e-gépész online szaklap

Elnökségi beszámoló

2011. február 1. | e-gépész | |  0 |

Cikkünkben a 2006-ban megválasztott, Denk András által elnökölt tagozati vezetőség négyéves tevékenységének jelentését, summázatát olvashatják.

A 19 megyéből 17-ben működik tagozati épületgépész szakcsoport. Aktivitásuk a közelmúltban nőtt, ami talán a jobb központi odafigyelésnek, a jogosultságok megszerzésének, hosszabbításának szabályozottá válásával is magyarázható. A helyi szakmai továbbképzések megszervezésének előnyeit is egyre több helyen ismerik fel.

Az Épületgépészeti Tagozat 2006-ban megválasztott tisztségviselői.

Elnökség:
elnök
: Denk András
alelnökök: Görgeyné Bihary Erzsébet, Rébay Lajos
tagok: Baumann Mihály, Cservenyák Gábor, Halász Györgyné dr., Kajtár László dr.

Minősítő Bizottság:
elnök
: Dr. Barna Lajos
tagok: Fodor A. Csaba dr., Főző András, Keve Lajos, Kontra Jenő dr., Marosi József, Takács Gyula, Várjon Dénes, Virág Zoltán.

Az elnökségi üléseken állandó meghívott dr Barna Lajos, az ÉgT Minősítő Bizottságának elnöke.
Az elnökség üléseit változó rendszerességgel tartotta, éves átlagban 8-9 alkalommal. A szakcsoportok vezetőivel kibővített elnökségi ülést évente 2-4-szer hívott össze a tagozat elnöke. Megállapítható volt azonban, hogy a szakcsoporti képviselet sajnos igen szerény volt, általában csak 2-3 szakcsoport elnöke vett részt rendszeresen a kibővített elnökségi üléseken. Meggondolandó javaslat a jövőre nézve: a szakcsoporti részvételt esetleg kihelyezett elnökségi ülésekkel erősíteni.

Kapcsolataink, feladataink
Kapcsolataink a hazai épületgépészeti szakmai szervezetekkel rendszeres és szoros. Szándékunkban áll már több éve megteremteni az épületgépész szakmai szervezetek együttműködési megállapodását, vagy nevezzük Egyeztető Tanácsnak vagy Platformnak, de ez a mai napig nem sikerült a feltételezhetően vélt érdekellentétek miatt. Javaslatunk lenne pedig egy „laza” keret-megállapodás, mely szerint egymást tájékoztatjuk végzett vagy tervezett, a szakterületünket érintő munkákról, esetleges közös munkák végzéséről, a kompetenciaszintek meghatározásával. A résztvevő szervezetek: MÉGSZ, MÉgKSZ és a MMMK-ÉgT. Véleményem szerint közel állunk a megállapodáshoz, hiszen ez az együttdolgozás már működik is, kapcsolatunk jó. ÉTE és egyéb szakmai szervezetekkel kapcsolatunk ad-hoc jellegű. Külföldi szakmai szervezetekkel közvetlen kapcsolatunk, együttműködésünk az MMK-n keresztül a FIDIC, a Visegrádi Négyek mérnök kamarái, a Bajor Mérnök Kamara szervezetekkel nyitott. Tagozatunk elnöke, Denk András a Hungexpo műszaki tanácsának munkájában a MMK és az ÉgT képviseletében rendszeresen részt vett.

Az évenként megrendezésre kerülő Épületgépészek Napja rendezvényre a MÉgKSZ-szel közös tervpályázatot írunk ki a fiatal tervezők részére, melyet Szalai Katalin kódexfestő művész kézzel festett oklevelével és egyéb céges jutalmakkal díjazunk. A pályázat díjnyerteseinek lehetőségük van bemutatni díjnyertes terveiket, mellyel a szakmai közéletbe való beilleszkedésüket is elősegíteni kívánjuk.

Napi és jövőbeni munkánk jelentős részét képezi a kamara 4 pilléres programja: A 2010 májusban a kamara elnöksége meghirdette a 4 pilléres programot, mely a tagozatok feladatait is egy irányba terelte. Az első pillér a közbeszerzések terén a rendcsinálást, a mérnöki munka fontosságának tudatosítását célozza meg. Színvonalas mérnöki munkát akkor tudunk végezni és garantálni, ha elfogadtatjuk díjszabásunkat, s ha versenyképes mérnökirodákban folyik az alkotómunka, erről szól a program második pillére. Harmadik pillér a tudásmenedzsment fejlesztéséről szól, vagyis valódi szakmai önkormányzatként viselkedve, tagozatok segítségével nekünk kell megmondani, hogy miről is szóljon mérnökeink továbbképzése. Negyedik pillér az innovációról, új technológiák fejlesztéséről szól. Mind a 4 pillér a mérnökeink hazai munkalehetőségeinek erősítését is szolgálja, tehát közös érdekünk e munkában való részvétel Az elmúlt egy évben a kormányváltás után sok lehetőséget kapott a MMK a Kormány gazdaság és energiapolitikájának tervezésében közreműködni, segítő ötleteket adni. E munkában tagozatunk is erősen kivette a részét jól együttműködve két szakmai szövetséggel a MÉGSz-szel és MÉgKSz-szel, melyet ezúton is köszönök. Rendszeressé vált a különböző szakminisztériumokkal az együtt gondolkodás, melyben tőlünk is olyan javaslatokat várnak, melyek tervező kollegáinknak a közeljövőben már munkát is jelentenének. Pl. az egyik ilyen téma, a már több kamarai és kormányszintű fórumon elhangzott panelprogram. Készüljünk fel a panelos épületek épületgépészeti rendszereinek típusterv szintű előtervezésére, felújítására (lobby).

