Módosulnak a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás szabályai
2017. január 18. | e-gépész | | 1 |
A december 28-ai Magyar Közlönyben megjelent, „egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról” szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm.-rendelet módosítja a november 18-án kihirdetett, „Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról” szóló 353/2016. (XI.18.) Korm. rendeletet.
Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI.18.) számú Korm. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is.
A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása során kiemeli, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy azzal legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.
A rendelet az „egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról” szóló 482/2016 (XII.28.) Korm.rendelet alapján történt módosítása alapján nem lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint felelősségbiztosítás hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, illetve a kivitelezés sem kezdhető meg.
A kivitelezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi (vagy ellenőrizheti), hogy a kivitelező rendelkezik-e a kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással.
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének új d) pontja előírja, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik.
A tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kiegészül 6/A-6/E szakaszokkal. E szakaszok szerint az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység, a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, illetve azt meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is.
A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel, a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.
A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk, a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk, az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.
A Korm. rendelet a felelősségbiztosítás mértékét a beruházási költségkerethez, sávosan igazítja, az alábbiak szerint:
6/C. § (1) A felelősségbiztosításnak
a) a tervező esetében
- 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,
- 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig,
- 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig,
b) a fővállalkozó kivitelező esetében a 6/B. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kár bekövetkezése esetén a kár teljes értékére, minden egyéb esetben
- 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig,
- 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig,
- 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.
Fontos kiemelni, hogy a fent hivatkozott 6/C § (1) bekezdés b) pontja a rendelet módosításának okán az alábbi szöveggel hatályosul: „b. a fővállalkozó kivitelező esetében”.
A rendelet nem tartalmazza tehát a teljes körű felelősségbiztosítás-kötési kötelezettséget a „fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károkra” vonatkozóan.
A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania. A szerződésnek fenn kell állnia, tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig, fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.
A rendelet, „egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról” szóló 482/2016 (XII.28.) Korm.rendelettel való módosítása alapján nem lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint, amennyiben a tervező vagy a kivitelező a módosítás hatálybalépésének napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, a fent leírt határidőkig kell azt e rendelet előírásainak megfeleltetnie.
Amennyiben a tervező vagy a kivitelező a rendelet hatálybalépésének napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, az (1) bekezdésben meghatározott határidőkig kell azt e rendelet előírásainak megfeleltetnie. Ebben az esetben a 6/D. §-ban rögzített 3 éves utófedezeti kritériumnak a biztosításnak nem kell megfelelnie akkor, ha e 3 éves időtartam alatt a biztosítás fennáll.
A rendelet 2017. január 1-jén lépett hatályba.
Az Étv. módosítás, valamint a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével kapcsolatos Korm.rendelet szövege ezen a linken érhető el.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2017. jan. 23.
Az irány jó. Kérdés, mit szól a hétköznapi Megrendelő, aki azzal találkozik szembe, hogy a bürökrácia leépítés és az egyszerűsített eljárás eredményeként az 5-6 szorosára emelkedik a tervezési díj? Ebben az emelkedésben csak egy kis tétel a biztosítás, a növekedés a teljes eljárási rend miatt fog bekövetkezni. A biztosítási elvárás nagyjából 40-80 eFt/év biztosítási díjat fog ráterhelni a tervezőkre. Hébe-hóba tervező szabadonfutóknak drága, folyamatos munkával ellátott tervezőknek nem lehet gond. A jogszabály szerint: Betű szerint annak a tervezőnek kell ilyen biztosítással rendelkezni, aki közvetlen szerződéses kapcsolatban van a Megrendelővel. Azaz, ha a gépész, villamos statikus az építész alvállalkozója, akkor elvileg csak az építésznek kell rendelkeznie az őket is fedező biztosítással. Ez logikus, hiszen a Megrendelő miért is küzdjön azzal, hogy a többlet költség vajon melyik szakági tervező bűne - ráadásul az építész jelen esetben generál tervező is - ? Persze, amennyiben jogos, az építész tovább fogja tolni a költségeket - feltehetően a biztosítója is igyekszik majd az alvállalkozón behajtani, ha egyértelmű a hiba. Mondjuk az építészt terheli amúgy messze a legnagyobb kockázat. Mi van ha használatbavételkor derül ki, hogy valamit benézett az épület méreteit, elhelyezését tekintve és mondjuk vissza kell bontani egy részét az épületnek! Eddig az építész egy vitatott előírás esetén az engedélyezési tervben könnyen ment a megrendelő szája, íze szerinti irányba. Az engedély ráadásul védte, valamennyire, ha a hatóság is benézte a tévedést. Most lesz olyan beintés vitatott helyzetben, mint annak a rendje! Ki a fene akar egy visszabontást megkockáztatni! És akkor jön egy régi vesszőparipám a folytatásra: Tervellenőrzés! Ez egyrészt újabb költség növekedést generál, másrészt arra sarkalja a tervezőt, hogy valóban védhető korrekt tervet adjon ki! Ha igaz - cáfoljon valaki ha nem - Németországban a statikát ellenőriztetni kell, ha valaki ezt nem teszi meg, akkor a hibáért 50-50%-ban lesz felelős a Tervező és a Megrendelő. Ez szerintem ésszerű felelősség megosztás. Már csak azt kell elérni, hogy csak olyan ellenőrizzen tervet, akinek jogosultsága és megfelelő tapasztalata is van a feladat ellenőrzésére! Ha valaki azt hiszi, ez evidens, akkor sajnos el kell szomorítsam. Az elmúlt években jellemzően nem volt tervellenőrzés a megrendelőim oldaláról, ha volt, akkor műszaki ellenőrök ellenőrizték a terveinket. Sajnos - tisztelet a kivételnek - ennek jellemzően kisebb háború lett a vége. Nekünk gépészeknek is fel van adva a lecke, ha komolyan veszik a kötelező művezetést. Egy kicsit is komolyabb épületnél ha felelősen akarunk eljárni 3-6 művezetési alkalomra lenne szükség! Ennek a költsége családi háznál azonos nagyságrendben van, mint a teljes kiviteli tervezési díj!