e-gépész online szaklap

Éületenergetika 4. Lég- és hűtéstechnika

2011. március 29. | dr. Magyar Zoltán | |  2 |

A 31/2010/EU épületenergetikai direktívának megfelelően a 7/2006 TNM rendelet átdolgozásra kerül. Az épületgépészeti rendszerrel szemben támasztott követelmények közül most a lég- és hűtéstechnikai rendszerekéi következnek, illetve a megújuló energiákról is szót ejtünk.

A légtechnikai rendszerre vonatkozó követelmények

Légtechnikai rendszer

Hővisszanyerés
Fűtő szellőztetés esetén legalább 50%-os hővisszanyerő kötelező (Finnország min 45%):

Ventilátorok
- A ventilátor munkapontja a minimum energiafogyasztásnál legyen
- Ventilátorok fajlagos energiafogyasztásának osztályba sorolása MSZ EN 13779 szerint:

- A fajlagos ventilátorteljesítmény értéke nem haladhatja 2 kW/(m3/s)-ot, csak akkor ha az épület beltéri klímájának szabályozása az előírástól eltérő légkondícionálást igényel
Norvégia: lakóépület max 2,5 kW/(m3/s), egyéb max 2,0 kW/(m3/s)
Finnország: max 2,5 kW/(m3/s)
Ausztria: max. 0,5 kW/(m3/s)

Nyomásveszteségek
- A ventilátor energiafogyasztásának csökkentése érdekében a légtechnikai elemek nyomásveszteségét korlátozni kell.
- Három kategória kerül bevezetésre: alacsony, közepes, magas nyomásveszteség (MSZ EN 13779).
- Ha valamelyik légtechnikai elem nyomásvesztesége magasabb, mint a tervezett kategória, akkor az egész rendszerre vonatkozó kategória más elemek nyomásveszteségének csökkentésével elérhető.

Maximális nyomásveszteségek:

Fűtő/hűtő kaloriferek
- A megengedett maximális visszatérő vízhőmérséklet kondenzációs kazánra csatlakozó fűtőkalorifer esetén 40°C.
- Max nyomásveszteség:

Légcsatornák tömörsége
A légcsatornák megengedett maximális levegő veszteségének 4 légtömörségi osztályát a következő táblázat alapján kell besorolni: (MSZ EN 12237)

A szürke színű részen látható értékek nem javasoltak.

A légtömörséget a légcsatorna gyártónak kell tanúsítania.
Pl.
• Románia a fenti EN 12237 szabvány alapján
• Finnországban a levegőveszteség a névleges légszállítás max 6%-a lehet

Beszabályozás, próbaüzem, átadás
- A rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni.
- Tartós próbaüzem során kell bizonyítani a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését (commissioning).
Finnország, Anglia: kötelező a légtechnikai beszabályozás

A hűtési rendszerre vonatkozó követelmények

A hűtési rendszer
- Szabad hűtést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a külső hőmérséklet ezt lehetővé teszi.
- Hűtőgép megengedett túlméretezése 30%.
- Amennyiben műszakilag lehetséges magas hőmérsékletű hűtés javasolt.
- Amennyiben a körök változó térfogatáramúak, frekvenciaváltós szivattyú beépítése kötelező.

Beszabályozás, próbaüzem, átadás
- A rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni.
- Tartós próbaüzem során kell bizonyítani a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését (commissioning).

A megújuló energiára vonatkozó követelmények

Megújuló energia
Társasházak és nyáron használt létesítmények (strand, panzió) esetén napkollektoros HMV termelés javasolt és kötelező megvizsgálni a megtérülést!
Ausztria bizonyos tartományaiban új lakóépületeknél kötelező a napkollektor használata.
Norvégia: 500 m2 felett javasolt a megújuló energiafelhasználást vizsgálni és javasolt a hőigény 40%-át a direkt elektromos áramtól, ill. a fosszilis energiáktól eltérő energiával kielégíteni.
Olaszország: min 50% szolár energia a HMV termelésben.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Chiovini György | 2011. ápr. 22.

Az épületenergetikai direktíva hallgatólagosan feltételezi, hogy Európában mindenhol adottak a gazdasági feltételek egy nagyobb bekerülési költséggel járó épülettechnika megvalósításához. Tudjuk, hogy az ehhez szükséges eszközök gyártása nem egyenletesen oszlik meg Európán belül. Ez azt jelenti, hogy szélesebb körű alkalmazásuk egyes országok számára az ipari termelés növekedését, és minden ezzel járó társadalmi, gazdasági előnyt hoz magával. Ez megteremti a fedezetét a "szigorú" előírások ottani gyakorlati alkalmazásához. Biztosítja a fizetőképes keresletet. A direktíva végső soron üzleti lehetőség. Mi lesz ott, ahol csak "előírás", de alkalmazása nem jár különösebb járulékos előnnyel?


Kálmán László | 2011. ápr. 18.

Nagyon hasznos a cikk, remélem mi sem foglyuk túlszabályozni a hővisszanyerést a családi házaknál, jövőre. Kíváncsi lennék a szabad hűtés kérdésére a hőszivattyúknál, illetve a túlméretezés kérdéskörére is. Ez a napkollektor kérdése egy kicsit erőltetett, a lakásokban egyre több hulladékhő keletkezik, amit célszerűbb lenne megfogni, pl. hűtőgép, szerver, PC, UPS, így az Olasz szabályozás talán egészségesebb. Egy jó hatásfokú hőszivattyúval szemben sem lehet versenyképes. Nálunk lehetne 500 m2 alá is menni, de még egészségesebb lenne, ha benne élőkkel arányosítanák.

Facebook-hozzászólásmodul