A VÉSZ-t 2008. szeptember 15-én jegyezték be Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége néven Budapesten, a Fővárosi Bíróságon (bejegyzési száma: Fővárosi Bíróság 13086). Jelenleg közel 100 cégtagja van, a mozgósítható aktivisták száma ezer körüli. A szövetségnek kis- és középvállalkozások a tagjai (úgy 100 fős foglalkoztatotti létszámig). A szervezet vezetője Éliás Ádám, aki maga is 25 éve épületszigeteléssel foglalkozó vállalkozó.

Az első emlékezetes eset az volt, amikor a VÉSZ mintegy 130 aktivistája le akarta bontani egy cég épületét Szegeden. Ezt azzal indokolták, hogy az építtető 22 millió forinttal adósa maradt egyik alvállalkozójának. Az egyik Baranya megyei vállalkozó négy turisztikai létesítmény építőmesteri munkáit végezte el a Dráva-projekt keretében, ezért 44 millió forintot kellett volna kapnia, de a fővállalkozó csak 22 milliót utalt át. Az alvállalkozó bírósághoz fordult, ám az eljárás évekig tarthat, vállalkozását pedig a teljes csőd fenyegeti, elárverezhetik a házát.
Ezek után az aktivisták fejszékkel, csákányokkal és más szerszámokkal felszerelkezve felsorakoztak a szegedi Körtöltés utcai ingatlan előtt, amelynek kapujánál rendőrök álltak sorfalat. Akkori akciójuk a rendőrség közbelépése miatt nem hozott gyakorlati eredményt, de felhívta rájuk a figyelmet.

A Szövetség tevékenysége
- A tag panaszt tesz, ennek jogosságát minden esetben dokumentumokkal kell igazolnia, amit a dr. Osztroluczky Miklós tanszékvezető egyetemi tanár vezette szakértői bizottság is vizsgál. Kivétel nélkül minden esetben tisztázzák az ellenérdekű fél álláspontját, és egyeztetést kezdeményeznek az igazság tisztázása érdekében.
- Ha a helyzetelemzést mindkét fél eléfogadja, nincs további teendő. Ha nem, akkor kétféle módon tudnak fellépni: az egyik az előre bejelentett demonstráció, amit ritkábban alkalmaznak, 2008-ban hármat szerveztek. A másik módszer az akció, amelynek a megszervezését nem hozzák nyilvánosságra az akció kezdetéig. A gyakorlatban egy akció úgy zajlik, hogy 100-150-en felvonulnak csákánnyal-lapáttal, mindenféle bontáshoz szükséges szerszámmal, és az épületbe behatolva leszerelik és elviszik a panaszos által beépített eszközöket, vagy amennyiben az nem olyan jellegű (festés, betonozás stb.), akkor a mozdítható eszközöket a tartozás ellenértékében. Erőszakról nincs szó. A hangsúly a gyorsaságon van – nem a magyar bírói gyakorlat 4-5 éves lefutásáról van szó…

Kérdezhetnénk, hogy mi van, ha a beruházó már fizetett a fővállalkozónak? A VÉSZ erre nincs tekintettel, az egyetemleges felelősség elvét vallja; ellenőrizze a tulajdonos, hogy mindenki ki lett-e elégítve!
A Szövetség jogi megalapozása szilárd, a római jog által ius tollendi-nek, magyarul az elvitel jogának nevezett eszközzel élnek.

Törvényileg is próbálnak javítani a magyar rendszeren. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak 2008. október 1-jén egy petíciót nyújtottak be, amiben az 1997. évi LXXVIII. törvény és a 37/2007.(XII. 13.) ÖTM rendelet kiegészítését javasolták azzal, hogy az építtetőnek a használatbavételi engedélykérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott építményen munkát végző összes kivitelező (alvállalkozó) összes számláját a szerződésben meghatározott feltételek szerint kifizette. Ez a kötelezettség megteremtené a szükségszerű érdekösszhangot, amely egészséges esetben az építtető és az építő között fennáll. A másik javaslatuk a 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet kiegészítése azzal, hogy az illetékes minisztérium a kialakult reális árviszonyok és az érvényes adójogszabályok figyelembevételével, minden év januárjában  rendelet  formájában meghatározza az arra az évre érvényes minimális építőipari kivitelezési árakat, amelyek alatt tilos építőipari kivitelezésre szerződést kötni. A tervezői költségvetés-kiírást a rendelet alapján az építtető köteles beáraztatni, és a kivitelezésre ezen summa ár alatt nem köthet szerződést. Ez a kiegészítés megszüntetné azt az építőipari piacot szétziláló és minden jó szándékú piaci szereplőt ellehetetlenítő helyzetet, hogy felelőtlen „egymás alá ajánló” versennyel irreális árak alakuljanak ki, amelyek az adott építmény valós költségeit nem fedezik.