e-gépész online szaklap

Visszaveszik, ha nem fizetnek

2009. november 30. | szerkesztő | |  5 |

Mit lehet tenni, ha a beruházó kifizette a fővállalkozót, de attól nem jutott tovább a pénz az alvállalkozóhoz? Mit lehet tenni, ha a munkánkat, az általunk vásárolt és beépített berendezéseket annak rendje és módja szerint átvették tőlünk, aztán amikor fizetésre kerülne a sor, hibás teljesítést emlegetnek? Mi a megoldás, ha tisztességtelen módszerekkel találkozunk, amik csődbe vihetnek minket? A VÉSZ azt mondja: ragadjunk csákányt, és vegyük vissza, ami a miénk.

A VÉSZ-t 2008. szeptember 15-én jegyezték be Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége néven Budapesten, a Fővárosi Bíróságon (bejegyzési száma: Fővárosi Bíróság 13086). Jelenleg közel 100 cégtagja van, a mozgósítható aktivisták száma ezer körüli. A szövetségnek kis- és középvállalkozások a tagjai (úgy 100 fős foglalkoztatotti létszámig). A szervezet vezetője Éliás Ádám, aki maga is 25 éve épületszigeteléssel foglalkozó vállalkozó.

Az első emlékezetes eset az volt, amikor a VÉSZ mintegy 130 aktivistája le akarta bontani egy cég épületét Szegeden. Ezt azzal indokolták, hogy az építtető 22 millió forinttal adósa maradt egyik alvállalkozójának. Az egyik Baranya megyei vállalkozó négy turisztikai létesítmény építőmesteri munkáit végezte el a Dráva-projekt keretében, ezért 44 millió forintot kellett volna kapnia, de a fővállalkozó csak 22 milliót utalt át. Az alvállalkozó bírósághoz fordult, ám az eljárás évekig tarthat, vállalkozását pedig a teljes csőd fenyegeti, elárverezhetik a házát.
Ezek után az aktivisták fejszékkel, csákányokkal és más szerszámokkal felszerelkezve felsorakoztak a szegedi Körtöltés utcai ingatlan előtt, amelynek kapujánál rendőrök álltak sorfalat. Akkori akciójuk a rendőrség közbelépése miatt nem hozott gyakorlati eredményt, de felhívta rájuk a figyelmet.

A Szövetség tevékenysége

A tag panaszt tesz, ennek jogosságát minden esetben dokumentumokkal kell igazolnia, amit a dr. Osztroluczky Miklós tanszékvezető egyetemi tanár vezette szakértői bizottság is vizsgál. Kivétel nélkül minden esetben tisztázzák az ellenérdekű fél álláspontját, és egyeztetést kezdeményeznek az igazság tisztázása érdekében.

Ha a helyzetelemzést mindkét fél eléfogadja, nincs további teendő. Ha nem, akkor kétféle módon tudnak fellépni: az egyik az előre bejelentett demonstráció, amit ritkábban alkalmaznak, 2008-ban hármat szerveztek.

A másik módszer az akció, amelynek a megszervezését nem hozzák nyilvánosságra az akció kezdetéig. A gyakorlatban egy akció úgy zajlik, hogy 100-150-en felvonulnak csákánnyal-lapáttal, mindenféle bontáshoz szükséges szerszámmal, és az épületbe behatolva leszerelik és elviszik a panaszos által beépített eszközöket, vagy amennyiben az nem olyan jellegű (festés, betonozás stb.), akkor a mozdítható eszközöket a tartozás ellenértékében. Erőszakról nincs szó. A hangsúly a gyorsaságon van – nem a magyar bírói gyakorlat 4-5 éves lefutásáról van szó…

Kérdezhetnénk, hogy mi van, ha a beruházó már fizetett a fővállalkozónak? A VÉSZ erre nincs tekintettel, az egyetemleges felelősség elvét vallja; ellenőrizze a tulajdonos, hogy mindenki ki lett-e elégítve!
A Szövetség jogi megalapozása szilárd, a római jog által ius tollendi-nek, magyarul az elvitel jogának nevezett eszközzel élnek.

Törvényileg is próbálnak javítani a magyar rendszeren. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak 2008. október 1-jén egy petíciót nyújtottak be, amiben az 1997. évi LXXVIII. törvény és a 37/2007.(XII. 13.) ÖTM rendelet kiegészítését javasolták azzal, hogy az építtetőnek a használatbavételi engedélykérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott építményen munkát végző összes kivitelező (alvállalkozó) összes számláját a szerződésben meghatározott feltételek szerint kifizette. Ez a kötelezettség megteremtené a szükségszerű érdekösszhangot, amely egészséges esetben az építtető és az építő között fennáll. A másik javaslatuk a 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet kiegészítése azzal, hogy az illetékes minisztérium a kialakult reális árviszonyok és az érvényes adójogszabályok figyelembevételével, minden év januárjában rendelet formájában meghatározza az arra az évre érvényes minimális építőipari kivitelezési árakat, amelyek alatt tilos építőipari kivitelezésre szerződést kötni. A tervezői költségvetés-kiírást a rendelet alapján az építtető köteles beáraztatni, és a kivitelezésre ezen summa ár alatt nem köthet szerződést. Ez a kiegészítés megszüntetné azt az építőipari piacot szétziláló és minden jó szándékú piaci szereplőt ellehetetlenítő helyzetet, hogy felelőtlen „egymás alá ajánló” versennyel irreális árak alakuljanak ki, amelyek az adott építmény valós költségeit nem fedezik.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Mipapa | 2009. febr. 27.

A tervezett jogszabály módosítás annyi mintha a kutyát nagyobb fordulatszámra kapcsolnánk amikor forog a saját farka után. Miért az építtető nyilatkoztatják a fizetési kőtelezettsége teljesítéséről? Tessék a szubalvállalkozoktol felfelé minden kivitelezőt nyilatkoztatni ,hogy megkapta e számlája ellenértékét és akkor ha minden ki pozitívan nyilatkozott adja ki a hatósága használatbavételi engedélyt. Milyen egy jogi meg oldás az ha pl. a boltban én a vásárló adok blokkot arról, hogy X forintot az árú ellenértékét kifizettem? Ilyent nem mondhat komolyan senki, vagy eleve szándékos gubanc csinálás a cél. Valaki továbbra is fordítva ül a bilin.


ellmannt | 2009. febr. 18.

A blind nem több városi legendánál. Egy nem működő fűtési rendszert a korrekt megrendelő sem fizeti ki!


Scharbert Gyula | 2009. febr. 16.

A szerelés közben már gyakran kiderül, hogy a Fővállalkozó simlis a legjobb módszer behegeszteni egy esetleg kettő db blindet a rendszerbe az jól megjelölni ( fénykép hogy el ne felejtsük hol van ) és azt csak a pénz készhezvételét követően vegyük ki. Durva de jó megoldás.


Mészi | 2009. febr. 14.

A nemfizetésnek számos divatos formája van, gondolom nem csak én ismerek néhányat. Javaslom, hogy a többiek okulására készüljön egy könnyen elérhető esettanulmány-gyűjtemény, mely mellé mindjárt oda lehetne tenni, hogy a VÉSZ milyen módon próbált lépni és milyen eredményeséggel. Néhány elrettentő példa: - A szerződés olyan feltételt is tartalmaz, mely nincs összefüggésben a vállalkozó tényleges vállalásával (pl. majd ha megszületik a használatbavételi engedély). Az persze nem születik meg, mert a projekt csúszik és az engedélyt meg se kérik az előre elgondolt időpontig. - A szerződés a kifizetést teljesítés-igazoláshoz köti (azt a benyújtott számlához kell csatolni), azonban a az igazolást a megrendelő egyszerűen nem hajlandó kiállítani, vagy aláírni, vagy nem fogadja el valami hivatkozással. Fizetés helyett a hír érkezik... - A megrendelő közli, hogy neki se folyt be a várt díj, amiből rendezte volna a tartozást. Ez ellen elvileg lehet jó szerződéssel védekezni (pl. bele lehet írni, hogy a megrendelő fizetési kötelezettsége nem függ attól, hogy őt magát az adott munka kapcsaán kifizetik-e) de sajnos a szerződés se nyújt kellő védelmet (lásd később). Aztán vannak dolgok, amit nem értek. Például: 1. Nem értem, hogy miért csak a tartozásról és körbetartozásról esik szó, mikor az igazán érthetetlen és igazságtalan technika az ÁFA levonása és megfizetése körül tapasztalható. Normál ésszel fel nem fogható az a szabályozás, miszerint a vállakozónak akkor is meg kell fizetnie az ÁFA-t az államnak, ha ő maga meg se kapta munkája ellenértékét. Ha egy kisebb cég komolyabb megrendeléshez jut, ebbe az ÁFA ügybe bele is bukhat (nem említve most azt, hogy tényleges költégei is voltak-lehettek a munka kapcsán, amire amúgy is várnia kell esetleg, továbbá nem említve, hogy az amúgy is tisztességtelen fél büntetlenül visszaigényli az ÁFA-t ezekben az esetekben is). MEGOLDÁSI JAVASLAT: Az ÁFA megfizetése legyen a megrendelő kötelezettsége és addig ne igényelhessen vissza ÁFA-t amíg van befizetési kötelezettsége, vagy ha akötelezett a vállalkozó, csak a valóban megérkezett pénzből legyen köteles továbbutalni az ÁFA-t). 2. Nem értem, hogy a magyar bírói gyakorlat miért támogatja a nemfizetőket. Még a jogszabály alapján abszolút tiszta ügyekben (pl. az adós nem vtatja, hogy tartozik, befogadta a számlát és a törvényes időn belül nem szólalt fel) sem születik gyors döntés, sőt van olyan ügyem is ahol 1 év után még a tárgyalást se tűzték ki. MEGOLDÁSI JAVASLAT: Amikor valaki perli a nemfizetőt, a bíróság azonnal zároljon annyi pénzt a nemfizetőtől, ami fedezi a követelést (és esetleg a perköltséget), majd folytassa le az eljárást. Ha az alperes vitatja a követelés jogosságát, exra díj megfizetése fejéban gyorsított elbírálást igényelhet(ha elég megabiztos nyilván megteszi, megéri neki, ha nem akkor feltehetőleg lapít -de legalább a pénz le van foglalva). 3. Nem értem, hogy a VÉSZ miért üzleti alapon akar működni, miért köti a jogos ügyek felkarolását tagdíj fizetéshez? Ha nem lenne kötelező a tagdíj, akkor nyilván lényegesen szélesebb lehetne a tábor. JAVASLAT: Kötelező tagdíj helyett legyen egy jelképes egyszeri regisztrációs díj, majd - amikor a VÉSZ segítségével jut valaki hozzá a követeléséhez - önkéntes befizetésekkel lehetne támogatni a szervezetet (pl. a behajtott összeg százalékos arányában). Végül: üdvözlöm Osztroluczky tanár urat és sok sikert kívánok a VÉSZ-beli tevékenységéhez is. M.J.


ellmannt | 2009. febr. 13.

Sajnos a nemfizetés divattá vált. Az az igazság, hogy mi vállalkozók sem teszünk meg mindent -most finom voltam- annak érdekében, hogy ne fussunk bele egy ilyen kellemetlen helyzetbe. Évtizedes híresen nemfizető cégek vannak még mindig a piacon és még ma is működnek szép eredményekkel. Aztán az újságban olvasom hogy ennyit meg annyit nem fizetett ki az alvállalkozóinak. Még mindig talál magának verebet. Bár gondolom egyre nehezebb, de még mindig megy. Aztán ha nem lenne elég baj akkor ott az apparátus (állam) akik már húsz éve mindenféle bizottságokat hoznak létre a körbetartozás megszüntetésére. Attól tartok, hogy még a fogalommal sincsenek tisztába. A vállalkozásnak a lényegét nem értik. Nem azért van fizetésem, mert eljött a 8-a, hanem azért mert letettem valamit az asztalra, és az olyan ami valakinek kell és fizet érte. Miért nincs pl. építőipari bár lista? Aki a listára került annak nem dolgozunk. Nagyon tudnék támogatni ilyet. Aki a listán van annak nem dolgozunk. Megjegyzem van erre mutató szervezkedés, de a vállalkozók nem igazán mutatnak érdeklődést iránta. Pedig a tagdíj jóval kevesebb mint a tandíj. A VÉSZ tetszik nekem, bár az egri kórházvédők felkarolását nem értettem. Amíg nincs BÁR lista addig én is csak a csákány nyelét tudom fogni. BÁR nem értek vele teljesen egyet, de még mindig jobb mint a semmittevés. Ezt a problémát nem az állam fogja megoldani helyettünk az biztos! Ellmann Tamás

Facebook-hozzászólásmodul