e-gépész online szaklap

Cserépkályha és épületgépészek

2014. november 10. | Nagy Zoltán cserépkályhás, okleveles mérnök | |  10 |

Az építész és épületgépész kollegák számára (is) eléggé ismeretlen terület a cserépkályha, ezzel a problémával munkám során gyakran szembesülök. Így egy új ház tervezésekor, még ha a tulajdonos meg is említi, hogy a házba az építkezés alatt, vagy később cserépékályhát fog építtetni, nem megfelelően készítik elő a cserépályha helyét. Példul az építészek a legritkább esetében kalkulálnak a cserépkályha tömegével, így nem tervezik be a kémény mellé a megfelelő teherbíró alljzatot. Az épületgépész tervezőknek (időnként) eszükbe jut ugyan, hogy külső légbevezetéshez betervezzenek egy csatornát a ház alapjába, de mivel nem tudnak róla, hogy a cserépkályha égéslevegő-térfogatáram igénye többszöröse, mint bármi más tüzelőberendezésnek (a szakaszos működésből adódóan), ezért azt minden esetben jócskán alulméretezik.

Mivel a tulajdonos sokszor csak akkor keresi fel a cserépkályhást, amikor a fentiek már nem orvosolhatóak, a megfelelő cserépkályha építése akár meg is hiúsulhat. Sőt, mivel a fentiekkel - képzés híján - a legtöbb cserépkályhás sincs tisztában, a legnagyobb jóindulattal megépítik a cserépkályhát a már adott körümények közé - aminek aztán sok esetben ugyancsak csalódás a vége.

Saját használatra már rég készítettem egy építészeknek, épületgépészeknek szóló tervezési segédletet, amiben leírtam, hogy egy új ház tervezésekor hogyan kell előkészíteni a terepet egy cserépkályha számára: http://kalyha.hu/muszaki_kovetelmenyek.pdf

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Nagy Zoltán kályha | 2014. dec. 14.

Kedves András! Tapasztalataim szerint a gravitációs üzemű tüzelőberendezések sokkal rosszabbul működnek felülről bevezetett külső égés levegővel - főleg ha a lefele közlekedő égés levegőt közben még melegítjük is. Az indítás sokkal nehézkesebb (és ennél még sokkal kellemetlenebb anomáliák is előállhatnak), de a stacioner állapot beállta után is jóval nagyobb ellenállással kell számolni. A segédletet egyébként az MSZ 845 szabvány szerint állítottam össze, az EN 13384-1 figyelembevételével. De tapasztalataim szerint is jobban működik és indul a cserépkályha is és kandalló is, ha az égéslevegő bevezetés a javaslat szerinti. A kéményen át történő légbevezetést inkább mint második lehetőséget szoktam ajánlani, ha emez valamiért nem , vagy nehezen kivitelezhető. De csakis külön légbevezetőaknás kéménnyel, és nem pedig koax rendszerben. Annak olyan jelentős ellenállása van, hogy gravitációs üzemű cserépkályhával vagy kandallóval nem működne megfelelően. Persze a forásaim és tapasztalataim semmiképpen sem mindenhatóak. Megjegyzésével nagyon felizgatott, kíváncsi lennék az ominózus olvasmány forrásaira. Ha publikus, akkor akár itt, ha nem, akkor e-mail címem a weboldalamon. Minden új ismeret érdekel, amivel akár kicsit is tökéletesebb lehet a munkám!


András | 2014. dec. 13.

Az égési levegő betáplálására a javasolt módszer nem tökéletes- olvasmányaim szerint. Az egyik európai környezetvédelmi intézet felmérte a házak környezetének a nyomás viszonyait. Ami nyilvánvaló volt hogy az uralkodó széliránnyal ellentétes oldalon, ahol az ajtók és ablakok nagy része is található, a földközelben, 1,5 méterig kb. kedvezőtlen a kályha részére a levegő beszívási lehetősége. Érdekesség hogy a szélirány felőli oldalon is kedvezőtlen. Ezért a 2 méter feletti magasságba javasolják a betápot, illetve a kéményen keresztül előmelegítve. A lakáson belülről történő betáp a magas páratartalom miatt is kedvezőtlen.


Nagy Zoltán kályha | 2014. nov. 14.

Kedves Antal! Sajnos mint sok más szakmában, a cserépkályhás szakmában sincs korszerű képzés. Sőt még képzésnek is túlzás nevezni...


Antal | 2014. nov. 14.

Kedves Zoltán! Szerveznek cserépkályha építésre-tervezésre, méretezési részletekbe is belemenő képzéseket kis hazánkban?


TervezõHölgy | 2014. nov. 12.

Most, hogy a lakások hővisszanyerős szellőztetésével oly sokat foglalkozunk, éppen ideje volt ezzel az általunk nem ismert területtel is szembesülni a számok alapján. Köszönöm a segítségét.


Zoárd | 2014. nov. 12.

Kedves Zoltán! Köszönöm a felvilágosítást!


Nagy Zoltán kályha | 2014. nov. 11.

természetesen 78%, nem pedig 0.78%


Nagy Zoltán kályha | 2014. nov. 11.

Úgy jön ki, hogy a cserépkályha szakaszos üzemű. A 12 óra fűtési idő összes leadott energiáját 1 óra 17 perces tüzelés alatt szabadítjuk fel (szabvány szerinti tüzelési idő, ezzel kell számolni az áramlástechnikai méretezésnél - egyébként a valós égési idő valóban e körül szór). Tehát a tüzelő igény egy begyújtásho: (4kW*12h)/(4,17kWh/kg*0,78)=14,76kg 4,17kWh/kg a fa szabvány szerinti fűtőértéke, 0,78% a cserépkályha minimális hatásfoka. A fa elméleti égéslevegő igénye 4 m3/kg, a légfelesleg szabvány szerint 2,95 14,76 kg fa égéslevegő igénye 174 m3 Az égési idő 1 óra 17 perc, tehát az égés levegőigénye 136 m3/óra (amíg ég a tűz, utána a következő begyújtásig semmi). A levegő csatorna ellenállásának számításakor viszont ezzel a térfogatárammal kell számolni, és nem pedig az egész napi átlagos levegőigénnyel. Pont ez az egyik hiba, amit az épületgépészek gyakran elkövetnek, és éppen ezért írtam a fenti tervezési segédletet.


Zoárd | 2014. nov. 11.

Persze kijöhet a 138 m3/h úgy, hogy az első egy óra alatt leég a 48 kWh-hoz szükséges kb 12 kg fa és akkor valóban az első egy órában szükség van erre a légmennyiségre. De akkor az égés tulajdonképen 48 kW-al üzemel az első egy órában. Nem vagyok kályhaszakértő. Eddig csak akkor kerültem szembe kályhaproblémával, amikor már megépítette a "mester" és nem működött a kályha. Ebben a pár esetben kivétel nélkül olyan kéményre sikerült a mesternek kályhát telepíteni, amire semmit se lett volna szabad rákötni (4 m hatásos magasságú kémény 1,5 m-es elhúzással, stb.) és természetesen a légpótlásról szó sem volt.


Zoárd | 2014. nov. 11.

Nagyon tanulságos a letölthető leírás. Igazából csak azt nem tudom, hogy hogy jön ki a 4 kW-12 óra üzemidejű cserépkályhára a 138 m3/h égési levegő. Ha jól értem egy ilyen cserépkályha 48 kWh energiát ad le, vagy éget el. Nem inkább a 12 óra alatt kell összesen a 138 m3 égési levegő, ami 1 órára vetítve 12 m3/h??

Facebook-hozzászólásmodul