e-gépész online szaklap

Együtt tanúsítás gépész szemmel

| | |  2 | |

Együtt tanúsítás gépész szemmel

Az „Együtt tanúsítás – a kéményseprőé vagy a gázkészülék-szerelőé a felelősség?” című cikkünk azzal a szándékkal íródott, hogy az érintettek pro és kontra kifejthessék véleményüket a témáról. A témafelvetés sikeres volt, hiszen számos hozzászólás érkezett, amelyek jól jelzik a szembenálló felek eltérő álláspontját – az alábbiakban két kommentet osztanánk meg a vita továbbgördítésének szándékával.

Pro

A gázfogyasztó készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető berendezések kéményseprő-ipari szempontból történő megítélésével kapcsolatos megkeresésére a következő tájékoztatást adom. Az égéstermék-elvezetők ellenőrzését, tisztítását a kéményseprő-ipari joganyag szabályozza. E jogszabályok a következők:

a) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.),
b) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet,
c) a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet)

A Kstv. előkészítése során kifejezett jogalkotói szándék volt, hogy a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető, valamint a gázfogyasztó készülék alkotórészét képező égéstermék-elvezető egyaránt a kéményseprő-ipari ellenőrzés körében maradjon. E jogalkotói szándékot tükrözi a hatályos törvényi és rendeleti szabályozás is (ld. az égéstermék-elvezető Kstv. 1. § 2. pontja szerinti fogalmát, valamint a tüzelőberendezés Kstv. 1. § 10. és 15. pontja, valamint a BM rendelet 1. § e) pontja szerinti definícióit), amely a hivatkozott, gázipari szempontból külön kategóriaként kezelt égéstermék-elvezetőket nem határozza meg a kéményseprő-ipari tevékenység alóli kivételként. Így az említett égéstermék-elvezetők is teljes körűen a kéményseprő-ipari ellenőrzés és vizsgálat körébe tartoznak – osztotta meg a BM állásfoglalását Réthy Tiborc.

és kontra

A fentiekre Fazakas Miklós reagált:

Mint tudjuk, a hatóságok állásfoglalásai nem módosítják a jogszabályokban foglaltakat!
A összeállítás figyelmen kívül hagyja az égéstermék-elvezetőnek az idézet 2015. évi törvény 1. § 2. szerinti definícióját, amely szerint az égéstermék-elvezető a tüzelőberendezés égéstermék-kilépésére szolgáló kivezetésétől kezdődik. 

Továbbá azt is figyelmen kívül hagyja, hogy azt, hogy egy gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezetővel van felszerelve, annak fényében kell értelmezni, ahogy a törvény az előbbiek szerint az égéstermék-elvezetőt definiálta. Tehát az előírás csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a gázfogyasztó készülék egy 1.§ 2. -nek megfelelő égéstermék-elvezetőhöz csatlakozik.

Hogy mindenki számára érthető legyen, ahhoz egy példára van szükség: Az, hogy a „ló kantárral van felszerelve” nem jelenti azt, hogy a kantár a ló részévé válna. Azaz ez az előírás nem írja felül a törvény 1 § 2. bekezdésében foglaltakat. Ennek megfelelően a felszerelve szó vonatkozhat például arra az esetre, amikor például a gázfogyasztó készülék saját maga tartja a kéményt például egy szabadban történő használatra szánt konyhai berendezés estében. Azaz azok a szerelvények, amely a gázfogyasztó készülék részeként hoztak forgalomba, örökre annak a gázfogyasztó készülék részei maradnak, amelynek karbantartásáról és ellenőrzéséről a használó gázkészülék-szerelő megbízásával kell gondoskodjon.

Azt kell világosan látni, hogy a gázfogyasztó készülék, mint rendszernek a részeként forgalomba hozott tartozékokból semmilyen uniós jogszabályi rendbe illeszthető tagállami előírás sem lesz képes egy építési termék rendelet hatálya alatt forgalomba hozott terméket létrehozni, ahogy az égéstermék-elvezető rendszer részeként forgalomba hozott tartozékokból sem kreálhatunk a tagállami jogszabály alkotás hatálya alatt gázfogyasztó készülék tartozékot anélkül, hogy egy ilyen tagállami szabályozás ne kerüljön ütközésbe az adott termék forgalomba hozatalát szabályozó európai szintű jogszabályokkal, amelyeket mellékesen 1998-ban honosítottunk. 

Megtehetnénk viszont, hogy korlátozzuk például a C3 típusú gázfogyasztó készülékek telepítését és támogatnánk a C6 típusok telepítését, de ilyet nyilván nem fogunk tenni. 

Sehol máshol Európában nem találkozhatunk azzal, hogy a kéményseprők ennyire figyelmen kívül hagyják a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat, mint Magyarországon. Még csak hasonlóval sem találkozhatunk, mindenhol máshol betartják a jogállami normákat. 