Feladatalapú pályázatok
A MMK döntése értelmében 2010-ben a tagozati szakmai munkájának előmozdítása céljából un. Feladatalapú pályázatok lehetőségét teremtette meg. Tagozatunk négy pályázatot nyújtott be önállóan melyből hármat el is nyert és egyet szintén eredményesen az Energetikai tagozattal közösen:

„Épületgépészeti Tervellenőrzés tartalmi és formai szabályzata”
Az anyag elkészült, leadva a MMK alelnöki tanácsának
Témafelelős: Tuczai Attila

„Épületgépészeti tervdokumentációk tartalmi követelményei”. Az anyag elkészült, leadva a MMK alelnöki tanácsának
Témafelelős: Cservenyák Gábor

„Épületgépészeti közép és felsőfokú oktatási rendszer továbbfejlesztésére javaslat.”
Várható befejezés: febr. közepe.
Témafelelős: Móczár Gábor

Az Energetikai Tagozattal közös pályázatunk: „Épületek energiatakarékosságot célzó felújítása az épületenergetikai elvárások szerint”
Témafelelős: dr. Magyar Zoltán. Az anyag elkészült, leadva a MMK alelnöki tanácsának.

Az elkészült pályázati anyagokat fel kell majd tennünk az MMK honlapjára, közzétesszük a tagozat online újságján és szükség szerint megjelentetjük a Mérnök Újság hasábjain is, ugyanis csak akkor van értelme a munkáknak ha azt közkinccsé, köztudottá tesszük.

A Tagozat gazdálkodása
Az MMK 2010. évi Küldöttgyűlés a szakmai tagozatok központi pénzügyi támogatását az alábbi módon szabályozta: az eddigi tagozati taglétszám arányos támogatás helyett, taglétszámtól függetlenül minden tagozat egységesen 300.000.- HUF működési költségtérítést kap. A MMK elnöksége bevezette a feladatalapú pályáztatási rendszert, mellyel a tagozatok szakmai munkáját kívánja ösztönözni. A Minősítő és Továbbképzési akkreditációs bizottsági munkát pedig a ténylegesen elvégzett munka alapján honorálja az illetékes területi kamara a hozzá befizetett eljárási díjakból. További működési költségeket, mint pl. küldöttgyűlés, tagozati díjak, diplomaterv díjak stb. csak tagozati támogatásból tudja fedezni az Épületgépészeti Tagozat. Tehát nem mondható el, hogy komoly budget felett rendelkezik a tagozat elnöksége.
A tagozat pénzügyi gazdálkodásánál a MMK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat 2010. szerint kell eljárni.

Az MMK ÉPÜLETGÉPÉSZETI TAGOZAT 2010. ÉVI ELSZÁMOLÁSA
2010. ÉVI NYITÁS 1 259 718
1. BEVÉTELEK
2. Egyéb bevétel MMK központtól 300 000
4. Külső támogatás 404 080
5. Minősítő Bizottság, Szakterületi munka 405 000
6. Összes bevétel 1 109 080

KIADÁSOK
8. Anyagköltség 12 375
Anyagköltség összesen 12 375
21. Belföldi utazási költség 5 005
25. Fénymásolás, foto nyomda 66 000
26. Egyéb igénybe vett szolgáltatások 35 000
Igénybe vett szolgáltatások költségei 106 005
35. Reprezentációs költség 32 870
41. Összes költség és ráfordítás 151 250
2010. ÉVI EREDMÉNY 957 830
ZÁRÓ PÉNZKÉSZLET 2010. Dec. 31. 2 217 548

