e-gépész online szaklap

Energetikai tanúsítvány: a lakások 55 százaléka „átlagos”

| | |  0 | |

Mintegy 535 ezer lakás és családi ház kapott új tanúsítványt a 2013. január 1. és 2017. június 30. között eltelt négy és fél évben, vagyis attól kezdve, hogy elektronikus nyilvántartást vezetnek a dokumentumokról.

A vevõknek a legtöbb esetben nem igazán fontos tényezõ az ingatlan energetikai besorolása. Jellemzõen ma is csak a kötelezõ esetekben, így elsõsorban eladásnál készítik el a lakástulajdonosok az energetikai tanúsítványt, a lakásvásárlók viszont a legtöbb esetben nem figyelnek arra, hogy milyen az osztályzat.

A meglévõ dokumentumok alapján a magyarországi lakásállomány ötöde korszerû, ám a kevés rendelkezésre álló adat miatt ennél minden bizonnyal rosszabb az arány.

Nagyjából csak minden hetedik lakóingatlan rendelkezhet energetikai tanúsítvánnyal a hazai 4,4 milliós állományból. A tanúsítást 2009-ben vezették be, ám nagyobb számban csak 2012-tõl készíttették el a lakástulajdonosok, amikortól valamennyi adásvétel és hosszabb távú bérbeadás esetére elõírták a dokumentum meglétét.

A szóban forgó tanúsítványok alapján a lakóingatlanok mintegy ötöde tartozik a CC-vel jelzett, „korszerû” kategóriába. Mindössze 2500 otthon BB besorolású, azaz a „közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelõ” vagy ennél is jobb energiahatékonyságú, AA, AA+, AA++ kategóriájú. Az adatok alapján kijelenthetõ, hogy Budapesten jellemzõen jobb állapotúak a lakások és családi házak, mint vidéken. 2016-ban 140 ezer tanúsítványt készítettek el az erre jogosult szakértõk, amely szám nagyjából megfelel az akkori lakáspiaci forgalomnak. A tavaly minõsített lakások kevesebb mint ötöde kapott „korszerû” vagy annál jobb osztályzatot, a lakások 55 százaléka „átlagos” (FF) vagy annál rosszabb besorolású volt.

Energetikai tanúsításÉpítőipar

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul