Épületgépészek által elkövetett hibatípusok II.
2012. október 16. | e-gépész | | 9 |
Ön szerint mi a hibája (energetikailag) az itt található elvi kapcsolási rajznak? Sajnos nagyon sok épületgépész alkalmaz ilyen megoldást, de Homor Miklós szerint ez így nem jó! Még akkor sem jó (energetikailag), ha sok-sok gyártó gyárt ehhez hasonló hőközpontot, amelyeknél egyetlenegy burkolat alatt ugyanilyen kapcsolat van a felső kazán és az alatta lévő indirekt bojler között!
Természetesen a bojler-szonda és a váltószelep elektromosan megfelelően van rákötve a kazánra.
Megemlítem, hogy most nem arra gondolok, hogy a váltószelep jobb lenne a visszatérőben.
Igen, szerintem jobb lenne, de az még nem energetikai hiba!
És nem is arra gondolok, hogy a bojler hőcserélőjét fordítva kellene bekötni (előremenővel alulról), mint ahogy az egyik gyártó javasolja. Ezen persze lehetne vitatkozni!
Szerintem így jó ahogy rajzoltam, mert így ellenáramban működik a csőkígyós hőcserélő. De most ne ezen vitatkozzunk!
Mert mindezeken túl van egy még jelentősebb energetikai HIBA! Mi lehet az?
A kérdést feltette: Homor Miklós épületgépész, szolár-szakértő
Utóirat Homor Miklóstól: A Kérdés 1-re még azért nem küldtem szét a legjobb választ, mert többen lennének akik még nem értenék meg. Előbb még tisztáznunk kell ennek a Kérdés 2-nek majd a Kérdés 3-nak az energetikáját is, és amikor ezekkel végeztünk és mindenki felfogta és megértette, utána adom meg a Kérdés 1 megoldását.
Kapcsolódó
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2024. aug. 2.
Visszacsapó szelep: Jobb gyártók adnak zárási és jelleggörbe adatot a visszacsapó szelephez. Persze ez esetben kénytelen az ember ragaszkodni valamelyik drága minőségi gyártó termékéhez, amit félő, hogy egyből kiváltanak, valamin nevesincs akármire. Nekem már számos alkalommal kellett kicseréltetni visszacsapó szelepet, két ok miatt. Egy részt képesek az akár két csőmérettel kisebb szivattyú csonkmérettel beépíteni a szelepet, másrészt kiváltani olyan gyártmányra, amiről még Kvs adat sincs. Terveken mindig megadjuk a visszacsapó Kvs értékét.
Kardos-Kunszt Ferenc | 2024. aug. 1.
Sipos Róbert kérdésére: Hajdanán egy hőszivattyú szondakör optimalizálásakor elkezdtem nyomásveszteséget mérni egy visszacsapószelepen, a cél a minél alacsonyabb áramlási veszteség elérése volt. Egy szétszerelhető példányt mértem, az volt az elképzelés, hogy biztosan túl erős a rugó, azért nagy a veszteség. A rugó fokozatos darabolásával elértem azt, h nem változott semmi!! Így hát újra feltaláltam az idomok és egyéb elemek ALAKI veszteségét:-) Vagyis a nyomásveszteség domináns része a visszacsapó szelepben az áramási irányok megtörésétől alakul ki, amivel nem tudunk kezdeni semmit. Ipari méretekben más kivitelű visszacsapókat gyártanak, azok kisebb veszteséggel működnek. A néhány 10 kW-os hőtermelőknél is van megoldás, egy vagy két mérettel nagyobb visszacsapó szelepet kell beépíteni. A nagyobb méretnél lelassul az áramlási sebesség, vagyis a 22-es csőbe bátran lehet 5/4 collos visszacsapót építeni. 2012-es hozzászólásom még érvényes, olyan esetekben, ahol 6 métert meghaladó a szintkülönbség, ott meg fog nyitni a visszacsapó szelep, a nagyobb méret még hamarabb. Ebben az esetben egy motoros zónaszelep beépítése marad, mint egyetlen lehetőség. Talán még 2 db sorosan kapcsolt visszacsapó is jó lehet, az olcsóbb megoldás. Hasonló érdekesség még a csövön belüli oda/vissza áramlás. Vízszintes csőszakaszoknál fordulhat elő jellemzően 1 coll felett, h a cső felső részén előremenő áramlás alakul ki, az alsó részén pedig hideg visszatérő áramlás.
Zoárd | 2024. jún. 20.
Kell egy rugós visszacsapó szelep a bojlerből kilépő felszálló ágba. Ezzel a mikróáramlás kiküszöbölhető. Ez egyébként a nem teljesen tökéletesen záródó váltószelepből adódó problémákat is kiküszöböli.
Fülöp Miklós | 2024. jún. 13.
A kérdést feltevő Homor Miklós válasza ebben a cikkben olvasható: https://www.e-gepesz.hu/cikkek/13732-epuletgepeszek-altal-elkovetett-hibatipusok-2-valasz
Sipos Róbert | 2024. jún. 11.
Elkövettem azt a hibát, hogy előbb küldtem el a hozzászólásomat, mint olvastam el a korábbiakat, de örülök, hogy mások is hasonlóan vélekedtek, ez megerősíti a feltételezésem helyességét. Az okot már tudjuk, de a helyes megoldás a leglényegesebb! Mint írtam, a visszacsapó szelep beépítése további problémát okozott, ezért köszönettel várom, mi lenne a helyes eljárás.
Sipos Róbert | 2024. jún. 11.
Az itt szereplő sematikus ábra szerinti bekötésben üzemel nálunk a gázkazán. Alapvetően minden rendben van, de észrevettem, hogy régóta (akár több órája) kikapcsolt kazán mellett is a HMV bevezető csöve forró, végig a kazánig. Ez már nem lehet az indirekt tárolóból a csőfalon hővezetéssel távozó hő, itt már víz áramlásának kell lenni. Rájöttem, hogy a kazán üzemszünete esetén a tárolóban lévő meleg víz áramlást indít a kazán hőcserélője felé. Tehát fordítva kezd működni, most a hőforrás a tároló, a hideg „fűtőtest” a kazán égéstéri hőcserélője. A hő elvezetéséről a kéményhuzat gondoskodik. Az áramlás gravitációsan indul be, hasonlóan a régi, szivattyú nélküli, vastag csöves fűtési rendszerekhez, ott is előfeltétel volt, hogy a meleg lentebbről induljon. Itt a tároló a kazán alatt van, tehát ez teljesül. A kazánt üzembe helyező szerelőnek ezt elmondtam, meg is állapította, hogy igaz lehet, és egy visszacsapó szelepet épített be a kazán után, a tartály elé. Meg is szűnt a visszaáramlás és a melegedés, viszont felfűtéskor veszélyesen emelkedett a nyomás, 3 bar- nál kikapcsoltam. Visszahívtam a szerelőt, aki kivette a visszacsapó szelepet, azóta így üzemel. A magas gázárak mellett szeretném, ha ez a nyilvánvaló pocsékolás megszűnne, ebben kérném műszaki javaslatukat.
Kardos-Kunszt Ferenc | 2012. nov. 3.
"Véletlenül" van a garázsunkban egy leszerelt - egyébként hibátlan - Ferroli Domina falikazán. Visszacsapószelepet nem találtam benne, továbbá átfújható mindkét irányban a fűtésköre, tehát biztosan nem kapott visszacsapószelepet a beépített szivattyú. Amennyiben ez általános szokás a kazángyártóknál, akkor Baumann úrnak nagyon igaza van, a szelep AB-B nyugalmi állásánál (ez valószínűsíthető, mert akkor egész nyáron nem kell egyet sem váltania a szelepnek)a kazán állandó gravitációs üzemű radiátorként működik, fűti a kéményt, télen is, meg nyáron is. Amennyiben mégis AB-A lenne az alapállása a szelepnek, akkor is lehet gond, mert a hőcserélő alsó csonkjától (Bv pont)áramlás indulhat el a sűrűségkülönbség miatt pl. az emeleti radiátorok felé, de a kazán felé is. Ennek megakadályozására a legköltséghatékonyabb módszer 1-1 db visszacsapószelep a Be és Bv pontokon. Más körülmények közt, 6 méter feletti szintkülönbségnél (pince és emelet közt) a visszacsapószelep már nem segít, a gravitációs áramlás képes azt megnyitni. Vitatkozni érdemes HM azon megállapításán, hogy a váltócsap (ez nem szelep, itt nincsen szabályzás) jobb helyen lenne a visszatérő ágban. Akkor az előremenő ágban lenne a "T" idom, amin keresztül a tároló felső csonkján lévő magasabb hőmérsékletű víz egész nyáron vígan fűtené a magasabban lévő radiátorokat. Pont olyan hibát okozna, mint amelyre a huncut kérdések feltevése mögötti szándék mutat. Olvasva HM utóiratát - magam sem tudom miért - egy idézet jutott eszembe, Rejtő Jenő írta valahol: ”Eddig beképzelt voltam, de most már tökéletes vagyok…”
Fazakas Miklós Fe | 2012. okt. 24.
A HMV hőmérsékletének állandó értéken tartásához ez a rendszer jelentős energiát használ fel, elsősorban nyáron: Az állandó HMV hőmérséklet fenntartásához, a HMV tartály hővesztesége miatt a kazánnak a nap folyamán sokszor kell felmelegítenie a primer vízkört, az 1-2 Celsius fokos HMV hőmérséklet csökkenés hatására. Ilyenkor a primer vízkör felmelegítésére fordított hő komoly veszteséget képes generálni, ami jelentős nyári gázszámlákhoz vezet. Megoldás lehet egy programóra beépítése, amely a HMV felhasználástól függően, például napi 1 x 1 vagy 2 x 1 órára korlátozza a HMV tartály fűtési idejét. A napkollektoros HMV rásegítés ezt a problémát szinte teljesen kiküszöböli, mert a napkollektor éppen nyáron képes arra, hogy a HMV tartály hőmérsékletét állandóan a gázkazán bekapcsolási hőmérséklete felett tartsa, így egy gyújtóégő nélküli gázkazánnak a nyári hónapokban közel nulla lesz a gázfogyasztása. Fűtési idényben a primer vízkör általában meleg, tehát alig kell felfűteni a HMV előállításhoz. Fűtési időszakban, sokszor a primer kör hővesztesége, sőt a HMV tartály hővesztesége is hasznos hő, mert fűti az egyébként is fűtendő épületet. Ha az előre menő primer fűtővizet az ábra szerint kötjük be, akkor a tartályon belül, függőleges irányban jelentős hőmérséklet különbségek alakulnak ki. Ezt azonban a gázkazánok többé-kevésbé képesek kompenzálni azzal, hogy HMV elvétel folyamán az alsóbb kevésbé meleg vizeket, mintegy átfolyó rendszerben képesek felmelegíteni, a kívánt hőfokra. Ebben a kapcsolásban kisebb lesz a tartály hővesztesége, mint fordított bekötés esetén, de jelentős HMV igények esetén, a HMV hőmérséklet csökkenést a felhasználók érezni fogják. Szerintem a bekötés helyes iránya a felhasználók számától, a használat módjától és a tartály méretétől függ. Ha például a HMV felfűtéshez hosszabb idő áll rendelkezésre, és az elvétel rövid idejű és intenzív, akkor a fordított bekötés lehet az eredményesebb.
Baumann József | 2012. okt. 17.
Lehet, hogy bakot lövök, de talán az a baj, hogy a bojler alul helyezkedik el. Kikapcsolt állapotban a felhajtóerő által kialakulhat egy olyan áramlás (, ha a váltószelep a B állásban van), ami a bojler meleg vízével fűti a kazán hőcserélőjét, ami a kéményen keresztül erősen hűl.
