A jogi ismeretek felértékelődése Magyarországon a mérnöki munkában
2010. december 21. | Dr. Bujalosné dr. Kóczán Éva, DE Műszaki Kar | | 2 |
A jogi ismeretek fontossága és oktatásának tapasztalatai a mérnökképzésben indítunk cikksorozatot, melynek első darabja olvasható itt. Lehet sajnálkozni, de a mai világban ez elengedhetetlen.
A Debreceni Szakmai Napok konferenciáján elhangzott előadás alapján
Abstract:
The great social and economic transformation in 1989causedt a big challenge to the activity of Hungarian engineers. The education of law plays an important role in the technical training. The activity of engenners is complex and comprehensive so it is necessary to teach several and different spheres of law. Legal knowledge helps not only the vocational activity of engenners but it increases their senses of responsibility.
A rendszerváltás az élet minden területén alapvetően megváltoztatta a viszonyokat
1, Első lépésként átalakult a régi alkotmányunk.(A Magyar Köztársaság Alkotmánya)
2, A gazdasági szférában megváltoztak a tulajdonviszonyok, a szabad egyesülés alapján különböző cégformák jöttek létre. A piacgazdaság kiépítésének kezdeti lépései már az 1990-es évek elején előrevetítették azt, hogy az új típusú állam kénytelen lesz fokozottan igénybe venni a jogi szabályozást, mint az állam alapvető szabályozó eszközét.
Folyamatosan és tömegével születtek a különböző rendű és rangú jogszabályok, például a társasági jog, adójog és a pénzügyi jog területén. A régieket kiiktatták (dereguláció), és helyettük újakat alkottak.
3, Közben fokozatosan igazítottuk az új jogszabályok tartalmát a nemzetközi joghoz is, amit számunkra elsősorban az Európai Gazdasági Közösség, illetve a belőle létrejövő Európai Unió jogalkotása jelentett (jogharmonizáció). Például, az Európai Unió környezetpolitikai jogelveit már a kilencvenes évek közepén átvettük a magyar környezetjog alapvető jogszabályaiban.(1995.évi LIII:. tv, 1996. évi LIII. .tv.)
4, A szocializmus megszűnése után az iparban technikai váltás következett be, s ez a fejlődés, ez a modernizáció a jogrendszerünkön belül a személyiségi jognak, szabadalmi jognak, adatvédelemnek, reklám- és fogyasztóvédelemnek, versenyjognak a felértékelődését vonta maga után.
5, Jelentősen megváltoztak a munkaerő foglalkoztatásának, oktatásának és képzésének, egészségügyi és táppénzes ellátásának, nyugdíjazásának szabályai is.
6, A mérnöki tevékenység különböző területei jól elhatárolódtak: tervezésre, kivitelezésre, a hatalmas és automatizált gyárak működtetésére és karbantartására, ásványkincsek kitermelésére, energia előállítására stb., és ezek konkrét szabályozása különböző rangú jogszabályokkal történt meg.
7, A pályázatokkal megszerezhető anyagi erőforrások szerepe növekedett, s a pályázatok korrekt kitöltéséhez jogi normákat is figyelembe kell venni.
Jogalkalmazási tevékenység a mérnöki munkában
Általánosságban igaz az, hogy egy modern államban és társadalomban az állam a normatív szabályozó funkcióját egyre több jogszabály segítségével tudja csak megvalósítani, tehát egy ilyen társadalomban szinte az élet minden területén kötelező érvényű magatartásszabályokkal szorítja kordába az egyént. A különböző szakmákat összevetve érzékelhető, hogy a jogi szabályozás erősségét tekintve a mérnöki tevékenység erősebben és alaposan szabályozott. A mérnök kezében van ugyanis a technika.
A technika azt a célt szolgálja a világban, hogy az ember a természet átalakítása segítségével megkapja mindazt, amire szüksége van. Javakhoz jusson. A fizikai világ a mérnöki munka tárgya, az anyagi világ a maga fizikai törvényszerűségeivel határokat szab a mérnöki tevékenység számára. Azonban minden az emberért történik, egy konkrét társadalomban és egy konkrét természeti környezetben. Azért alkot az állam erre a szakmaterületre olyan sok jogszabályt, mert csak így tudja biztosítani azt, hogy a mérnök a hivatását úgy gyakorolja, hogy közben az emberek biztonságát (ez az életbiztonságot jelenti), egészségét és jólétét, az ember javainak (vagyontárgyainak) és a természeti környezetnek a védelmét is biztosítsa. Mindezzel elviekben a mérnöktársadalom is tisztában van (Mérnöki Kamara Etikai Kódexe).