A hamarosan a CEN/TR 1749 harmonizációs dokumentum helyébe lépő EN 1749 kidolgozásban az MSZT „Gázkészülékek” Műszaki Szabványosító Bizottságának képviseletében, mint magyar tag vettem részt. A hazai kéményseprőnek is lehetősége lett volna ennek a bizottságnak a munkájában részt venni, de nem tették. A bizottságban, többségben voltak a kéményseprő szervezetek képviselői, közöttük a CEN/TC 166 „Kémények” Európai Szabványosító Műszaki Bizottság delegáltjai, de egyetlen delegáltnak sem jutott eszébe, megkérdőjelezni a meglévő gázfogyasztó készülék típusok CEN/TR 1749 szerint értelmezett fizikai határait és végül egy olyan szabvány született, amely minden korábbit átvett a CEN/TR 1749-ből, pedig az európai kéményseprők többségben voltak ebben a bizottságban. Azaz az a skandalum, ami a gázfogyasztó készülékek európai osztályba sorolási rendjének magyarországi tagadásaként fogalmazható meg, egy egyedi magyar jelenség. Jellemző, hogy a CEN/TC 166 "Kémények" Európai Szabványosító Műszaki Bizottság képviselői a piacnyitás érdekében olyan indítványokat tettek például, hogy legyen például kötelező minden C3 típusú gázkazán estén a C6 típusú megfelelőség tanúsítás is, annak érdekében, hogy ne csak az az égéstermék-elvezető gyártó érhesse el a piacot, aki aktuálisan a gázkészülék gyár égéstermék-vezető beszállítója, hanem mindegyik. Azaz a javaslat megfogalmazása során a CEN/TC 166 alkalmazta és ezzel el is ismerte a gázkészülékek aktuális forgalomba hozatali szabályozásának legitimitását, amit egyetlen pillanatig sem vontak kétségbe úgy, mint a magyarországi kéményseprők! Az, hogy a magyar kéményseprők 1998 óta a 22/98 IKIM rendelet megjelenése óta nem képesek elfogadni, hogy a gázfogyasztó készülékeket a CEN/TR 1749 szerinti fizikai határokkal hozzák forgalomba Európában, típusoktól függően, egy teljesen egyedi magyar jelenség, és 1998-óta honosított európai jogszabályok semmibevétele. A gázfogyasztó készülékek 1998 óta honosított új osztályba sorolási rendje megváltoztatta az azóta forgalomba hozott gázfogyasztó készülékek fizikai határait. Ennek következménye az is például, hogy a B11 típusú gázfogyasztó készülékek alumínium összekötő csövei, ma a kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá került. Korábban ezeknek az alumínium összekötő csöveknek a szabványai az MSZ „Gázkészülékek” bizottságának kezelésébe taroztak. Tehát a kéményseprők a gázfogyasztó készülékek európai osztályba sorolási rendjének bevezetésével kaptak területeket is.

A tüzelőberendezés fizikai kiterjedését a forgalomba hozatalukra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Azaz a gázfogyasztó készülékek esetében 22/98 IKIM rendelet, illetve 2018. április 21-ét követően, az európai gázkészülék rendelet, azaz a GAR, amely a 2016/426/EU rendelet. Az EU rendelet szerint a gázfogyasztó készüléket a gázfogyasztó készülék EK típus-megfelelőség igazolását kiállító gázkészülék tanúsító intézetnél letétbe helyezett azonosítási dokumentációja azonosítja, ettől eltérni nem lehet. Az európai gázkészülék tanúsító intézetek, azoknak a gázfogyasztó készülékeknek a fizikai határait, amelyek egy CEN/TR 1749 szerinti típusra hivatkozva azonosítanak , minden esetben a vonatkozó harmonizált európai gázkészülék szabványokban foglaltak szerint kell azonosítsák. Ugyanis a gázkészülék gyártónak a szabványok önkéntes alkalmazásán alapuló döntése, hogy a termék jogszabálynak való megfelelőségét egy szabványnak való megfelelőségre hivatkozva igazolják, minden további szereplőre nézve (tanúsító, használó, a felhasználói berendezés telepítésének tervezője, tagállami hatóságok stb.) kötelező. Azaz ezzel a levezetéssel eljutottunk oda, hogy ha egy gázfogyasztó készülék fizikai határait egy CEN/TR 1749 szerinti típusra hivatkozva azonosítottak a forgalomba hozatali eljárások során, akkor a gázfogyasztó készülék fizikai határait a tagállami hatóságok, a telepítésre vonatkozó tagállami hatáskörbe tartozó jogszabályokban nem változtathatják meg, ezért egy CEN/TR 1749 szerinti típusra hivatkozó gázfogyasztó készülék fizikai határai kizárólag a CEN/TR 1749-ben foglaltak szerint azonosítható, ettől nem lehet eltérni!

Ennek megfelelően például egy C33 típusú gázfogyasztó készüléket tartalmazó felhasználói berendezés létesítése során a gázfogyasztó készülékbe, mint rendszerbe kizárólag a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott tartozékok építhetők be! Ha a felhasználói berendezés a létesítésére vonatkozó szabályozás szerint, összhangban az gázfogyasztó készülékek európai forgalomba hozatali rendjével, gázfogyasztó készüléket és égéstermék-elvezetőt is tartalmaz, akkor az égéstermék-elvezetőbe is csak az égéstermék-elvezető, mint rendszer részeként forgalomba hozott tartozékok építhetők be. Például egy C4 típusú gázfogyasztó készüléket tartalmazó felhasználói berendezés létesítése során (lásd az felhasználói berendezések telepítésére vonatkozó ábrákat a www.mgve.hu oldalon) a felállítási helyiség légterén átvezető szerelvények kizárólag az adott C4 típusú gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott tartozékok közül választhatók. Az égéstermék kivezetés gyűjtő rendszerű szakaszát viszont egy építési termék rendelet hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-elevezető, mint rendszer részeiből állíthatók össze. Nyilvánvaló, hogy az égéstermék-elvezetőnek nem képezhetik részét a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott szerelvények, amelyek a szoba légterén áthaladnak, mert ezeket a szerelvényeket egy másik rendszernek a gázfogyasztó készüléknek a részeiként hozták forgalomba.
Az EN 1749 készítése során megalkottuk a készülék-modul fogalmát is, amely a gázfogyasztó készülék tűzteret tartalmazó, szállítási állapotú részegysége, amelyet a használat helyszínére való szállíthatóság érdekében a gázfogyasztó készülék többi részétől elkülönült csomagolásban hoznak szállítható állapotba. A készülék-modul fogalmának létrehozása a mi szempontunkból azért lényeges, mert nálunk vannak olyanok, akik szeretik a gázfogyasztó készülékek készülék-modulját a teljes gázfogyasztó készülékkel, azaz a gáztüzelő berendezéssel összekeverni, elfeledkezve arról, hogy a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott tartozékok is a gázfogyasztó készülék részét képezik és az üzemeltetés tervezett helyszínén, a tartozékok beépítésével készre szerelt gázfogyasztó készülék műszaki átadását a vevőnek, a gyártó nevében eljáró üzembe helyező hajtja végre. Tehát ezzel az eljárással a vevőnek műszakilag egy teljesen készre szerelt, például C33 típusú gázfogyasztó készüléket adunk át, amely tartalmazza a gázfogyasztó készüléknek azt a tető felett elhelyezendő függőleges tengelyű szerelvényét is, amely azokat a nyílásokat tartalmazza, amelyekből az égéstermék közvetlenül a gázfogyasztó készülékből lép ki a szabadba, olyan égéstermék-elvezető igénybevétele nélkül, amely megfelelne a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény 1. § 2. bekezdésében megfogalmazott égéstermék-elvezető fogalmának.

Fontos tudnunk arról, hogy a gázfogyasztó készülékek fizikai kiterjedését nemcsak a vonatkozó európai szabályozásból lehet levezetni, hanem a 11/2013 (II.21.) NGM rendelet 2. mellékletének 4.1.2.1. pontja egyértelműen, szövegesen azonosítja, hogy a felhasználói berendezésnek mely részeit kötelező a felhasználói berendezés létesítésének tervén feltüntetett típusú gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott szerelvényekből összeállítani. Azaz a jogalkalmazás során többé már nálunk sem lehet már kérdésessé tenni, hogy egy adott típusú gáztüzelő berendezésnek melyek a fizikai határai! Tessék megnézni a fenti jogszabályban! 

Az előbbiekből az is következik, hogy az égéstermék-vezető fogalmának bevezetése semmit nem változtat azon, hogy a felhasználói berendezésen belül, jogszabály szerint hol van gázfogyasztó készülék és az égéstermék-elvezető csatlakozási pontja.

