Páramentesítő készülék sugárzó hűtések hatékonyságnövelésére
2011. június 14. | Varga Csaba| | 5 |
Ki ne tudná a sugárzó hűtések alkalmazásával kapcsolatban, hogy amikor a legnagyobb nyári meleg van, akkor a legkevésbé hatékony? Pontosabban a felület hőmérsékletének a csökkentésével nem növelhetjük a leadott teljesítményt, hogy a megnövekedett igényt követni tudjuk. Ha a felület hőmérsékletét a szobában lévő levegő harmatponti hőmérséklete alá csökkentjük, akkor a felületen párakicsapódás, izzadás indul meg.
E kellemetlen jelenség miatt pont akkor nem tudtuk növelni a hűtés teljesítményét, amikor a leginkább szükség volna rá. Ezért azok a felhasználóknak, akik sugárzó hűtést választottak nem kevés beruházási összegért, éppen a legnagyobb melegekben kell kompromisszumot kötniük, és megalkudniuk a magasabb szobai hőmérséklettel.
Ha viszont csökkenteni tudjuk a harmatponti hőmérsékletet és ezáltal a fal hőmérsékletét, akkor jelentősen növelhető a sugárzó felület hűtési teljesítménye.
A harmatponti hőmérsékletet pedig egyedül a páratartalom csökkentésével lehet elérni. Ha sikerül a páratartalmat levinni, az akár 2-3 fokkal alacsonyabb falhűtést is megengedhet, amely viszont akár duplájára is növelheti a hűtési teljesítményt, amit a helyiségben leadhatunk.
Ilyen célra került kifejlesztésre a falba építhető, kis, kompakt, alacsony fogyasztású párátlanító.
A készülék kondenzátorát tulajdonképpen a sugárzó felületben keringtetett vízzel hűtjük. A légszárító berendezés elektromos energiával működik. A készülékben egy komplett kompresszoros hűtőkör elpárologtatóján kicsapódik a levegőből a nedvességtartalom, míg a kondenzátoron a kifújt levegőt felmelegítjük, ezáltal a levegőhőmérséklet változása nélkül lehetséges a páratartalom eltávolítása. A készülék nem használódik el, nem szükséges regenerálni. A karbantartás során csupán a szűrőt kell tisztítani, beépítéskor a cseppvíz elvezetést megoldani. A készülékben található vizes előhűtő és utóhűtő is, melyek a párátlanítást segítik.
Téli állapotban sem kell a berendezést nélkülöznünk, a vizes hőcserélők megtáplálhatók meleg vízzel, így a helyiséget fűthetjük is, tulajdonképpen egy fan-coil üzemmódban. Ez a kiegészítő fűtési mód 18 oC-os helyiséghőmérséklet alatt és 33 oC-os vízhőmérséklet felett aktiválható.
A falba építhető párátlanító szinte láthatatlan, belesimul a környezetbe. A működést egy elegáns, formatervezett fali szabályozó egység oldja meg, amelyen LCD-kijelzőn követhetjük és állíthatjuk be a működést.
A falhűtés hatékonyságnövelő elve
Amennyiben az eredendően 26 °C- os helyiségben 70 %- os páratartalom van (1- es légállapot), a harmatponti hőmérséklet, ameddig a fal felületét hagyhatjuk lehűlni párakicsapódás nélkül ~20°C (A).
Ha a szoba páratartalmát ugyanakkora belső hőmérséklet mellett 50 %- osra csökkentjük, a fal harmatponti hőmérséklete lecsökken ~15 °C- ra (B).
Az 5 °C-kal hidegebb felület, ugyanakkora belső hőmérséklet mellett jóval nagyobb hűtő teljesítmény leadására képes.
Ha a meleg nyári napokra gondolunk, amikor a legnagyobb az épület hűtési igénye, pont akkor fordulhat elő magas páratartalom, vagyis a legkisebb a hatékonysága a falhűtő rendszernek.
A páratartalom csökkentésével ebben az időszakban sokkal nagyobb hatékonysággal tudunk hűteni!
Az eredményt már 4-5 gramm/légköbméter szárítás esetén is elérhetjük, ami egy 50 nm- es helyiségben kb. 0,7-1 liter víz kiszárítása csupán!
Oktoklima Kft.
1039 Budapest, Királyok útja 27.
tel.: 00 36 1 4332360
00 36 1 4332361
fax: 00 36 1 2403617
E-mail: oktoklima@oktoklima.hu
Web: www.oktoklima.hu
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
MP | 2011. jún. 14.
Köszönjük a hozzászólásokat, az ábrát és a szöveget cseréltük.
VargaCsaba | 2011. jún. 10.
A berendezés névleges elektromos teljesítménye 340 W, és napi légszárító képessége 20 liter amennyiben a helyiség hőmérséklet 26 C, páratartalom 65%, és a belépő vízhőmérséklet 15C, a legkisebb ventilátor fokozaton.
VargaCsaba | 2011. jún. 10.
Köszönöm a jelzést, intézkedtem az ábra cseréjéről, elnézést a hibás közlésért. Remélem az elvi előnyök azért továbbra is érthetőek.
Baumann Mihály | 2011. jún. 9.
Tökéletesen egyetértek Keve Lajos véleményével. Elvi hibás a leolvasott eredmény. Ugyan azt is hozzá lehet tenni, hogy amennyiben elfogadjuk a felvett légállapotokat, akkor az eredeti kb. 20 °C-os harmatponti hőmérséklet kb. 15 °C-ra csökken, tehát nagyobb a változás, mint a cikkben szereplő. Célszerű azonban egy olyan számítást is mellé tenni, ami a párátlanító teljesítményét, vagy energiaigényét is bemutatja.
Keve Lajos | 2011. jún. 8.
Nem megfelelő az "A" pont harmatponti hőmérsékletének megállapitása.Az ábra alapján az 20°C./Ugyan ez áll "B"-re is/kb 15 °C/. A harmatpontot nem i=const., hanem x=const. jelöli ki a telitési görbén.