Az állam jogszabályokban előír paramétereket, eljárásokat, határértékeket, számítási módokat, engedélyek beszerzését és ezek kiadásának feltételeit. Így azáltal, hogy különböző tárgykörökben született jogszabályokban rögzíti azokat az emberi tevékenységi formákat, amelyeket a mérnöknek nem szabad megtennie hivatásának gyakorlása közben, és hozzájuk kapcsolja a szankciókat, általános és egyedi prevenciót (megelőzést) megvalósít meg. Jól illusztrálható ez a környezetjog alaptörvényeivel, amelyekben már elemeztem a tiltott cselekvések és a hozzájuk kötött szankciók sokféleségét.(Felelősségi formák a környezetjogban.)
A jogszabályi normák a közjogi jogágak jogforrásaiban (alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, adó- és pénzügyi jog stb.) tiltó, illetve parancsoló tartalmúak, míg a magánjogon belül például a polgári jogban megengedő tartalmúak. A mérnöknek munkája során követnie kell a parancsoló tartalmú előírásokat, tilos megtennie bizonyos cselekvéseket, és lehetősége van bizonyos korlátok között saját érdekei alapján cselekednie, például akkor, ha egy másik féllel szerződésbe lép szolgáltatás nyújtása, vagy megszerzése céljából. Mindezeket önkéntes jogkövetéssel kell megtennie. Ha ez nem valósul meg, akkor sokfél szankció (a személyi szabadság korlátozásának és a vagyoni szankciók különböző formáinak) alkalmazásával fogják az állam intézményei (igazságszolgáltatási illetve közigazgatási) előbb-utóbb rászorítani.
A mérnöki munka az összetettsége miatt a környezethez és az ember és társadalom létének nagyon sok területéhez kötődik. Ezért a jogrendszerünkben sokféle jogágban nagyon sokféle rendű-rangú jogszabály vonatkozik rá, amelyeket a felelősségtudattal rendelkező mérnöknek folyamatosan kellene figyelnie és alkalmaznia a különböző mérnöki tevékenységek végzése során. Sokszor a munka sikeressége múlik rajta, de mindenképpen igaz az is, hogy a mérnöki pályán a személyes sikerek egyik alapelemét jelenti, ha a mérnök rendelkezik jogi ismeretekkel és ezek alkalmazásának képességével.
Sokan azt gondolják, hogy a szakmai tudás elégséges az eredményes mérnöki munkához. Elfelejtik, hogy mindezeket konkrét életfeladatokhoz kötötten, az élethelyzetre vonatkozó jogszabályok gyűrűjében kell megvalósítani. A jog tehát a szakma művelésének kereteit adja meg, ilyen értelemben több mint segédeszköz. Segédeszköz a nyelvtudás és a számítógép.
A jogi ismeretek szerepe és alkalmazásának kényszere a mérnök munkájában egyre nő, és ennek a mérnökképzésben is meg kell jelennie.
Felhasznált szakirodalom:
1, 1949. évi XX. tv.: „ A Magyar Köztársaság Alkotmánya”
2, 1995. évi LIII. tv.:” A környezet védelmének általános szabályairól”, 1996. évi. LIII. tv.: „A természet védelméről”
3, Az 1997. január 11-én alakult Mérnöki Kamara Etikai Kódexében található Alapelvek
4, Bujalosné Kóczán Éva: „ Felelősségi formák a környezetjogban” Debreceni Műszaki Közlemények 4. évf. 2005/2. szám 17-25. o.
5, Bíró György: Jogi ismeretek mérnökhallgatók számára. Novotni Alapítvány Kiadó Miskolc 2002.
6, 1959. évi. IV. tv. „ A Polgári Törvénykönyv”
7, 1990. évi. LXV. tv. „ A helyi önkormányzatokról”
8, 1999. évi CLXIX. tv. „ A szabálysértésekről”
9, 1957. évi. IV. tv. : „ Az államigazgatási eljárás általános szabályai”¸ 2004. évi CXL. tv. „ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai” módosítva a 2008. évi. CXI. törvénnyel
10, 1992. évi XX. tv. „ A munka törvénykönyve”; 1992. évi XXII. tv. „ A köztisztviselők jogállásáról”; 1992. évi. XXXIII. tv. „ A közalkalmazottak jogállásáról” hatályos változatai
11, Nagy Géza.:„A mérnök és etikája” Kereskedelmi és Hitelbank RT. Universitás Alapítványa Debrecen. 1997.
12, Bujalosné Kóczán Éva: „Paradigmaváltás a mérnökképzésben? (A mérnök szerepe az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk érvényesülésében) szerk. Pokorádi László: Műszaki Tudomány az Észak-alföldi Régióban 2010. 141-146. o.
13, Bujalosné Kóczán Éva:„A jogi ismeretek oktatása, mint a mérnöki felelősség növelésének eszköze a fenntartható fejlődés érdekében” elfogadott cikk és előadás Építésmenedzsment és Technológia 2010 Konferencia( Építőipar a fenntartható fejlődésért) . Budapest. 2010. október 28.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Szita Elemér | 2010. dec. 24.
Teljes mértékben egyetértek Nagy Gábor kolléga hozzászólásával. Ez az út amerre Magyarország halad - járhatatlan. Néhány hete hallottam egy ügyvédtől aki mérnököknek tartott előadást, hogy Magyarországon 47 ezer jogszabályt kell betartani, Ausztriában ez a szám 10 ezer. A jogszabályokat is sokan nem egyformán értelmezik (valószínűleg ebből élnek olyan jól a jogászok). Ezen kívül bizonyos szervezetek, társaságok még megfejelik a vonatkozó jogszabályokat u.n. technológiai utasításokkal, amiknek helyes értelmezéséhez ugyancsak kell némi gyakorlat.
Nagy Gábor | 2010. dec. 21.
NEM TETSZIK!!! Nem tetszik, hogy a mérnöki alkotó tevékenységet mesterségesen feltupírozott akadályok erdejével kívánják a jogászok egyre nagyobb arányban korlátozni, felesleges üresjáratokat kényszerítve a mérnöktársadalomra. Tudjuk jól, hogy a társadalmi össztermékből egyre nagyobb szeletet hasítanak le maguknak a jogalkotók és a jogalkalmazás útvesztőiből élők, de ez nem normális irány. Ugyan mi lett volna Bánki Donát, Asbóth Oszkár vagy Csonka Ottó találmányaiból, ha a mai jogi útvesztőben kellett volna a szabadalmi védelmet megszerezni, az alkalmazhatóság feltételeiről már nem is beszélve. Ugyan miért nem Magyarországon lett siker a Rubik kocka, vagy a holográfia? Tartok tőle, hogy a jogászok keze vastagon benne van! Ma a mérnök, egy veszélyeztetett "faj". Tudásából akarnak sokan és lehetőleg minél jobban megélni, csak még az aranytojást tojó tyúkok levágásának elmebajra utaló megszegésének sincs retorziója. Nem normális dolog az, hogy a Bosch-nál egy 30 éves fejlesztőmérnök fizetése az 1/3-át se éri el egy átlag jogász jövedelmének, és az se normális dolog, hogy egy jó tervezőmérnök jövedelme nem éri el egy kivitelező cég anyagbeszerzőjének a jövedelmét. Most januártól egy magyar mérnök úgy kénytelen a napi munkáját végezni, hogy a tevékenységét szabályozó előírások "szabványok", melyek betartásáért teljes egzisztenciájával felel, magyar nyelven nem léteznek. Mihez kezdenének a magyar jogászok, ha pl. a polgári és büntető törvénykönyv csak idegen nyelven lenne hozzáférhető? Elvégre pl. a büntető törvények is csak arról szólnak, hogy a törvényben leírtaktól jobbnak szabad lenni, de rosszabbat már büntetni kell!!! Legyen felelős a mérnök, de csak akkor, ha a felelőségét befolyásoló jogi környezet,- és ebbe a szabványok is beletartoznak - anyanyelvén számára hozzáférhetők! Tudtommal Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. Ha nem így van, akkor nincs szükség se szabványügyi testületre, se kamarára. Boldoguljon mindenki ahogy tud, és abból amihez ért. Ha hibázik, akkor pedig álljon mindenki a törvény elé... ki tolmáccsal, ki anélkül!
