásra kijelölt szervezet köteles a megfelelőség értékelését a kérelemben azonosított szabványok követelményei szerint megvizsgálni. Ha a kérelmező a megoldás megfelelőségének megállapítását nem szabványok alkalmazásával kéri megállapítani, akkor a megfelelőség elbírálására kijelölt szervezet köteles a kérelmező kívánsága szerint a megfelelőséget szabványok alkalmazása nélkül, éremben elbírálni. Abban az esetben, ha a vonatkozó jogszabály egy szabványra tételesen hivatkozik, szám és cím szerint hivatkozva a szabványra, akkor a szabványnak megfelelő megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok teljesítik a jogszabály követelményeit is. Ekkor a szabvány követelményeit a megfelelőséget elbírálására kijelölt szervezet, a minimum követelmények megtestesítőjeként is alkalmazhatja. Ez jelneti, hogy a szabványtól eltérő, de például a szabvánnyal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó megoldásokat, a megfelelőség értékelője el kell fogadja. Sajnálatos, hogy az MSZ 845-re egyetlen kéményseprő-ipari jogszabály sem hivatkozik úgy, mint a minimum követelmények megtestesítője. 3 A kérelmező szabvány alkalmazásáról szóló döntése minden további szereplőre nézve kötelező. Azaz a tagállami hatóságokra is.! Ez abból a szempontból fontos az esetünkben, hogy a szabványok önkéntes alkalmazásának elve alapján a gázfogyasztó készülékek gyártói döntenek arról, hogy a termékük megfelelőségének értékelése során kívánnak-e egyáltalán szabványra hivatkozni vagy sem. Ha egy gázfogyasztó készülék gyártója úgy döntött, hogy nem kéri szabvány alkalmazását a termék megfelelőségnek elbírálása során, akkor ezt minden további szereplőnek tudomásul kell venni. 4 A nem megfelelőségre vonatkozó álláspont nem támasztható alá egy szabvány valamely követelményének nem teljesítésével. Ez a követelmény szinte lehetetlenné teszi a kéményseprő-ipari tevékenység a kötelező szolgáltatás rendszerében történő ellátását, mert a követelmény különösen a sormunkában végzett tevékenység során fontos szabály, ami azt eredményezi, hogy a kéményseprő a nem megfelelőségre vonatkozó álláspontját nem támaszthatja alá egy szabvány valamely követelményének nem teljesítésével. Mivel a kéményseprő nem megfelelőségről szóló döntése jogkövetkezményekkel jár, ezért álláspontját jogszabálysértésre kell visszavezetnie ahhoz, hogy kellően megalapozott legyen. Szabványok követelményeire való hivatkozás a nem megfelelőség megállapítása nem elfogadható! Ezért hibásak azok a kéményseprő-ipari döntések, amelyek az MSZ 845: 2012 követelményeinek nem teljesítésére hivatkozva, írták elő utólagosan, 20 – 40 éve a gázipari szabályozásnak megfelelően létesült felhasználói berendezések esetében, a legalább egy tisztítónyílás létesítését az összekötő elemen. Az eljárás esetenként 120 – 130 eFt indokolatlan kiadást okoz!. 5 Hibás az a


Zoárd | 2018. febr. 3.

Hoppá! Most látom, hogy Fazakas kollégánk márt hosszasan írt a témáról.


Zoárd | 2018. febr. 3.

Kedves Tibor! Úgy látom nagyobb a baj, mint gondoltam. Legyen szíves utána nézni a szabvány alkalmazás jogi hátterének. Miből gondolja, hogy egy európai gázkészülék gyártó a berendezés tervezésekor pont a magyar MSZ 845-ös szabványt fogja alkalmazni! Nem is fárasztom magam, mert biztos vagyok benne, hogy a Fazekas kollégánk hosszan fogja ezzel kapcsolatban kifejteni az igazságot. Egy berendezés vizsgálatakor csak következő eljárásrend alkalmazható: A berendezés megfelel-e a jogszabályoknak. A berendezés a gyártó műszaki dokumentációjában meghatározott paramétereknek megfelel-e. Kész – itt vége is. Ha én ma Magyarországon egy EU-es szabvány szerint tervezek egy füstgáz elvezető rendszert és a dokumentációban nevesítem, hogy mely európai harmonizált jogszabály szerint terveztem a kéményt és az éppen nem az MSZ 845 lesz, akkor a kémény vizsgálatakor nem lehet az MSZ 845-ben előírt feltételeket számon kérni! Csak a dokumentációban szerepeltetett szabványok előírások alapján lehet a kéményt felülvizsgálni! Ami a gépjármű vizsgával kapcsolatos, következő a helyzet: Egy a gázkészüléknél jelentősen veszélyesebb berendezésre a forgalomba hozatalkor 4 évre adják meg a vizsgát. A gépjármű vizsgáztató a gépjármű gyártója által megadott műszaki paramétereket ellenőrzi. Eszébe sem jut semmilyen szabványt levenni a polcról és a szabvány szerint plusz követelményeket felállítani, hiányokat megállapítani, arra sarkalni a tulajdonost, hogy plusz kütyüt építsen be az autójába.


AlfoldiJ | 2018. febr. 2.

Napokban a MMK -n keresztül érkezett a levél, melyet a Kat. Véd. Kéményseprő Szervezete küldött minden TERVEZŐNEK, az eljárásukra ! Égéstermék elvezetők műszaki átadása -átvétele tárgyában 4 fő pontban sorolják a műszaki vizsgálatukhoz szükséges dokumentumot - elvárásokat !!! IDE NEM TUDOM CSATOLNI , A SZERKESZTŐKRE BÍZOM KÖZREADJÁK - E A LAPON! Szerinte - e témához , de ismét önálló értékelésre is szolgál ! Továbbá, ugyanekkor - ma, értesítést küldött a Kat. Véd. Ig. mi szerint idézetet ide másolom: ”A földgáz ellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 89 § 6 b-g bekezdéseinek hatályon kívül helyezésével a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági eljárás megszüntetésre került,...” , ...”katasztrófavédelmi igazgatóságok honlapján szereplő szakértői jegyzék vezetésére vonatkozó feladatkör is megszűnt.” ” ...honlapon szereplő jegyzéket a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság törölte.” Véleményem : Ha mi felkérés alapján, - több megyében - regisztrált szakértője lettünk / voltunk - ezért 3-3 Ft regisztrációs díjat fizettünk, felkérést , megbízást sosem/sohasem kaptunk, hasznos volt / lesz ez a GÁZOS ESEMÉNYEKRE ???


Fazakas Miklós Feren | 2018. febr. 2.

Ajánlom mindenki figyelmébe a nemzeti szabványosításáról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6.§1 bekezdését, amely szerint a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. Ez természetesen vonatkozik a honosított európai szabványokra is. Az önkéntes alkalmazhatóságból következik, hogy a szabványok nem tilthatnak meg dolgokat, a dolgok legfeljebb kívül esnek a szabvány alkalmazási területén. Ebből következően: 1 Ha egy gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott égéstermék-vezető szerelvény nem felel meg az MSZ 845 valamely követelményének, az csak annyit jelent, hogy a szerelvény nem tartozik az MSZ 845 alkalmazási területbe. 2 Ha egy gázfogyasztó készülék égéstermék-vezetője megfeleltethető valamelyik honosított európai szabványnak, akkor ez nem azt jelenti, hogy a gázfogyasztó készülékként történő EK típus-megfelelőséget igazoló eljárás során a gyártó köteles ezt a szabványt alkalmazni. A gyártó még a vonatkozó gázkészülék szabványt sem köteles a gázkészülék alkalmazni, ha a készülék megfelelőségét EK típus-megfelelőség igazolással kívánja igazolni. Egyetlen gyártó sem kötelezhető arra, hogy gázfogyasztó készülékének megfelelőségét bármely szabvány szerint igazolja. Ugyanis annak a feltétele, hogy a gázfogyasztó készülék forgalomba hozható legyen az EU területén jelenleg a GAD, 2018. április 21.-ét követően pedig a GAR-nak való megfelelőség igazolása. Az előbbi rendeleteknek való megfelelőségnek a szabványok önkéntes alkalmazásának elve alapján, nem lehet feltétele semmilyen szabványnak való megfelelőség. Egy gyártó jogosult arra, hogy egy gázfogyasztó készülék megfelelőségét közvetlenül az irányelvnek, vagy a GAR-nak való megfelelőségre történő hivatkozással kérje megállapítani. A gázfogyasztó készülékek területén ez ráadásul a napi gyakorlat része. A CEN/TC 109 Gázkazánok bizottság ülésén hívták fel arra a figyelmet, hogy ha a C13 /Értsd C tizenhárom, és nem C egy-három/ típusú gázkazánokra vonatkozó európai szabvány kiadását egyesek akadályozzák, akkor ezzel nem érik el azt, hogy ilyen típusú gázkazánokat nem fognak forgalomba hozni, csak azt, hogy ezeket a gázkazánokat, nem a szabvány, hanem a GAD-nak, vagy 2018. április 21.-ét követően a GAR-nak való közvetlen megfelelőség alapján fogják forgalomba hozni CE jel hatálya alatt, az EU területén. 3 Amikor egy helyi kéményseprő kikényszeríti, hogy egy EU-ban gázfogyasztó készülékként forgalomba hozott szerkezetet alakítsanak át úgy, hogy az feleljen meg az MSZ 845 követelményeinek, felrúgja a fent leírt alapvető elveket. Ráadásul a magyar gyakorlat szerint a kéményseprő ráveszi helyi katasztrófavédelmi hatóságot, hogy működjön közre gázfogyasztó készülékek illegális átalakítására vonatkozó kényszerítésben. Egy gázfogyasztó készüléknek mindenben azonosnak kell lennie azzal az azonosítási dokumentációval, ami a gázkészülék tanúsító intézetnél letétbe van helyezve, illetve a gázfogyasztó készülék modellnek azzal a típus-mintájával, amelynek megfelelőségét a tanúsító intézet igazolta. Amikor a kéményseprő arra kényszeríti a használót, helyzetével visszaélve, hogy alakítsa át a gázfogyasztó készülékét úgy, hogy az eltérjen a megfelelőnek minősített típus-mitájától, akkor követi el a gázfogyasztó készülék illegális átalakítására való kényszerítést. 4 Egyetlen szempontból lehet hasznos, ha egy gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott égéstermék-vezető egy európai kéményszabvány alkalmazási területébe is belefér, ez pedig az, hogy a termék gyártója jogosult az égéstermék-vezető megfelelőségét, a szabványnak való megfelelőségre hivatkozva egy európai építési termék rendelet szerinti égéstermék-elvezetőkét is igazoltatni. Megjegyzem, hogy ez egyre jobban terjedőben van. Azaz ma már Magyarországon is lehetséges, hogy egy C3 típusú gázkazán égéstermék-vezetője, felhasználható legyen úgy is, mint önálló égéstermék-evezető, tehát megszűnőben vannak a gázkészülék részeként forgalomba hozott égéstermék-elvezetőkkel szemben felhozható hátrányok. Ugyanígy már csak mutatóban van olyan gázkazán, amelynek például a C3 és C5 típusú verziói mellett, ne lenne forgalomba hozható C6-os típusú kivitelben is.