Továbbképzésről
Mint ismeretes, a különböző kamarai jogosultságok érvényben tartásának feltételeit rendelet szabályozza kötelező és szabadon választott továbbképzésben való részvétellel. A szabadon választott továbbképzéseken megszerzendő éves kreditszám 4 pont.
A továbbképző tanfolyamok előzetes akkreditációját a tagozat Szakmai Továbbképző Bizottsága, az SzTB végzi. Tagjai: Denk András, Kajtár László dr., Rébay Lajos.
A közel két éves továbbképzési tapasztalatokat kiértékelve a MMK KTB 2010. októberi ülésén szabályozta a továbbképzéseken szerezhető kreditek módját, számát, mely a szakmai kiállításokon való részvételre valamint a Mesteriskolákra is kiterjedtek. (l. www.mmk.hu )
Sajnos több negatív visszajelzés érkezett tagozatunkhoz és a kamara KTB-hez néhány továbbképzés szakmai színvonalának megalázó alacsony szintjére vonatkozóan. A jövőben pl. a kimondottan cégbemutató „büfé továbbképzéseket” nem kívánja értékelni a kamara kreditpontokkal.
A termékbemutató azonban nem kezelhető egységesen minden szakterületen, de pl. elfogadható továbbképzésként, ha az innovatív megoldásokhoz kapcsolható. A továbbképzések szakági prioritását ki kell dolgozni, mint pl. a megújuló energia, klímaberendezések beszabályozása és üzemeltetése, stb., de pl. a csőgyártás, vagy radiátorgyártás ne tartozzon a prioritási lista elejéhez. Megjegyzendő, hogy a prioritások első sorban azt a célt szolgálják, hogy a külső szervezőket tájékoztassa, mely esetekben számíthatnak a mérlegelésen belül magasabb pontérték megállapítására. Csak akkor van értelme a továbbképzésnek, ha a hallgató ténylegesen profitál is belőle, ezért a „kreditpontos” előadások kamarai szakmai ellenőrzését a jövőben rendszeressé kívánjuk tenni.
A Mesteriskola, mint továbbképzés, elsősorban a fiatal épületgépész mérnökök részére ajánlható, mert a kétéves képzés során a fiatal mérnökök mesterek mellett komoly tervező műhelyekben tudnak részt venni komoly nagy projektek tervezésében. Az eddig öt alkalommal megszervezett Mesteriskolai kurzusok nagy sikerrel, közmegelégedéssel zárultak. A 2010 őszi indulással tervezett Mesteriskola elegendő jelentkező hiányában zátonyra futott. Ennek tényleges okára a magyarázatot nem szabad csupán feltételezésekre alapozni, hanem alapos elemző vizsgálatok után szabad papírra vetni és utána új szervezési, ad abszurdum kamarán belüli szabályozás módosítással kell megalkotni a megfelelő stratégiát. A Mesteriskola létjogosultsága, igénye az épületgépészeten belül egyértelmű.

Minősítésekről
A kamarai épületgépész jogosultságok megszerzése épületgépész szakirányú felsőfokú végzettséghez és szakirányú gyakorlathoz van kötve az ide vonatkozó rendeletekben szabályozott módon. Szakterületünkre sok más szakirányból érkező kérelmeket kell a Minősítő Bizottságnak elbírálni a pótlólag megszerzett szakirányú kreditpontok mérlegelése mellett.
Nem mondjuk azt hogy az épületgépészetben egyértelműen alkalmazhatóak a jogszabályi előírások, de a Minősítő Bizottság csak e korlátokon belül maradva tudja elbírálni a kritikus kérelmeket is. Nehezíti a MB munkáját a jogszabályokkal összhangba hozható egyértelmű minősítési ügyrend hiánya is. Részletes ld. a MB beszámolóját.
A korábban Korda János úr vezetésével korábban már kidolgozta a kamara a tervezői és szakértői jogosultság követelményeit és a tevékenységi területeit dr. Kajtár László elnökségi tagunk közreműködésével. Az elkészített anyag 2008 ban „MMK Segédlet”-ként jelent meg.
Eredményként könyvelhető el, hogy az épületgépészet önálló szakterületként szerepel A jogosultságok megszerzésének feltételrendszere jelenleg újabb átdolgozás alatt áll, Barna Lajos Min. Biz. elnök vezetésével. A viták során több nehezen kezelhető felvetés is elhangzott, de meg vagyok győződve, hogy sikeres lesz az anyag befejezése, mely már a következő elnökség feladatlistájára kerül.

Szabványügy
Az Eu szabványok magyar nyelvű ismeretének igénye minden szakterületen, így az épületgépészetben is vitathatatlan. A MMK elnökségének egyik központi feladata az MSZT-vel olyan megállapodás tető alá hozása, mely lehetővé teszi jelentős kedvezménnyel – akár díjmentesen - minden gyakorló mérnök elektronikus hozzáférését az MSZT honlapon belül minden szükséges szabványhoz. Kajtár László elnökségi tagunk e téma tagozati felelőse.
A szabvány ügyek központi felelőse dr. Scharle Péter MMK elnökségi tag Javaslom a következő elnökségnek, hogy készítsen felmérést szakterületünkön belül a szabványhasználatok eddigi gyakorlatáról, a szabvány használattal kapcsolatos igényekről (magyar nyelvű megjelenés kell-e, mely szabványokra van szüksége stb.).

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul