e-gépész online szaklap

Levegőminőségi határértékek és a gáz-tüzelőberendezések telepítési előírásainak összefüggése

| | |  23 | |

A cikk szerzői célul tűzték ki a háztartási gázkészülékek belső levegőminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatát, különös tekintettel a C típusú, homlokzati égéstermék-elvezetéssel ellátott készülékekre, amire kidolgozott, alapvetően új módszerük alkalmas arra, hogy meghatározzák a készülékek belső levegőminőségre gyakorolt hatását.

Eddig a háztartási készülékek telepítési és szennyezőanyag kibocsátási előírásai, elsősorban az adott készülékfajtával műszakilag elérhető paraméterektől függött. Megdöbbentő különbségek mutatkoznak az egyes készüléktípusokra, különböző tüzelőanyagra vonatkozó telepítési előírásokból levezethető lakótéri szennyezőanyag koncentráció értékekben. Egyes esetekben a szennyezőanyag koncentráció értéke az új rendeletben megadott határértékek sokszorosa is lehet.

Ezután a telepítési előírásoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek biztosítják a rendeletben előírt határértékek betartását. A műszaki megoldás akkor elfogadható, ha azzal biztosítható a határértékek betartása. Mint látni fogják a várható maximális szennyezőanyag koncentráció minden készüléktípusnál számíthatóvá, kikövetkeztethetővé tehető.

A levegőminőségi határértékekről megjelent a 14/2001.(V.9.) Köm-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékek, a gázipari szakemberek számára megadja azokat a paramétereket, amelyek alapján egy gázkészülék telepítése tervezhető, engedélyezhető. A megoldás megfelelő, ha a telepítés után a szennyező anyagok koncentrációja a határértéket nem haladja meg. Ha egy berendezés telepítésének engedélyezetési eljárásában, közegészségügyi szempontként a levegő minősége szerepel, akkor a hatóság az engedély kiadását csak azon az alapon tagadhatja meg, ha kimutatja, hogy a telepítés után a szennyező anyagok koncentrációja a telepítés után meg fogja haladni az elírt határértékeket. Ezzel megszűnik az eddig fennálló jogbizonytalanság, amikor a telepítésről szóló döntést nem számszerűsíthető, vagy nem méréseken alapuló szempontok szerint, egyéni belátás alapján hozzák.

A háztartási gázkészülékek égéstermékében légszennyező anyagként szén-monoxid, nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid fordul elő. A levegő minőségére előírt értékek:

A jó és jól beállított gázkészülékek hígítatlan égéstermékében a szénmonoxid 0-20 mg/m3, a nitrogén oxidok 5-200 mg/m3 körül mozognak, készüléktípustól függően. A szénmonoxid képződés akkor lehet jelentős, ha gázkészülék elkoszolódott, vagy egy kisméretű helyiségben olyan kicsi a légcsere, hogy a gázkészülék a fellépő oxigén hiány miatt kezd el jelentős mértékben szén-monoxidot gyártani. Általánosságban azonban elmondható, hogy amennyiben olyan helyzetet teremtünk, hogy a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határérzékek betarthatók, akkor a szén-monoxidra vonatkozó feltételek automatikusan teljesülnek.

A vizsgálati módszer lényege, hogy a helyiségben kialakuló légszennyezést folyamatosan regisztráljuk, miközben a készüléket egy célszerűen megválasztott időtartamig folyamatosan, névleges terhelésen üzemeltetjük, amelyet egy általában az előzőtől eltérő idejű üzemszünet követ. Ezek a ciklusok kb. egy hétig folyamatosan követik egymást. Az eredmények ábrázolásakor világosan látható, a készülék okozta szennyezés a háttérszennyezésre rászuperponálodva. Továbbá látható, a különböző irányú, és erősségű szél hatása, a szennyező-anyagok koncentrációjára. A szükséges időtartamok megválasztása a vizsgálat első napjaiban kapott eredmények alapján alakul ki.

A mérés leírása:
Vizsgálatunkat egy zárt-égés terű 7kW névleges hőterhelésű természetes levegőellátással rendelkező C11 típusú FÉG Konvektor Rt. által gyártott széria F8.50 F típusú készülékkel végeztük. A készülékről tudni kell, hogy égéstermék oldali tömörsége a rugalmas tömítéseknek köszönhetően az előírt határérték 20%-át sem érte el. A készülék N0x kibocsátása az EN 613-as szabvány szerinti kategorizálás szerint a legjobb. Az FÉG gázkonvektorokba, egy OMFB által is támogatott fejlesztésnek köszönhetően, alacsony N0x kibocsátású égők épülnek be. A vizsgálatokat Budapest belvárosában egy négyemeletes tömbház, második emeleti utcára néző szobájában végeztük. A mérés időtartalma alatt a szobák ajtajai zárva és használaton kívül voltak. A kb. 25m2- es, 3,4m belmagasságú körfolyosós bérház helyiségnek konvektora az ajtóval szemközti ablak alatt helyezkedik el. A mérőműszert az ajtó mellett helyeztük el, a mintavevő csövet a szoba konvektorral átellenes oldalán a leszálló légáramlat útjába helyeztük kb. 1,5m magasan, a faltól kb. 0,5m-re. Folyamatos mintavétel történt Environnement s.a. AC 31 M típusú monitorral. A monitor üzemeltetését ellenőrző paraméterek rendben voltak a mérés folyamán. A monitor negyed órás mérési átlagokat szolgáltatott az NO és NOx koncentrációkról.

Szobaalaprajz:

A készüléket programórával úgy vezéreltük, hogy egy ideig névleges terhelésen üzemelt, majd megadott idejű üzemszünet következett. Az ábrákon a névleges teljesítményű üzemet kék színű oszlopok jelzik. A vizsgálatsorozat végére 3 órás üzemet 5 órás üzemszünet követett. Ennél a beállításnál vált leginkább láthatóvá a változó háttérszennyezésre rászuperponálódva a gázkészülék szennyező hatása. Egyben a vízszintesbe forduló görbék jelzik, hogy a további üzemidő növelés nem növelte volna meg a helyiségben a szennyezőanyag koncentrációt, valamint az üzemszünet növelése sem vezetett volna koncentráció csökkenésre. Az ábrákon feltüntettük az aktuális szélirányokat. A nyilak mérte a szélsebességgel arányos méretű.

NO értékek a további ábrákon is μg/m3-ben
NOx megengedett érték: 200 μg/m3!

A diagramokat vizsgálva megállapítható, hogy a nagyobb szélsebesség minden esetben szennyezőanyag koncentráció csökkenést eredményezett. A vizsgálat alatt időegység alatt kétszer annyi gázt használtunk el, mint a legnagyobb téli gázfogyasztás. Ennek ellenére a vizsgálat ideje alatt egyetlen egyszer nem alakult ki a lakásban az előírtál magasabb légszennyezettségi érték. Ha figyelembe vesszük, hogy a készülék normál üzemben elsősorban 50%-os terhelésen üzemel, akkor a készülék okozta szennyezőanyag koncentrációnövekedést, a gyakorlatban az ábrákon látható értékek kevesebb, mint felére tehetjük. A készülék hígítatlan égéstermékében az N02 tartalom mintegy negyede az NO tartalomnak. Vizsgálataink szerint a készülékből kilépő N0 gyakorlatilag nem alakul át N02-vé azalatt az idő alatt, amíg a gázkészülék felállítási helyiségében tartózkodik. Ezért az egyszerűség kedvéért az NO értékek alakulását mutatjuk be.

A bemutatott vizsgálat elfogadható mértékű költséggel megismételhető kevésbé égéstermék tömör készülékkel, így megállapítható lenne az égéstermék oldali tömörtelenség hatása. A vizsgálatokat különböző beépítési helyzetekben, különböző teljesítményű, kialakítású készülékekkel megismételve olyan eredményeket kaphatnánk, amelyek szakmailag alapoznák meg egy új beépítési előírás alapjait.

A fentiek alapján látható, hogy valamennyi készüléktípus esetén van olyan módszer, amellyel a tervezett műszaki megoldás hatása, a hasonló esetek mérése alapján, kalkulálható a belső levegőminőségre. A meglévő, háttérszennyezést figyelembe véve megállapítható, hogy a tervezett berendezés hatására túllépjük e a tervezési határértékeket vagy sem. Más esetekben ez a környezetvédelmi elv már általánosan alkalmazott a telepítések engedélyezése során, minden más megoldás diszkriminatív. Az új telepítések engedélyeztetésekor nem a régi készülék kibocsátási paramétereit kell figyelembe venni, hanem a jelenleg gyártott készülékekét. A minta esetek méréséhez elegendő lenne viszonylag kis számú mérést elvégezni, amelyhez az anyagi fedezetet környezetvédelmi pályázatok segítségével, biztosíthatnák.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fogta Gábor | 2019. máj. 24.

Mindenben egyet lehet érteni Nagy Gábor utolsó (2016. jan. 8-i) hozzászólásával. SAJNOS ! ! ! Az eb itt van elhantolva. És a helyzet azóta sem javult ! Idiotizmus, ködevés, a szakmai (és ésszerűségi) gyakorlat abszolút nem ismerete és ezért teljes figyelmen kívül hagyása, és negligálása. Teljes valós szakmai hozzá nem értés. Ez jellemzi a mi Szakmánk un. szabályozását is, minden szinten. Aki értelmesen ALKOTNI szeretne, és ebből meg is akarna élni az vagy elmenekül innen, vagy ´mazohista´ és marad. És minderről még nyolc bőrt akarnak lehúzni, anyagi oldalról, arról aki még ezek között az abnormális körülmények között itt akar dolgozni. ENNYI. Teljes KO. ´média-kommunikáció´-szak és társai ,,, ,,, ,,, ingyenélők sisere-hadának bővített újratermelése, de lassan nem lesz aki egy menetet megvágjon... Ja és, hogy el ne felejtsem ´a nemzet gáz-szerelőjét´ !


Füzi Katalin | 2019. máj. 12.

Jó napot kívánok! a fenti cikben ezt olvasom: ”A jó és jól beállított gázkészülékek hígítatlan égéstermékében a szénmonoxid 0-20 mg/m3, a nitrogén oxidok 5-200 mg/m3 körül mozognak, készüléktípustól függően. ” Az általunk kinézett kazán - Immergas Victrix Exa 28 - Súlyozott CO kibocsátása: mg/kWh 41 Súlyozott NOX kibocsátása mg/kWh 45. ” Nem értek hozzá, mi a különbség a fenti mennyiségek között.. miközben a kondenz kazánok nyilván nem határárték feletti mennyiséggel működnek. A lényeg, hogy olyan készüléket, vagy pluszban még olyan kiegészítést, szűrőt.. keresnék, ami minimálisra csökkenti a károsanyag kibocsájtást. Köszönöm!


Nagy Gábor | 2016. jan. 8.

Kedves Béla! Más miatt, de egyet értek Miklóssal. Szerintem a németek nagyon precízen és gondosan leszabályoznak szinte mindent, amit lehetséges, azonban minden szabályozás csak annyit ér, amennyit be lehet tartatni belőle. A németek - legalábbis az átlag német ember - szabálykövető, és betartja az előírásokat. A gond ott van, hogy mi magyarok viszont még a kiskapukon is kiskapukat keresünk. Kétségtelen, hogy ettől vagyunk kreatívabbak is más nemzetektől, de a kreativitásunk túlnyomó részét haszontalan dolgokra pazaroljuk el. Ami pedig a Nobel díjasainkat és feltalálóinkat illeti túlnyomó részük még akkor alkotott világszínvonalút, amikor még volt világszínvonalú oktatásunk, volt becsülete a tudásnak, ma már egyik sem mondható el. Pénzemberek diktálnak, osztják az észt és nem akarják észrevenni, hogy az összeszerelő üzemmé degradált ország nemhogy sikeres, hanem szinte minden mutatójában a legelmaradottabb országok közé csúszott már le. Csak egy apró adalék a lemaradásunkhoz: Tudomásom szerint szinte minden európai ország (Szlovákiáról pl. biztosan tudom hogy így van)a saját hivatalos nyelvére lefordított nemzeti szabványokat használ. Magyarországon a nemzeti szabványaink túlnyomó része csak az EU hivatalos nyelvein hozzáférhető. A hivatalos indok az, finanszírozza az akinek az érdeke! Pedig műszaki életünk zökkenőmentesebbé tétele az egész ország érdeke lenne, de a döntéshozók értelméhez ez már nem jut el. Inkább hagyják kínlódni az érintetteket az elavult, műszaki fejlődést súlyosan gátló ősrégi szabályozással. Nem csoda tehát, hogy egyre súlyosabb konfliktusok alakulnak ki az elavult szabályrendszer és folyamatosan fejlődő műszaki lehetőségek határain. Súlyos tévedés, hogy csak az anyagiak miatt miatt mennek el Magyarországról szakembereink, és főleg a mérnökök. A műszaki szabályozási környezet sok értelmetlen szabály és tiltás mára már az alkotás akadályozásának egyik fő tényezőjévé lépett elő. Az eredményt mindenki látja, aki egy kicsit komolyan veszi a hivatását. NG


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 8.

Kedves Béla! A német előírások gyakran kilógnak a sorból. Ez a CEN szabvány tárgyalásokon is gyakran kiderül. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a német előírások általánosan hibásak vagy gyengék lennének, sőt gyakran a német precizitásból fakadó önállósodásuk a probléma. Például egy európai szabvány német verzióját a szabályok szerint az angol mesterdokumentummal kötelező lenne szakmailag azonosan elkészíteni. Mert az angol verzió volt az, amelyet a bizottság kidolgozott. Az anegol verziói a közösen elfogadott alap. Az európai szabványok honosításkor ugyanakkor egy angol verzió alapján készült magyar szabványverzió ellenőrzése, a német verzió szerint, sok problémához vezet a német verzió egyénieskedő eltérései miatt. Másik példa, hogy az épület tulajdonosok német példára hivatkozó felhatalmazásának kezdeményezését arra, hogy a tulajdonosok CE tanúsított égésterméket vezető szerkezeteket fúrjanak meg, annak érdekében, hogy a kéményseprők CO-t tudjanak mérni, az adott európai szabványbizottság minden tagja elutasította, kivéve persze a német tagot, aki nem szólalt meg a kérdésben. Mi magyarok egyáltalán nem vagyunk szakmai tudásban gyengébbek más országok képviselőinél. A gázkészülékek területén például az elmúlt években jó néhány esetben fogadták el dokumentáltan a magyar javaslatot. Ha a fenti cikk szerinti méréseket elvégeznénk az ErP-s kazánokra, akkor mások tudnának meg tőlünk valami újat, amire fel lehet építeni a szabályzatokat, akár más országokban is. Ezért nem hiszem, hogy más országok előírásait kéne lemásolgatnunk. Mi nem egy másoló nemzet vagyunk. Például, ha jól tudom, erősen vezetjük az egy lakósra eső Nobel díjasok számát.


Szeremi Bela | 2016. jan. 7.

Úgy tűnik, mintha nálunk valami végérvényesen elromlott volna. S bár sokan látják a rengeteg alagútból kivezető utat, de érdemben nem történik semmi, vagy ha igen, az csigalassúsággal. Talán olyanok ülnek a döntéshozó helyeken, akiknek szakmai tudása minimális, akikre pedig támaszkodnak, azok sem állnak a helyzet magaslatán. Mentségül szolgáljon, hogy az élet más területein is hasonló a helyzet, pl. most az úszószövetség ügye, de az biztos, hogy az épületgépészeti szabályozással alapvető problémák vannak. Javaslatom, hogy a nálunk fejlettebb valamelyik EU-s ország szakmánkra vonatkozó előírásait vizsgáljuk meg, majd rövid egyeztetés után lehetőleg változtatás nélkül ültessük át a magyar gyakorlatba. Erre kiváló alap lehet a DVGW összes előírása, melyeket az osztrák tervezők is átvettek,és alkalmaznak.


Nagy Gábor | 2016. jan. 7.

Kedves Gyula! Nem kellene az építészekkel konzultálni az OTÉK módosítási javaslatainkat illetően? Nem csak a homlokzati égéstermék elvezetés az egyetlen probléma, még csak nem is a legnagyobb. Az OTÉK szinte minden gépészeti megoldásokat érintő fejezete mind energetikailag, mind műszaki fejlődését tekintve - idejétmúlt, túlhaladott, tehát újra gondolást - sőt új alapokra helyezést - igényelne. Pont ezért sokkal hatékonyabb és eredményesebb lehetne a korszerűsítés, ha a társszakmák együtt gondolnák át, mit és hogyan kellene változtatni.


Zoárd | 2016. jan. 7.

Kedves Ferenc! Néha az az érzésem a Gábornak válaszolsz, de ez tulajdonképen mindegy. Pályafutásom alatt volt már egy két meglepetésem: Egy izraeli mérnökkel történt egyeztetésnél nem értette a mérnök, hogy a kandalló füstgázelvezetésén mit akar a kéményseprő ellenőrizni - egyáltalán ki az a kéményseprő -, hiszen az egy egyszerű légtechnikai rendszer. Hollandiában kiállításom láttam olyan lakásszellőzés kialakítást, ahol a füstgáz a hővisszanyerős lakásszellőző elszívó csonkjára volt kötve. Ha bele gondolunk, hogy egy átlagos lakás fűtési igénye 5-10 kW, ennek a füstgáza ~13 m3/h, míg egy lakás elvárt szellőzési teljesítménye 60-180 m3/h, azaz nagyjából a tízszerese, mint a füstgázmennyiség. Nos, ezeket az eseteket csak azért említem, hogy ami nálunk esetleg magától értetődik, vagy netán gyilkos, őrült megoldás, az bizony könnyen lehet, hogy a világ más pontjain egyáltalán nem tekintik őrültségnek.


Nagy Gyula MMK ÉgT elnök | 2016. jan. 7.

Kedves Kollégák! Az épületgépészeti tagozat elnöksége elvállalta, hogy a homlokzati égéstermék kivezetéssel kapcsolatban, a szakmagyakorlók bevonásával kidolgozza az épületgépészeti szakmát érintő módosító javaslatokat. Ebben a munkában számítok a részvételetekre. Kérem a mennyiben lehetséges előzetes javaslataitokat közvetlenül részemre küldjétek el. Üdvözlettel: NGY.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 6.

Kedves Zorád! A CEN Gázkazán bizottságában azokról az új zárt égésterű gázkészülék típusokról volt szó, amelyek olyan gyűjtőkéményre kapcsolhatók, amelyben túlnyomás is előfordulhat,/ C(10) / , illetve amelyek egy olyan rendszert képeznek, amelyben több kazán-modul van és a gázkészülék részét képező gyűjtő rendszerű égéstermék vezetékben túlnyomás is elfordulhat / C(11) /. A megbeszélés arról szól, hogy első lépésben, első fokozatban mekkora legyen a közös égéstermék vezető szakaszban a szabványban definiált legnagyobb nyomás. Végül 25 Pa-ban állapodtunk meg. Mindezt azért írtam le, hogy elmondhassam, hogy a vita során a francia tag elmondta, hogy nálunk van olyan eset, hogy több száz Pa nyomásra terveznek járatokat, mert csak egy járat áll rendelkezésre az elhasznált szellőző levegő és gázkészülékek égéstermékének közös elvezetésére. Gondolhatod, hogy erre a jelenlévők, hogy felkapták a fejüket. Ez az információ talán hasznos lehet, akkor, amikor egy meglévő épületszellőztetést és égéstermék elvezetését kell megoldani, és csak a meglévő függőleges járatok használhatók fel ehhez.


Zoárd | 2016. jan. 6.

Kedves Gábor! Mostanság adnak át egy felújított rendelő intézetet, amit még 2011-ben terveztünk. Folyamatos háború volt a tekintetben, hogy hová rakjunk mesterséges szellőzést. Az épület szerkezeti lehetőségei erősen bekorlátozták a lehetőségeinket. Végül a várótermek kaptak korrekt mesterséges szellőzést, de nem kaptak az orvosi rendelők, mert ahhoz nem csak a pénz hiányzott, hanem egy másik épület is kellett volna. Igaz legalább a rendelőknek elfogadható méretű ablakuk van, úgynevezett résszellőző állással. Tudom ez nem korrekt, bizonytalan, de meglévő épületeknél egy szintig kompromisszumot kell kötni, nekem ez még belefért. Egészségügyi intézmények szellőzésére egyébként van szabványunk. A szabvány kritizálható, de legalább van. Fenti esetben azért nem kaptak a rendelők szellőzést, mert a szabvány háromszor akkor légcserét vár el, mint ami reális lett volna. A röhej, ha készítek szellőzést, akkor be kell tartanom a szabványt, ha nem, akkor okos ANTSZ simán elfogadja az ablakon történő szellőzést. Azért a történet legkellemetlenebb része az volt, hogy 3 éven keresztül át és át kellett tervezni, mert sose volt annyi pénz, amennyibe a felújítás került volna. Az első dolog, amit le akartak húzni a szellőzés volt, de szerencsére sikerült megmenteni, mert az volt a véleményem, hogy egy 75 m2-es csőszerű egy végén ablakkal ellátott váróterem nem él meg korrekt szellőzés nélkül. Ami egyébként még pikáns a dologban, volt, hogy néha csak azzal sikerült megmenteni a szellőzést, hogy össze volt kombinálva a hő és füstelvezetéssel és azt mondtam, jóindulatúan, hogy amúgy is ott van a hő és füstelvezetés miatt a cső, nem is kerül már olyan sokba az a szellőzés. Persze ez nem volt igaz, de szerencsére nem értettek hozzá.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 6.

Az utolsó előtti modatot javítom: gyakorlatilag vélelmezi azt, hogy az EN 15287-2 szabványnak megfelelő megoldások nem-megfelelőek. Ez pedig helytelen!


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 6.

Kedves Zorád! Szinte mindennel egyetértek, amit írtál. Egyetlen kivétel ez alól az a megjegyzésed, hogy a helyiségben mért értékeknek alig van köze a gázkészülék működéséhez. Általánosságban a megjegyzéseddel messzemenően egyetértek, és ha ez általánosságban így van, akkor ezzel igazoltuk a homlokzati kivezetések megfelelőségét, hiszen ha a gázkészülék működésének nincs, vagy alig van hatása a belső levegő minőségére akkor, ha betartjuk az EN 15287-2 szabvány előírásit, akkor ezzel igazoltuk a homlokazti kivezetések megfelelőségét. Ezért tartom jónak a cikkben közölt mérési elvet!: A konkrét mérés egy nagyon lényeges apróságban eltér az átlagos helyzettől. Lényege, hogy ebben az esetben a gázkészüléket egy programórával arra kényszerítettük, hogy 3 órát teljes terhelésen üzemeljen, majd 5 órás üzemszünet következzen, tehát a gázkészüléket nem a saját beépített szoba-termosztátja vezérli. Ez az, ami kiértékelhetővé teszi a gázkészülék hatását a belső levegő minőségére. Az ábrákon világos kékkel kitöltött oszlopok jelzik azokat az időszakokat, amikor a gázkészülék teljes terhelésen üzemelt, a kitöltetlen oszlopok pedig az üzemszüneti időszakokat. Ezt a ciklust azon az alapon vettük fel, hogy a mérés elején azt tapasztaltuk, hogy 3 óra folyamatos üzem után a belső levegő káros anyag koncentrációja egyensúlyba került és mintegy 5 óra szükséges ahhoz, hogy az egyensúly a kikapcsolást követően egy alacsonyabb koncentráció szinten, újra beálljon. Ez a középső ábrán bizonyos mértékig megfigyelhető. Abból egyébként, hogy az egyensúly beállásához 3 – 5 óra szükséges, következtetni lehet arra, hogy az adott helyiség természetes légcseréje valahol az óránkénti 1-es érték körüli lehetett. Természetesen mindez szélsebesség, szélirány függő, azonban valahogy el kellett indítani a mérést. A középső és az alsó ábrán, a gázkészülék vezérelt ki-be kapcsolása következtében a gázkészülék működésének hatása ciklikus kiugrásokat okozott a belső levegőminőségben, ami az ábrákról jól kivehető. Ismét jelzem, hogy a gázkészüléket ebben az esetben egy normál működést messze meghaladó átlagos teljesítményre és a legnagyobb teljesítményű üzemre kényszerítettük, kiértékelhetőség, a jól kivehető csúcsok érdekében. Normál üzemben, amikor készülék gyújtóégő és csökkentett terhelés között kapcsolgat, a csúcsok alig lennének észlelhetők. Én 1981 óta foglakozom gázkészülék fejlesztéssel, ennek keretében a gázkészülékek fejlesztésével kapcsolatos laboratóriumi mérésével. Lehetséges, hogy a következetéseim mások számára túl elméletinek tűnnek, de a cél szerintem nagyon is gyakorlati. Úgy vélem, hogy a mérésből levont következtetéseink nem túlságosan elméletiek abban a tekintetben, hogy az egyik készülék mérése alapján kapott eredményekből próbálunk következtetést levonni más készülékek belső levegő minőségére gyakorolt hatására, azon az alapon, hogy feltételezzük például, hogy kétszeres teljesítmény, kétszeres hatást gyakorol a levegő minőségére és, hogy ha fajlagos NO2 koncentráció a gázkészülék hígítatlan égéstermékében a mért készülékhez képest tízszer kisebb, akkor a belső levegő minőségre gyakorolt hatás is tízszer kisebb lesz. Ez különösen annak a fényében van így, hogy jelenleg csak ez az egyetlen mérés áll rendelkezésünkre és a másik lehetőségünk, hogy a kérdésben minden mérési alap nélkül, szubjektíven foglaljon valaki állást, azon az alapon, hogy ritka időjárási körülmények között látta már a gázkészülék égéstermékében lévő vízgőzt a homlokzati vagy a tető feletti terminálokból kilépni. Természetes, hogy a következő logikus lépés egy ErP-s gázkazán hatásának mérése lenne, a közölt mérési elven. Megállapíthatnánk például, hogy a gázkészülék befolyása a belső levegő minőségére arányos-e a teljesítményével. Egy ilyen mérés európai szinten is újdonság lenne! Más: Tegnap kaptam kézhez az Európai Bizottság Főtitkárságának, levélnek másolatát arról, hogy Hollandia vélelmezte azt, hogy az EN 521: 2006 szabványnak való megfelelőséget, a szabvány hatálya alá tarozó készülék fajták egyike esetében nem garantálja és ezzel a Bizottság egyetért. Aminek következtében a továbbiakban a szabvány alapján nem kötelező vélelmezni a műszaki megoldás megfelelősségét. Ebből az is látható, hogy milyen komolyan kell venni azt, hogy a tagállamokban a vonatkozó EN szabványok szerinti megfelelőséget, úgy kell tekinteni, hogy az adott műszaki megoldás megfelel a követelményeknek. Azzal, hogy Magyarország az OTÉK-ban a EN 15287-2 szabványon túlmenő követelményeket támaszt, gyakorlatilag vélelmezi azt, hogy az EN 15287-2 szabványnak nem megfelelő megoldások nem-megfelelőek. Ez pedig helytelen! Az MBSZ-ben ezért szerepel, nagyon helyesen, hogy európai szabványoknak való megfelelőségre hivatkozva felmentést lehet kérni a hazai előírások alól!


