A távhővel ellátott települések száma 2016-ban megközelítette a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladta a hatszázötvenezret, vagyis a távhő a magyar családok, közintézmények és egyes gazdasági szereplők fűtés- és melegvíz-ellátását meghatározó energiaforrás. A távhővel ellátott felhasználók száma nagyságrendileg nem változott (közel ötszázzal nőtt), azonban a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége közel 3%-kal lett magasabb.

A távhőtermelés energiahordozó felhasználásának szerkezete nem változott jelentősen a tavalyihoz képest, az összes tüzelőhő-felhasználás 70%-át a földgáz teszi ki, míg a biomassza a tavalyi évhez hasonlóan 15%-os részesedéssel bír.

 

Távhőszolgáltatással ellátott magyarországi települések

Az összefoglalóból többek között az is kiderül, hogy a fenntarthatóság jegyében, a környezetbarát távhő kiépítése érdekében az elmúlt években jelentős megújuló alapú termelőkapacitás-létesítés történt a szektorban. A névleges hőtermelés közel 7%-kal emelkedett, elsősorban a már említett biomassza és a termálvíz alapú technológiának köszönhetően – utóbbi hőteljesítménye 50%-kal nőtt.

A magyar távhőszektor 2016. évi adatai című kiadvány – amely ide kattintva letölthető – ismerteti a távhőszolgáltatói engedélyesek listáját, a létesítmények műszaki adatait, a távhőtermelők által felhasznált energiahordozók mennyiségét, a lakossági felhasználási adatokat, valamint a felhasználók és az iparágban foglalkoztatottak számát. Az idei kiadványban újdonságként jelennek meg a távhőtermeléssel és -szolgáltatással kapcsolatos tematikus térképes ábrák.