Zoárd | 2018. jan. 31.

Kedves Tibor! A kiemelet jogszabályi pontok szerintem teljesen rendben vannak. A vita eddig is arról szólt, hogy az együtt minősített készülékeknek, mint komplett gázberendezés hol van a vége. Önök szerint ott, ahol az összeminősített égési levegő-füstgázelvezető elemek csatlakoznak a készülékhez. Az európai szabványok szerint pedig nem így van, azaz az összeminősített készülék vége ott van, ahol a készülékkel összeminősített égési levegő-füstgázelvezető elemeknek vége van. Az igazi probléma egyébként ott van, hogy az összeminősített készülék vizsgálatára – hacsak önállóan a gyártótól meg nem kapta az adott kéményseprő szakember az oktatást, megfelelő felvilágosítást – nincs is meg a megfelelő műszaki ismerete a gyártói előírások tekintetében! És ez a lényeg! A gyártónak a szakszervizes munkatársat fel kell készítenie a készülékkel kapcsolatos összes szükséges teendőre. Ez gyártói felelősség! Ha a gyártó jobbnak látja a gázkészülék üzembe helyezési feladatainak egy részét kéményseprő szakemberekre áttestálni, akkor az a gyártó döntése, de semmi esetre sem a kéményseprő dönt erről. Amikor egy ilyen rendszerbe belép a kéményseprő, akkor jön az az abszurd anomália, hogy esetleg az összeminősített készülékre nem is vonatkozó szabványok által elvárt előírásokat akarják behajtani. Ezzel viszont önkényesen beleavatkoznak egy készülék egészébe, úgy, hogy arra nincs ismeretük, jogosultságuk! Nem vitatom, hogy a kéményseprők többségének egyébként meg van a szakmai felkészültsége, hogy egy ilyen füstgázelvezető rendszert ellenőrizzen. De az a beavatkozás akkor is problémás, ha egyébként meg van a megfelelő szakmai hozzá értésük, de nincs jogosultságuk hozzá! Én is értek egy csomó olyan dologhoz, amihez nincs szakmai jogosultságom, de nem kívánok ezeken a területeken aláírási joggal dolgozni, csak azért, mert egyébként az egyetemen bőséggel megtanultam mindent hozzá. Szóval, lobbizni kell a gyártóknál, hogy ezt a feladatot testálják önökre és akkor megoldódik a probléma. Ha igazán kekec lennék, akkor az ön logikája szerint a gázüzemű személygépkocsik kipufogó rendszere is a kéményseprőhöz tartozna – ez a megjegyzés 20 éve kering a szakmában, azt már nem tudom kitől származott.

Facebook-hozzászólásmodul