Nagy Gábor | 2016. jan. 6.

Kedves Zoárd! Teljes mértékben egyetértünk. Csak, hogy fokozzam a helyzet tarthatatlanságát; a megvalósult új létesítményekkel óriási bajok vannak! Pl. Miskolc új Csillagpont kórház: A járóbeteg rendelés épületszárny folyosói semmilyen szellőzési lehetőséget nem kaptak. A folyosókon kialakított várókban egyidejűleg több mint száz beteg tartózkodik, ugyanezen terek semmilyen szellőzést nem kaptak. Amíg a feleségemmel kb 4 óra hosszat várakoztunk, csak a környezetünkben többen lettek rosszul az oxigénhiány miatt. A személyzet próbált javítani a helyzeten és kinyitott a folyosóvégeken két ablakot, ami pedig azt eredményezte, hogy a huzat miatt menekültek a járni alig tudó betegek. Szintén Miskolc, új tüdőkórház, amely most 2015 decemberben került átadásra. A rendelőkben semmilyen szellőzési lehetőség sincs, csak nyitható (fémvázas fokozott légzárású ablakok), ráadásul a D-i oldalon is árnyékolás és hűtési lehetőség nélkül. A betegvárók (közel 100 férőhely) egy belső felülvilágítós térben ugyancsak gépi szellőzés nélkül, mindössze 4 db split klíma beltérivel (ami természetesen friss levegőt nem biztosít). A közel 3 m2-es füstmentesítés részét képező légrács bezzeg látszik, arra jutott pénz a beruházásnál, szellőzésre nem. A sort még folytathatnám tovább. Egy tervező kolléga panaszolta épp a minap, hogy egy iskola korszerűsítési feladat kiviteli tervezésére kellene ajánlatot adnia, de mivel a pályázat költségvetéséből egy az egyben kimaradt a szellőzés - légpótlás, lehetetlen helyzetben van. Az OTÉK szerint 20 m2 feletti tantermeknél gravitációs szellőzés nem alkalmazható, a nyílászáró cserék miatt megszűnik az eddigi jól-rosszul működő gravitációs szellőzés, helyettesítő megoldásra keret nincs. Az energetikai számításban 0,5-2 légcsereszámok szerepelnek. Az elfogadott pályázati anyagban ennek realizálására viszont egy fillér se áll rendelkezésre. Azt hiszem hosszan tudná sorolni mindenki a rossz tapasztalatait, azonban a gépészetileg inkorrekt épületek száma nőttön nő, és a penészes, egészségtelen komfortú lakásokról még nem is beszéltünk. Ezért gondolom én, hogy az OTÉK homlokzati égéstermék kivezetésre vonatkozó elavult szabályozása egy sokkal nagyobb és átfogóbb problémakör kicsiny szeletkéje, ezért az OTÉK teljes megreformálását kell célul tűznünk, nem pedig a toldozgatását! NG


Zoárd | 2016. jan. 6.

Kíváncsi vagyok készült-e Budapesten légtechnikai szempontból "A" kategóriás épület. Nem terv szintem, hanem olyan ami meg is valósult!


Zoárd | 2016. jan. 6.

Ami a szellőzést illeti azért ott is vannak problémák szerintem még nemzetközi szabvány téren is! Amit ma elvárnak egy A, vagy B kategóriás irodaépületben személyre szabott légforgalomként, szerintem eltúlzott, igazán fel sem tudom fogni, hogy sikerült a szabványos peremfeltételeket kitalálni. Valahol ott is lobbizási eredményt látok. Bőven túl vagyok a 2000.000 m2-nyi irodaterület tervezésén, és azt kell látnom, hogy a 4-5 m3/h/m2-el simán 95%-os elégedettséget lehet elérni. Pedig ez a légmennyiség a szabvány szerint a C kategóriát is csak alulról súrolja. Ahol reklamáció volt, ott a valóságban mindig kiderült, hogy nem az alapkoncepcióban beállított légmennyiséggel volt a probléma, hanem a szellőzés hatékonyságával. Azaz vagy nem volt beszabályozva a rendszer, vagy rossz anemosztátok kerültek beépítésre, esetleg abszurd létszámot telepítettek egy szűk helyre. Az „A” kategória ezzel szemben 11-15 m3/h/m2 légmennyiséget várna el. Ez egy iroda épületben a m2-re vetített gépészeti költséget gyakorlatilag megduplázza! És akkor még jön a plusz feketeleves, hogy a légtechnika a leg helyigényesebb, azaz nagyobb szintmagasság lesz a végeredmény, ami egy teleknél akár 10-20%-al csökkentheti a bérbe adható irodai területeket. Gondoljunk bele, egy ingatlanon az 5,0 m3/h-ás légtechnikával lehet 20.000 m2 irodát építeni, a 12,5 m3/h/m2-el kétszer drágább fajlagos gépész árral 17.000 m2-et. Nos, a tisztelt irodaház beruházókat nem is érdekli ez a szabvány, amikor megértik, hogy mivel jár, ha légtechnikai szempontból „A” kategóriás iroda épületet szeretnének.


Zoárd | 2016. jan. 6.

Kedves Gábor! A szellőzés tekintetében teljesen egyet értek veled, azt alapvetően meg kell reformálni. Épületgépészeti tervezés területen van éppen elég szakirodalom, szabvány is van, de jogi szempontból - alapvetően az OTÉK-ról beszélek - ez hibásan van kezelve. Azaz az OTÉK-ban kellene ezt rendbe rakni, már csak azért is, mert az építész tervezők első körben innen veszik az információt a szellőzésre vonatkozóan - hibásan. A homlokzati füstgáz kivezetésben a magam részéről továbbra is célként a függőleges kivezetést tartom indokoltnak, de be kell látni, hogy a mai nagyon szűkített homlokzati kivezetési szabályozás eltúlzott. Ezt indokolt lenne rendbe rakni. Hogy ennek mi a menete, átvenni máshol már kitalált jó rendszert, vagy megalkotni a sajátunkat már nem az én hatásköröm. A baj az, hogy ezekkel teljesen ellentétes


Nagy Gábor | 2016. jan. 5.

Kedves Miklós! Az OTÉK homlokzati égéstermék elvezetést korlátozó és idejétmúlt szabályozásával természetesen én sem értek egyet, azonban úgy látom, hogy a tanulmányban közzétett adatok és következtetések nem visznek közelebb a megoldáshoz, ugyanis a helyiségben mért értékeknek a gázkészülék működéséhez alig van köze. A helyiségek légállapotát sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az, hogy a szellőzés (légcseréje, a légpótlás helye stb.) hogyan kerül megvalósításra. Az OTÉK szellőzésre vonatkozó összes előírása elavult, gyakorlati megvalósításra alkalmatlan, ráadásul azon - a ma már túlhaladott - elven alapszik, hogy a nyílászárók nem tömörek, tehát folyamatos légbevezető tulajdonsággal bírnak, továbbá minden lakóegység rendelkezik gravitációs vagy gépi szellőzőkürtővel, vagy kéménnyel. A mai építészetben legyen az új építés, vagy átalakítás már nem lehet hagyományos tömítetlen záróélű nyílászárókat alkalmazni. Akkor az OTÉK vajon ezt miért hagyja figyelmen kívül? Meggyőződésem, hogy az épületgépészeknek nem szabad csak azzal beérniük, hogy a homlokzati égéstermék elvezetésre vonatkozó szabályozást ki kell venni az OTÉK-ból, hanem a teljes légellátás-szellőzés fejezetét át kell alakítani és korszerűsíteni kell a mai energetikai, egészségügyi, tűzvédelmi környezetvédelmi stb. elvárásoknak megfelelő szinten. A lakóegységek szellőzésére vonatkozó értelmes és szakszerű előírásokkal lehetne a helyére tenni egy sor gépészeti problémát a B típusú gázkészülékektől kezdve a kandallók, kályhák megfelelő működtetési lehetőségén keresztül az energiatakarékos, de folyamatos légcsere biztosításával. Minimum azt el kellene érnie a Mérnökkamara Épületgépészeti tagozatának, hogy az OTÉK épületgépészetet érintő fejezetei felülvizsgálatra és korszerűsítésre kerüljenek és ez ne a fejünk felett történjen, hanem a szakmánk képviselői is ott legyenek annak érdekében, hogy végre értelmes szabályozás születhessen. Meggyőződésem, hogy ez az építészek számára is hasznos lenne, mert az épületgépészeti szakkérdések kezelése nem az ő feladatuk, viszont a szakmák kapcsolatrendszerének helyretétele mindannyiunk érdeke.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 5.

Kedves Zorád! Egyetértek! Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy egy ErP-s gázkazán az EN 15287-2 szerint elhelyezve milyen mértékű hatást gyakorol az érintett lakóterek levegőjének NO2 tartalmára. Szeretném a következtetéseinket igazolva látni. Miklós


Zoárd | 2016. jan. 5.

Kedves Gábor és Ferenc. A magam szemszögéből a következőket látom. Az lenne a cél, hogy legyen pénz egy korrekt valós szituációkat reprezentáló mérés sorozatra, aminek a végére sikerüljön egy egyszerű fél-egy oldalon összefoglalható feltétel rendszert kihozni, hogy hol és milyen körülmények között lehet alkalmazni a homlokzati égéstermék elvezetést. A fenti erősen elméleti cikk, valóban csak arra jó, hogy lobbizni lehessen egy ilyen, átfogó méréssel alátámasztott segédlet elkészítésére. Természetesen nagy kérdés, ha ezt tőlünk nyugatra már több helyen elvégezték, akkor kell-e nekünk erre pénzt költeni, vagy egyszerűen át kell venni az ottani elvárás rendszert. Az OTÉK egyébként hemzseg a szakági tervekkel kapcsolatos butaságoktól.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 5.

A cikk ábráin az NOx tartalmat káros-anyagként tüntettük fel. Az NOx tartalmon a nitrogén oxidok összességét értjük, tehát NOx=NO+NO2+NO3. Ezek közül a gázkészülékek égéstermékében meghatározó mértékben NO-t, azaz nitrogén-monoxidot találunk. Ha Wikipédiában megkeressük a nitrogén-monoxid emberi szervezetre gyakorolt hatását, akkor meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a nitrogén-monoxidról csupa jót írnak, sőt olvashatjuk egy gyógyászatban használt anyagról van szó. Felvezetődik tehát, hogy miért szerepel a nitrogén-monoxid a káros-anyagok listáján? Ennek magyarázata az, hogy az NO a levegőben, hosszú idő elteltével NO2-vé oxidálódik, ami bizonyos koncentráció felett savas hatása miatt tüdővizenyőt. Az NO oxidációja NO2-vé azonban csak akkor következik be, amikor az NO molekula már sok száz kilométerre elhagyta a kibocsájtás helyét, ezért az, hogy a kibocsájtás helye a tető felett, vagy a homlokzaton volt, közömbös. Az NO a kibocsájtás helyének eldöntése szempontjából tehát nem tekinthető káros-anyagnak A szénmonoxid határértéke 10 000 µg/m3. Mivel az ErP-s gázkészülékek NO, NO2, és CO kibocsájtása azonos nagyságrendű, ebből következik, hogy az NOx követelmény teljesítése, igazolja a CO-ra vonatkozó követelmények teljesítését is. Következik, hogy a homlokzati kivezetések belső levegőminőségre gyakorolt hatása szempontjából egyedül az NO2 tartalomnak van jelentősége. Ha fenti ábrából kívánunk következtetni az égéstermék NO2 tartalmának belső levegőminőségre gyakorolt hatásra, akkor a kiugrások mértékét a következők szerint kellene módosítani: A készülék égéstermékében az NO/N2 arány 3/1 volt. Ezért az NO2 kiugrások az NOx kiugrások az ábrán látható kiugrások magasságából csak a látható kiugrás negyedét teszik ki. A gázkészülékek kihasználtsága az elméletileg lehetségesnek csak a 10% körüli. A valóságban egy gázkészülék soha nem üzemel az ábrának megfelelő igen nagy, 37,5%-os kihasználtsággal. Egy ErP-s gázkazán szezonális hatásfokának meghatározása során 15%-os súllyal veszik csak figyelembe a legnagyobb terhelésen mért értékeket, és 85%-os súllyal a készülék legkisebb terhelésén mért értékeket. Csökkentett terhelésen a gázkészülékek NO2 kibocsájtása lényegesen kisebb, mint a legnagyobb terhelésen. Ebből pedig az következik, hogy a homlokzati kivezetés szempontjából egyedül releváns NO2 kibocsájtást, még a legjobb felbontású műszerekkel is alig lehet majd kimutatható akkor, ha egy ventilátor nélküli gázkészülék kivezetése az ablak alatt 30 cm-rel van. A ventilátorral rendelkező ErP-s kondenzációs gázkazánok kivezetését az ablaktól távol kell elhelyezni az EN 15287-2 szabvány szerint. Az ilyen kazánok csökkentett teljesítménye megközelítőleg akkora, mint a vizsgált gázkonvektor legnagyobb teljesítménye, amelyen a készüléket vizsgálták. Ebből az következik, hogy egy szokásos üzemben működő és az EN 15287-2 szabvány szerint elhelyezett ErP-s gázkazán belső levegőminőségre gyakorolt hatását lehetséges, hogy nem leszünk képesek kimutatni. Ez a persze csak egy levezetés, ezért egyet értek Netoleczky Károly úrnak a Homlokzati kivezetésekről szóló konferencián elhangzott javaslatával, hogy a fenti mérési elv felhasználásával mérjük meg egy ErP-s kondenzációs gázkazánnak a belső levegőminőségre gyakorolt hatását is. - A Fodor József intézet epidemiológiai úton bizonyította azt is, hogy azoknak a gáztűzhelyeknek az esetében, amelyek égéstermékében fajlagosan 10-szer több volt az NOx tartalom volt, mint egy mai ErP-s gázkazánban, amelyek tűzhelyek összteljesítménye eléri a 8 – 10 kW és amelyek összes égésterméke a lakótérbe jutott, az epidemiológiai vizsgálatok nem mutattak ki még minimális összefüggést sem a gáztűzhely főzési célú használata és a bent lakók egészségi állapota között. Azaz a gáztűzhelyek főzési célú használata és az egészségügyi állapot között nincs kimutatható összefüggés. A homlokzati kivezetések kapcsán pedig arról beszélünk, hogy a tízszer kisebb NOx tartalmú, és már a szabadba kikerült égéstermékből, valamilyen minimális tört rész esetleg visszakerülhet a lakótérbe. Ezért úgy vélem, hogy a homlokzati kivezetések létesítése ma már csak esztétikai kérdés. Egyetértek viszont azzal, hogy ha támogatással újítanak fel egy épületet, akkor legyen támogatási feltétel például meglévő a fali-szerelvények alakjának egységesítése akkor, amikor a meglévő készülékeket ErP-s készülékekre cserélik. A szélvédő kosarak is beilleszthetők a ház képébe, ha megvan erre a szándék, úgy ahogy a kémények is beilleszthetők. Nem kétséges, hogy ma a negatív példák vannak túlsúlyban, mert ugye a valós esztétikai kérdések helyett, egészségügyinek álcázott előírásokat alkalmaztunk. Felvetették azt is, hogy a homlokzaton lecsapódó vízgőz károsíthatja az épület vakolatát. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a technika mai állása lehetővé teszi a lecsapódó vízgőznek ellenálló anyagok alkalmazását és azt, hogy az ErP-s készülékek égéstermékében alíg van vízgőz. Úgy tűnik, hogy az EN 15287-2 éppen az ErP-s kászülékekre íródott!!