Az égéstermék-veztető fogalmának bevezetésére elsősorban azért van szükség, mert az égéstermék-elvezetőnek a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 1. § 2. szerint megadott definícióija értelemszerűen nem tered ki a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott szerelvényekre. Hiszen logikus, hogy ha a definíció szerint az égéstermék-elevezető a gázfogyasztó készülék végénél kezdődik, akkor az elemi középiskolai logika szabályi szerint, a gázfogyasztó készülékek részei nem lehetnek az égéstermék-elvezetők részei! Ebből következően valamilyen nevet kellett adni a gázfogyasztó készülék készülék-modulján kívüli, égéstermék-vezető tereit határoló szerelvényeknek, amelyek segítségével a gázfogyasztó készülék az égésterméket a felállítási helyiség faláig, vagy akár a szabadba vezeti, a gázfogyasztó készülék típusától függően. Így alakult ki az égéstermék-vezető elnevezés. A megkülönböztető elnevezésre azért is szükség van, mert az MBSZ-ben 180 esetben eltérőek a telepítéssel kapcsolatos előírások az égéstermék-elvezetők és az égéstermék-vezetők vonatkozásában. Érthetőségi és terjedelmi okokból nem lehet minden ilyen esetben hosszasan elmagyarázni azt, hogy pontosan mire is vonatkozik a szabályozás.

A felhasználói berendezésbe beépítendő gázfogyasztó készülék CEN/TR 1749 szerinti típusát a felhasználói berendezés telepítésnek tervén, illetve az egyszerűsített készülék-cseréről szóló bizonylaton kötelező feltüntetni. Amikor a kéményseprő a 21/2016 BM rendelet 4. melléklete szerint az égéstermék elvezetők műszaki vizsgálatáról szóló bizonylatot kiállítja, köteles az égéstermék-elvezetőhöz kapcsolódó gázfogyasztó készülék CEN/TR 1749 szerint típusát, besorolását „ Bxx vagy Cxx” formában a telepítés tervéről a nyilatkozatára átvezetni. Ezen túlmenően a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényben foglaltak alapján, a gázfogyasztó készülék CEN/TR 1749 szerinti típusát, mint a tevékenység ellátása szempontjából lényeges adatot a kéményseprőnek a nyilvántartásában is rögzítenie kell. Ennek oka például, hogy egy C6(C4) típusú gázfogyasztó készüléket tartalmazó felhasználói berendezés esetén, a felállítási helyiség légterén átvezető égéstermék-elvezető szerelvények az égéstermék-elvezető részeit képező „összekötő elem” részei, azaz a szoba légterén átvezető csövek, a felhasználói berendezésnek a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó tevékenységi területébe tartozó részéhez tartoznak. Ugyanakkor egy C4 típusú gázfogyasztó készüléket tartalmazó felhasználói berendezés esetében a felállítási helyiség légterén átvezető égéstermék-vezető szerelvényeket a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott tartozékokból kell össze állítani (az ábrákat lásd az MGVE honlapján). Azaz utóbbi esetben a felállítási helyiség légterén átvezető csövek nem tartoznak a kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá. Azaz a gázfogyasztó készülék CEN/TR 1749 szerinti típusának ismerte egy kéményseprő-ipari tevékenység ellátáshoz nélkülözhetetlen adat!

A borítóképünk illusztráció. (MTI Fotó: Marjai János)

Égéstermék-elvezetőEgyütt tanúsításKéményTüzelőberendezés

Kapcsolódó

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Juhász István | 2018. jan. 23.

Egyetértek Zoárddal! Nem látják a kéményseprők, hogy a jelen kor dinoszauruszai, akik hatékonyan közreműködnek a kihalásuk előremozdításában! Én csak egy kávét kérek és sok sikert kívánok nekik. Sajnos közben a CO mérgezéses esetek gyarapodnak, de a fogyasztók inkább kockáztatnak, mert egy LOTTÓ nyeremény kell egy földszinti lakás fűtésének korszerűsítéséhez engedély, terv, vizsgálat, készülék vásárlás, kéménybélelés, MEO, beüzemelés kb. 1,5-2,0M HUF.


Zoárd | 2018. jan. 22.

Pro: Kéményseprők állásfoglalása. Kontra: Érthetően levezetett jogi tényállás. Valóság: Káosz. Összefoglalás: Úgy tűnik, a kéményseprőszakma 20 év után sem hajlandó feladni a jogilag elfogadhatatlan álláspontját. Amit én jónak tartanék: C63-as rendszerek tervezése, olyan esetekben, ahol az égési levegő-füstgáz elvezető rendszer cseréje egy készülék csere esetén jelentős költséget emésztene fel. Azaz egy 2 m-es, egy tetőn keresztül vezetett készüléknél indokolt lehet a C33, de egy több szinten keresztül vezetett készülék esetében ez már kérdéses. De ezt nem lehet tiltással kezelni, mert az élet gyorsan változik és sok paramétert kell adott esetben figyelembe venni, a határokat meg lehetetlen előre látni. Trend: Azt látom, hogy egy szakma sem tesz annyit a hőszivattyúk elterjedéséért, mint a kéményseprő és a gázszolgáltató szakma. Köszönjük meg nekik, ezt az áldozatos munkát.

Facebook-hozzászólásmodul