e-gépész online szaklap

A távvezetékrendszer korszerűsítése

2010. november 24. | Némethi Balázs, Orbán Tibor | |  0 |

A távhő talán legtöbbet vitatott rendszereleme az összesen mintegy 3500 nyvkm hosszúságú hőtávvezeték-rendszer. Ennek télen látható formában is megjelenő hővesztesége, amely egyébként a technológia természetes velejárója, hasonlóan a többi vezetékes energiaellátási mód szállítási veszteségéhez, az egyik állandó támadási felületet szolgáltatja a távhő ellen a (sokszor a média által is hergelt) laikus közvélemény szemében.

A fővárosban például a hálózati hőveszteség a termelt távhőmennyiségre vetítve 9-10%, a hazai távhő átlagában pedig 12-13% körül alakul, ami megfelel a 12,3%-os európai átlagnak, és arányában alig haladja meg például a villamos hálózati veszteséget, amely azonban kétségkívül nem látható.

A távhővezetékeket eredetileg vasbeton védőcsatornába fektették, és kőzetgyapot hőszigeteléssel látták el. Az újonnan épített vezetékeknél, illetve a régebbi távvezetékek rekonstrukciója során azonban már mindenütt korszerű, előreszigetelt, közvetlenül földbe fektetett, alacsony hőveszteségű távvezetékeket alkalmaznak. Ezekkel a hőveszteség kevesebb, mint a felére csökkenthető. Részarányuk országos átlagban mára elérte a 30%-ot. Sőt, a normál vastagságú hőszigeteléssel ellátott előreszigetelt távvezetékeken túl – „köszönhetően” a fokozatosan növekvő energiaáraknak – megjelentek az első növelt vastagságú hőszigeteléssel ellátott távvezetékek, és rövidesen kipróbálásra kerülhet a még alacsonyabb fajlagos hőveszteségű egybeszigetelt csővezetékrendszer is.

Feltétlenül le kell azonban szögezni, hogy az ilyen jellegű beruházás abszolút értékében igen drága, relatíve pedig kevéssé költséghatékony, mivel az egységnyi beruházási költséggel realizálható hőmegtakarítás értéke mindössze 20 GJ/év/MFt körül várható, ezért a meglévő távvezetékek értelmetlen, idő előtti cseréje a távhőárak kényszerű és jelentős emelkedését eredményezné. Az ilyen jellegű beruházásoknál a különösen rossz állapot (például gyakori meghibásodás), a lokális körülmények (például talajvíz), az átmérőszűkítés lehetősége (hűlőfelület csökkentése) és egyéb szempontok (például útépítések) jelölhetik ki a célszerű sorrendet.

A Magyar Energetika szaklap decemberben megjelenő számában megjelenő cikkből

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul