e-gépész online szaklap

Energetikai kihívások a kistelepüléseken

2012. augusztus 16. | e-gépész | |  4 |

A vidék, de különösen a kistelepülések napjainkra igen nehéz helyzetbe kerültek. A nehézségek egy részét szociokulturális (elnéptelenedés, elöregedés, munkanélküliség stb.), másik részét a gazdasági erőforrások hiánya (ipari, mezőgazdasági vállalkozások és szolgáltatások) jelenti és okozza.

Hazánkban 2010-ben összesen 3177 település volt, melyek 75,7%-a 2000 fő alatti és 55,77%-a 1000 fő lélekszám alatti település (1. táblázat). A megyéket tekintve a 2000 fő alatti települések száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb, közel 300.

1. táblázat A kétezer fő alatti kistelepülések száma és megoszlása megyénként

Magyarországon 2009-ben 2897 településen volt vezetékes gáz, mely az összes település 91,2%-át jelentette. Szemléletesen mutatja az 1. ábra, hogy a rendszerváltás óta hogyan változott a vezetékes gázzal való ellátottság az országban. 1990-2009 között évente átlagosan 3,84%-kal bővült a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma.

A vezetékes gázt fogyasztó háztartások számának bővülésével nem nőtt jelentős mértékben az egy fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás volumene, mely a vizsgált időszakban hektikus változásokat mutatott. A fogyasztás 2003-ban érte el maximumát, amikor az egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás 1505 m3 volt. Ez fokozatosan csökkent a következő években, s 2009-ben már csak 1083,7 m3 az érték.
Az észak-magyarországi régióban hasonló arányok és értékek figyelhetők meg a vezetékes gázzal való ellátottság terén, mint országos szinten. A kistelepüléseken a vezetékes gázt fogyasztók aránya az országos átlag alatt marad (2. táblázat).

2. táblázat Az észak-magyarországi régió településeinek vezetékes gázzal való ellátottsága 2009-ben

A háztartások energiafelhasználásának szerkezetét és annak hatékonyságát vizsgálva, megállapítható a kistelepülések vonatkozásában, hogy:

• a háztartások döntő hányadának rendelkezésére áll a vezetékes gázellátás;

• a 2000 fő alatti lélekszámú településeken átlagosan csak a háztartások fele használja a vezetékes gázt;

• a vezetékes gázról lemondó háztartások száma évről-évre nő;

• a földgáz kiváltására fát (biomasszát), és ahol ennek van hagyománya, szenet használnak a fogyasztók;

• az újra használatba vett, elavult szilárd tüzelőanyagú berendezések energiahatékonysága rossz;

• a földgázról szilárd tüzelőanyagra való átállás, ha az nem korszerű vagy korszerűsített berendezésekkel és szakszerű tüzelési technológiával valósul meg, környezetszennyezéshez vezethet;

• a biomassza és szén tüzelésére alkalmas berendezések energiahatékony és környezetbarát üzemeltetése a gáz tüzelőberendezésekhez képest nagyobb szakértelmet igényel a felhasználótól.

A fenti megállapítások gyakorlatilag változtatások nélkül elmondhatók a települések önkormányzati intézményeinek energiaellátásáról is.

Napjainkra nyilvánvalóvá vált, a vidék, azon belül is a kistelepülések boldogulásához előbb alapvető szemléleti, majd új alapokra helyezett cselekvési terven és annak következetes megvalósításán keresztül vezet az út. A nehéz helyzetben lévő településeken a helyzet kritikus, amely halogatást nem tűrő intézkedések sorozatát kell, hogy indukálja. A kistelepülések „szomorú” helyzetükből való kilábalása azonban csak a gondokban közvetlenül érintettek (lakosság, önkormányzat), és a közvetetten érintettek (állam, gazdasági szereplők) együttműködésével veheti kezdetét.

Cikkünk szemelvény Szemmelveisz Tamásné és Vincze Tamás: Kistelepülések hőenergia-ellátásának kihívásai, és az ezekre adható válaszok c. cikkéből, mely a Magyar Energetika 2012. évi különszámában fog megjelenni.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Nagy Gábor | 2012. aug. 23.

Kedves Miklós! Sok igazság van abban amit leírtál, azonban a témaindító tanulmány mögött azt is látni kell, hogy a mai magyar vidék tömeges elszegényedése hozta vissza a már elfeledett túlélési technikákat, köztük a "sparheltot", a csikótűzhelyet és társait. Egy másik témaindítónál valaki jól megfogalmazta: "a lakosság mindent eltüzel, amitől meleget remél, és nagyon nehéz a környezetvédelmi szempontokról a fagyhaláltól fenyegetett emberekkel szót érteni". Akinek 47000 Ft-ból kell többed magával túlélni a következő hónapig, annál a gázt már régen kikapcsolta a szolgáltató!


Fázmán József | 2012. aug. 23.

Ez mind így igaz, de: - Családi ház viszonylatban az esetek túlnyomó kisebbsége fordul meg megfelelően képzett és jogosult tervező kezei között, megoldja a kereskedő és/vagy a szerelő, gázterv készítése ugyan kötelező, de más nem, így nem is foglalkoznak vele. - A cikkben javasolt szigorítások reális bevezethetősége zérus, ha mégis megtörténne, a vidéke, főleg falusi lakosság tömegeit a fagyhalál szele fogja megérinteni. a lista folytatható... FJ


Fazakas Miklós Fe | 2012. aug. 23.

A TÜZELőANYAG-ÉGÉSI LEVEGő ARÁNYSZABÁLYOZÁS FONTOSSÁGA! A hagyományos háztartási szilárd tüzelő berendezések használata ellen szól ezeknek a berendezéseknek a rendkívül rossz átlaghatásfoka is, amely jó esetben éri csak el a 40%-ot. A fűtési költségek kalkulálása során még a publikációkban is hajlamosak a tüzelőanyagok fűtőértékéből és árából számított fűtési költséget összehasonlító táblázatokban, az éves hatásfokról megfeledkezni. A fűtési költségek és a berendezés éves hatásfoka között egyenes arányosság áll fenn! Azoknál a fűtő berendezéseknél, ahol a tüzelőanyag-égési levegő arány valamilyen szinten kézben tartható, tüzelőanyagtól függetlenül 70% feletti éves hatásfokot tudunk eléri. A költségeket összehasonlító táblázatokban kalkulálni kéne az éves hatásfokkal is. A korszerűtlen szilárd tüzelés éves hatásfokánál még a hagyományos gravitációs kéménytechnológián alapuló gázfűtés ( névleges terhelésen a megfelelő gáz-égési levegő arány biztosítható) éves hatásfoka is, mintegy 2-szer jobb. Ha a fűtési költség számítás során az éves hatásfokot is figyelembe vesszük, kiderül, hogy a szilád tüzelés a gáztüzelésnél költségesebb, feltéve, hogy a tüzelőanyagot vásárolják. A szilárd tüzelés valódi vonzerejét, ma a költségmentesen beszerezhető tüzelőanyagok, a reklámújságok, a kerti és az erdei hulladék, a használt gumiabroncs és a műanyag csomagolóanyagok jelentik, ami megdöbbentő környezetszennyezéshez vezet. Ennek bizonyítására elegendő hidegebb időben egy külvárosi kerékpártúrát szervezni. A korszerű szilárd tüzelőberendezések a magyar lakosság döntő része számára nem elérhető költségűek. Ezért a szilárd primer energiahordozók lakossági felhasználása összességében nemcsak környezett szennyező, de pazarló is. Vannak olyan országok, ahol a környezetvédelmi szempontokra tekintettel, a füstgáz tisztító berendezések nélküli szilárd tüzelést nem engedélyezik, ha van kiépített gázellátás. A szilárd tüzelőanyagok használatát, a tartalék fűtés kivételével, azokra a területekre kellene korlátozni, ahol mód van a füstgáz tisztítására. Az éves hatásfok szempontjából legjobbak azok a tüzelőberendezések, ahol a megfelelő gáz-égési levegő arány nemcsak a berendezés névleges teljesítményén, de csökkentett teljesítményen is biztosítható. Hagyományos gázkészülékek esetén a megfelelő gáz-égési levegő arány csak a berendezés névleges teljesítménye esetén biztosított. Csökkentett teljesítményen a felesleges levegő hűti a tűzteret, a felesleges levegő felmelegítve távozik a készülékből, lényegében ezzel a levegővel az utcát fűtjük! Csökkentett terhelésen ekkor a hatásfok akár 10%-al is alacsonyabb, mint a gépkönyvben megadott, névleges teljesítményhez tartozó hatásfok. Ha a gáz-égési levegő arányszabályozás csökkentett teljesítményen is megvalósul, akkor a kisebb teljesítményhez egy relatíve két-háromszor nagyobb fűtőfelület tartozik, így a hatásfok a névleges teljesítményhez képest akár 10%-is megnő. A fűtési szezon során eltüzelt gázmennyiség minimum 2/3-át a berendezések a csökkentett teljesítményű állásban tüzelik el, így az éves hatásfokra, a primer energiahordozó felhasználásra a gáz-égési levegő arányszabályozásnak rendkívül nagy hatásfa van. Ráadásul, ha a gáz-égési levegő arányszabályozó berendezés plusz beruházási költség igényét hasonlítjuk, az elérhető energia megtakarításhoz, akkor 1 évnél rövidebb megtérülési időket kapunk. Így érthetetlen, hogy a pályázati rendszerben ennek a tényezőnek a figyelembe vételét még nem sikerült elérni. A kondenzációs gázkazánok esetében elő kellene írni a külső hőmérséklettől függő szabályozást és a csökkentett terheléshez tartozó minimum 108%-os hatásfokot, továbbá azt, hogy a fűtési rendszer méretezése során arra kell törekedni, hogy az éves elhasznált gázmennyiség 90%-át a berendezés a legjobb hatásfokú, csökkentett terheléshez tartozó üzemmódjában tüzelje el. Azaz a fűtési rendszert nem elsősorban hőigényre, hanem a legjobb éves primer energia átalakításra kéne méretezni. Magyarországon mintegy 4,5 millió gázkonvektor üzemel, ezek döntő része műszaki vagy gazdasági okból nem váltható ki valamilyen központi fűtésű berendezésre, pedig együttes névleges teljesítményük eléri a paksi atomerőmű teljesítményének tízszeresét! Ebben az estben a megoldást a gázkonvektor korszerűsítése jelenti. A gázkonvektorokba bevezetett gáz-égési levegő arányszabályozással, 20% körüli energiahordozó megtakarítás érhető el! Az alacsony költségekre tekintettel, a megoldás rendkívül gyors megtérülésű gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt. Az 1kg éves CO2 kibocsájtás eléréséhez tartozó beruházási költség ebben az esetben az ismert legalacsonyabb. A megoldás a lakosság széles körében alkalmazható és támogatható lenne. Korszerűre, környezet barátra cserélhetnénk a régi (20-50 éves!), elavult vezérlésű, jelentős szénmonoxid kibocsájtó és azbeszttömítéseket tartalmazó, gazdaságtalan üzemű gázkonvektorokat, országos szinten érzéklehető energia-megtakarítást elérve. Fazakas Miklós


Chiovini György | 2012. aug. 22.

"best practice" Szebben hangzik: "Jó példával jár elől." Egészen biztos, hogy van néhány jó példa. Ezek felkutatása, közzé tétele segítene a jelenlegi állapot javításán. De nem hallgatom el egy rossz tapasztalatomat. Most pályázni lehet lakóépület fűtéskorszerűsítésére. Meglévő fatüzelésű kazánhoz fűtési puffer tartály telepítése nem kap támogatást. Érti ezt valaki?

Facebook-hozzászólásmodul