Hővisszanyerés és a közel nulla energiaigény
2018. január 18. | Tóth István | | 0 |
Beköszöntött a közel nulla energiaigényű épületek korszaka, a tervezőasztalokon legalábbis. A kötelező u értékek régóta ismertek, de épületgépészeti szempontból talán izgalmas új kérdések vetődnek fel, főleg az elektromos fűtés (napelemmel vagy anélkül), illetve a hővisszanyerés szempontjából.
Mit hoz, és mit visz a hővisszanyerés?
Egy magas minőségű és helyesen kiválasztott hővisszanyerő fajlagos villamos energiaigénye 0,3–0,4 Wh/m3 környékén alakul, a legtakarékosabb gépek megelégszenek mindössze 0,21 Wh/m3 energiával (Zehnder ComfoAir Q450). Ehhez képest, a visszanyert hőenergia mennyisége ennek akár több mint tízszerese is lehet. A hővisszanyerőnek nyáron is van energiamegtakarító hatása, különösen az entalpia hőcserélős gépeknek, ha a lakásban gépi hűtés van.
Mit jelenthet ez a lakásban tartott hőenergia szempontjából?
A közkeletű vélekedés szerint a hőenergia lakásban tartása a hőszigetelés és a kiváló u értékű ablakok feladata. Ez csak a transzmissziós hőveszteségekre igaz. Egy felnőtt friss levegő igénye 30 m3/h, a DIN 1946-6 szerinti méretezés szerint minimum ennyi levegő mennyiség bejuttatása szükséges (a gyakorlatban ennél több, mert a vizes helyiségeket is figyelembe kell venni). Ha biztosítani kívánjuk ezt a levegő mennyiséget, akkor a szellőzőlevegővel távozó hőmennyiség is jelentős. Ha közel nulla energiaigényű léptékekben gondolkodunk, akkor ez a teljes hőigénynek akár 40–50% részét is kiteszi! Hővisszanyerős szellőztetővel ennek akár 90%-a is a lakásban tartható, éppúgy, ahogy a hőszigetelés is a lakásban tartja a hőenergiát. El lehetne játszani a gondolattal, hogy másfél millió forint értékű hővisszanyerős szellőztető rendszer vagy másfél millió forint értékű homlokzati hőszigetelés hoz-e többet. Ha nem lennének kötelező u értékek, a kérdésnek gyakorlati haszna is lenne, így csak egy játék. Nyilvánvalóan, a hővisszanyerésnek nem csak energetikai, hanem komfort szempontból is jelentősége van, de ez egy másik cikk témája lehetne.
A beruházási költségek
Egyrészről a hővisszanyerős szellőztető kiadás (kb. 1,5 millió Forint), másrészről jelentős megtakarítás a beruházási oldalon is. Beruházás oldalon jelentkezhet a kisebb fűtési rendszer, de esetenként a bukó-nyíló vasalatok megtakarítása is. Mérnöki eszközökkel nem számítható, de feltétlen megemlíthető a jobb egészségi állapot (mindig friss levegő!) miatt bekövetkező csökkenő egészségügyi kiadás.
A kérdés: mi fűtse föl a szellőző levegőt
Ha a végsőkig szeretnénk leegyszerűsíteni a hővisszanyerés kérdését, akkor a kérdés csak az, hogy a nem elhanyagolható szellőző levegő mennyiségét a fűtési rendszer fűti fel, vagy a hővisszanyerő. Első esetben nagyobb fűtési rendszer szükséges, ami nagyobb üzemeltetési költséget jelent. Második esetben hővisszanyerőt kell vásárolni, az viszont ingyen (illetve az első bekezdésben említett primer energia igénnyel) fűti fel a szellőző levegőt, kisebb fűtési rendszer mellett.
Komfort: a levegő minősége
Harmadik (elméleti) lehetőség, hogy a komfort szempontokat nem vesszük figyelembe, és a lakóra hagyjuk az ablaknyitás felelősségét. Németországban, a DIN1946-6 szerint ezt nem járható út, ilyen módon ugyanis a lakás nem szellőzik kielégítően, a páratartalom megnő, és ez penészgombák elszaporodásához, végső soron a szerkezeti elemek károsodásához vezet, ráadásul a lakók sem jutnak friss levegőhöz.
További információk
A mennyiben érdekli a téma, vegyen részt a január 30-án megrendezésre kerülő IV. Lakásszellőzés Szakmai Konferencián, ahol további információkat kaphat a hővisszanyerős szellőzésről, valamint szakértőktől hallhat a téma komfort és energetikai vonatkozásairól.
További részletek: http://comfosystems.hu/iv-lakasszellozes-szakmai-nap
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