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 5.

- Ugyanakkor senki nem szándékozik elvonni az építészek jogát ahhoz, hogy a vonatkozó épület-esztétikai kérdéseket szabályozzák. A kívánságunk csak annyi, hogy nevezzük nevén a gyereket, tehát az épület-esztétikai előírásokat ne álcázzuk műszaki-biztonsági, egészségügyi kérdésnek, mert ez vezetett oda, hogy számos olyan helyen, ahol az épületgépész tervező szerint semmi értelme a korlátozásnak, sem egészségvédelmi, műszaki-biztonsági, sem esztétikai szempontból, ma nem megengedett homlokzati kivezetést létesíteni. Ez pedig igen sokba kerül az országnak, többek között azért is, mert a szükséges égéstermék vezetékek nem itthon készülnek. Az indokolatlan szigorra példa egy pusztában épülő csarnok, amelynek szendvics szerkezetű műanyag tetőelemein nem megengedett egy égéstermék vezeték átvezetése, miközben az oldalfalon 5 m magasságban az égéstermék könnyen és kis költséggel kivezethető lenne. Nagyon sok olyan udvarra néző tűzfal és alárendelt homlokzat van, ahol semmi értelme az OTÉK mai előírásainak, ahol a kényszer-szülte készülék cserék esetén az ErP-s kazánok égésterméke kivezethető lenne, ésszerű intézkedéssel, amelyek nem kerülnének semmibe, sokszor százezer forinttal csökkentve minden egyes érintett magyar család kiadásait. Így sok helyen megvalósíthatóvá válna a potenciális szénmonoxid mérgezés veszélyét magában hordozó nyílt égésterű, elavult tüzelőberendezések kiváltása, amelyek ráadásul sokkal több égésterméket juttatnak rendszeresen a lakótérbe, (például a készülék minden szoba-termosztát által szabályozott indulásakor), amikor a kémény még hideg, mint ami esetleg a külső légtérből visszakeveredik, abból a sokszorosára hígult égéstermékből, ami egyszer már kint volt a szabadba homlokzati kivezetés esetén. - A homlokzati kivezetések korlátozása 20 éve szerepel a köztudatban. A túl szigorú előírások mára már befolyásolták a magyar lakosság véleményét is. Az emberek ma úgy gondolkoznak, hogy amit ennyire korlátoznak, az biztosan káros lehet, függetlenül attól, hogy mi történik a valóságban. Ha belegondolunk a gázkészülékek homlokzati égéstermék kivezetésével kapcsolatban kialakult véleményünk nem mérési eredmények ismeretén alapul, hanem szubjektív, esetleg a ma ismert előírások ismeretében alakítottuk ki saját álláspontunkat a kérdésben. Helyes lenne ezért a véleményünket mérések eredményei alapján felülvizsgálni. Számos homlokzati kivezetéssel kapcsolatos előírás kidolgozása során voltam meghívott, továbbá az CEN „Gázkazánok” és más bizottságai ülésein való részvétellel rálátásom van arra is, hogy más országokban hogyan alakították ki a homlokzati kivezetésekre vonatkozó előírásokat. Az előírások gyakorlatilag úgy készültek, mint amikor egy osztályban dolgozatot iratnak és senki sem készült. Mindenki azt lesi, hogy mit ír a szomszédja és ír valami hasonlót. Jobban hangzik, ha ezt úgy fogalmazzák meg, hogy először tekintsük át a környező országok előírásait és az így összeállt anyagból készítsünk valamit, a mi esetünkben jellemző, esetleg bizonyos mértékben engedve a nemzeti lobbisták igényeinek. Ez ugyanaz, csak másképp hangzik. Nálunk is így alakultak ki a mai előírások. - Az előbbiek szerint nincs olyan tudományos igényű háttérvizsgálat, amely megalapozná az ErP követelményeket teljesítő gázkészülékekre vonatkozó előírásokat, az ilyen készülékek égéstermékének homlokzati kivezetésének szabályai tekintetében. Nyilvánvaló, hogy senki sem gondolhatja komolyan, hogy a mai telepítési előírásokat a múltbéli készülékek képességei alapján fogjuk felállítani. Az ErP előírásoknak megfelelő készülékek esetében. A kondenzációs gázkazánok égéstermékének igen kicsi vízgőz tartalma miatt a készülékek által kibocsájtott égéstermék nagyon ritkán válik láthatóvá, ami persze csak egy esztétikai kérdés. Egészségvédelmi kérdés viszont, a kibocsájtott égéstermék káros-anyag tartalma. Az ErP előírások egy további haszna, hogy a káros-anyag kibocsájtásban jelentős szigorítások léptek életbe. Például az NOx kibocsájtási határérték a korábbi, szabványok szerint megengedett értékék az 1/3-nál is kisebb lett. Az ErP-s készülékek csökkentett káros-anyag kibocsájtása tehát önmagában is elégséges indok lenne a homlokzati égéstermék kivetésre vonatkozó előírások felülvizsgálatára. Tehát szó sincs könnyítésről, csak az előírásoknak az új követelményeknek megfelelő gázkészülékek paramétereihez való igazításról van szó.


Fazakas Miklós Feren | 2016. jan. 5.

Kedves Gábor! Ez egy régi cikk, amelyet most a homlokzati égéstermék kivezetés várható szabályozása kapcsán idéztünk és a régi jogszabályi környezetben íródott. Lényege egy olyan vizsgálati módszer, amelynek segítségével megállapítható, hogy egy pontszerű szennyező anyagforrás hatásra kialakul-e a megengedetett meghaladó káros anyag koncentráció, például a közeli lakóterekben. A nagy berendezések engedélyezése során ez az előírt eljárás, amikor a tervezet berendezés megvalósulása után a számolt érték alapján feltételezhetően kialakuló káros anyag koncentráció értéket hasonlítjuk össze egy megengedett határértékkel. A cikk szerinti mérési eredmények szerint, még az ablak alatt elhelyezett kivezetéssel rendelkező gázkonvektorok esetében sem alakul ki határérték feletti káros anyag koncentráció a lakótérben, ha a nyílászárók hagyományos, nem tömített kivitelűek. Az ErP követelményeknek megfelelő és az EN 15287-2 szerint elhelyezett ventilátoros készülékeknek feltételezhetően nem lesz kimutatható hatása a közeli lakóterek levegőjének minőségére, aminek azért van jelentősége, mert ebből látható, hogy az EN 15287-2 előírásainak betartása bőven elégséges ahhoz az ErP-nek megfelelő készülékek megfeleljenek az egészségügyi követelményeknek és nincs szükség arra, hogy tagállami szinten szigorúbbak legyünk a vonatkozó európai szabványnál. - Az európai szabványokat a tagállamok kötelesek nemzeti szabványként bevezetni és alkalmazni. Ez értelemszerűen nem csak abban merül ki, hogy a szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) magyar nemzeti szabványként honosítja, és így az európai szabványok az MSZT szabványboltjában nemzeti szabványként megvásárolhatók, hanem a tagállamok kötelesek az európai szabványok alkalmazásának gyakorlatilag is teret biztosítani. Ez az elv most nálunk sérül. Valóban nehezen érthető, hogy a magyar kéményseprők miért állnak ellen egy CEN/TC 166 „Kémények” bizottság által kidolgozott szabvány és a CEN/TC 166 szabványaiba behívott CEN/TR 1749 szerinti osztályba sorolása magyarországi alkalmazásának. - A gázkészülékek épület viszonylatában történő elhelyezését (telepítési előírások) műszaki-biztonsági szempontból, a magyar nemzeti jogszabályi struktúra a Gáztörvény és rendeletei hatálya alá sorolja. Ennek megfelelően a 11/2013.(III.21) NGM rendelet minden szempontra kiterjedően szabályozza is a homlokzati kivezetések elhelyezésének megfelelőségét. A rendelet szerint az EN 15287-2 követelményeinek megfelelő megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a rendelet követelményeinek. Ezért nincs szükség arra, hogy az OTÉK további, ráadásul az 11/2013.(III.21) NGM rendelettel ütköző műszaki-biztonsági, egészségvédelmi követelményeket tartalmazzon. - Mindannyian érezzük, hogy az OTÉK előírásaiban jelentős szerepe van annak, hogy az építészeknek nem testszenek a homlokzati kivezetések. Mintegy 20 évvel ezelőtt történt, hogy a Lampart és a FÉG ultimátumot kapott, mely szerint, ha nem alakítanak ki látványra azonos szélvédőket, amelyek a homlokzaton megjelennek, akkor jogszabályokkal fogják korlátozni a homlokzati kivezetéseket. Mivel egy ilyen átalakítás igen jelentős költségekkel járt volna, az egységesítés nem történt meg. Ennek látjuk ma az eredményét az OTÉK-ban. A homlokzati kivezetések építészek által történő korlátozása, használhatnánk akár az üldözés szót is, lényegében ekkor kezdődött el Magyarországon. Ettől kezdve többek között egészségvédelmi célúnak álcázott intézkedésekkel kezdték korlátozni a homlokzati kivezetések létesítését. Azért is jogos az álcázott kifejezés, mert volt idő, amikor az OTÉK szerint a tisztiorvosnak kellett nyilatkoznia arról, hogy a tervezett égéstermék kivetés káros-e vagy sem. Nem arról, mint minden más normális esetben, hogy a megvalósítás esetén túllépjük-e az előírt egészségügyi határértéket vagy sem, hanem csak úgy érzelmi alapon káros – nem káros. Utóbbi esetben ugyanis a mérnök és az egészségvédő megtalálja a közös alapot a megoldáshoz, amit az egészségvédelem által megállapított határérték teljesítésének, vagy nem-teljesítésének nevezünk. Vajon, hogy dönt egy orvos ilyen számára bizonytalan, szubjektív esetben? Nem hiszem, hogy az orvosok részt vettek volna az égéstermék hígulását bemutató gyakorlaton a képzésük során. A műszaki-biztonsági kérdések kivonása az OTÉK-ból tehát azért is fontos, hogy az előírások ne legyenek elfogultak egy műszaki megoldással szemben.


Nagy Gábor | 2016. jan. 5.

Be kell vallanom, hogy többszöri elolvasás után sem értem, hogy miről is szólt ez a vizsgálat. Az én olvasatomban nem a gázkészülékről, hanem a helyiség szellőzési viszonyairól, amiről viszont szinte semmi nem derült ki: A vizsgált gázkészülék tűztere nincs kapcsolatban a helyiséggel, vagyis az égéshez szükséges levegőt a helyiségen kívüli szabad térből veszi, és a keletkezett égéstermék is a szabad külső térbe kerül. Ott már keveredik a lakóépület többi gázkészülékének az égéstermékével, a közlekedés melléktermékeivel, vagyis a városi környezetszennyezés minden összetevőjével. Ha a nyílászárók tömörtelenek, vagyis szél hatására visszajut a külső levegő a helyiségbe, akkor a helyiségben mért értékek már nem a nevesített gázkészülékről, hanem a városi levegőszennyezésről és a helyiség szellőzéséről szólnak. Ha viszont a külső határoló szerkezetek (az ábra szerint egyedül az ablak ilyen) légtömör kivitelűek, akkor hogy kerülhet a helyiség légterébe égéstermék a vizsgált C11 típusú gázkészülékből? Elvileg sehogy. A közreadott vizsgálat és vizsgálati eredmény (legalábbis a közreadott formájában számomra "hány éves a hajóskapitány?" típusú vizsgálatnak tűnik, amiből semmi nem derül ki. Kérem a cikkírókat világosítsanak fel, ha rosszul látom! NG

Facebook-hozzászólásmodul