e-gépész online szaklap

Az Épületek Energiahatékonysága Irányelv és további EU rendelkezések

2010. november 2. | Dr. Adam McCarthy | |  0 |

Az EU jogilag kényszerítő erejű célokat fogadott el, hogy az üvegház-gázok kibocsátását 2020-ig 20%-kal csökkentse (az 1990-es szinthez viszonyítva), és biztosítsa, hogy erre az időpontra az elektromosság 20%-a megújuló energiaforrásokból származik. Tárgyalások indultak el arról is, hogy az üvegház-gázokkal kapcsolatos célkitűzést a nemzetközi tárgyalások eredményétől függetlenül 30%-ra emeljék.

- A 2006-os Energiahatékonysági Cselekvési Terv az energiahatékonyság 20%-os javulását fogalmazta meg 2020-ra szóló iránycélként. A Bizottság elismerte, hogy ez a cél nem fog teljesülni.

- A Bizottság az építőipar, a közlekedés és az energiatermelés területét azonosította a klímaváltozás elleni küzdelem kiemelt terepeként.

- Az általános energiastratégia és az energiahatékonysági stratégia naprakésszé tétele jelenleg is folyamatban ven. Az energiahatékonysági stratégia elkészülte 2011 első felére várható.

Üvegház-gáz csökkentési görbe:

Az energiahatékonyság a legolcsóbb stratégia:

A legegyszerűbben megragadható lehetőségek legnagyobb része az épületekhez kapcsolódik...

Az EU Épület-szektor:

Az EU Épület-szektort érintő jogszabályok

- Az Energiaszolgáltatás Irányelv

- Az energiafelhasználó termékek öko-címkézési követelményei

- A 20-20-20 célkitűzések (A tagállamok közötti tehermegosztásra vonatkozó határozat és a megújuló energia irányelv).
A rá eső célkitűzések teljesítése érdekében:
‘az épíületszektornak nagyon komoly, 156 M tonnaegyenértékre rúgó energiacsökkentést kell teljesítenie 2020-ig, illetve 50 M tonnaegyenértéknyi energiát megújulókból kell fedeznie ugyaneddig az időpontig. Ezt kihívást gyakorlati nyelven úgy fejezhetjük ki, hogy az adatok megfelelnek Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország együttes 2004-es energiafogyasztásának.' (Európai Bizottság, 2009).

- Az Épületek Energiateljesítménye Irányelv.

A jövő

- Új Energiahatékonysági CÉlkitűzések
- Az Energiaszolgáltatás Irányelv áttekintése
- Az Épitőipari Termékek Irányelv.
- Irányelv az Épületek Hatékony Vízhasználatáról.

Az Épületek Energiateljesítménye Irányelv.

Az eredeti 2002/91/EK irányelv holisztikus megközelítésben kezelte az energiahatékonyabb épületeket.

A tagállamok feladata volt:
- Kifejleszteni egy módszertant az épületek energiateljesítményének kiszámítására és értékelésére;
- Minimális energiateljesítményi szabványokat megállapítani az új és a felújítás előtt álló, korábban épített épületekre (hasznos alapterület area >1000m2);
- Kialakítani az Energiateljesítmény-igazolás irányelvet, és
- Szabályozni a fűtés- és klímatechnikai alkalmazások rendszeres ellenőrzését

A felülvizsgált irányelvet 2008-ban nyújtották be javaslatként; 2010 július 9-én lépett hatályba.

Felülvizsgált EPBD irányelv

- A tagállamoknak minimális energiateljesítményi szabványokat megállapítani az épületekre és épületrészekre költség-optimalizált módszertan segítségével.

- A Bizottság komparatív módszertant állít össze a minimális teljesítményi követelmények költség-optimalizált szintjeinek kiszámítására.

- Az épületfeljújításokra vonatkozó 1000m2-es küszöböt eltörölték.

- Az új épületekben a megújuló energiaforrásokat támogatják.

- A közel nulla energiaigényű épületekkel kapcsolatos követelmények.

- Követelmények az épületgépészeti rendszerek minimális teljesítményi követelményeivel (kiterjedt szellőzés, klíma, fűtés, világítás, hűtés, vízmelegítés) és rendszeres karbantartásukkal/ellenőrzésükkel kapcsolatban.

Felülvizsgált EPBD – Költségoptimalizáció

- A tagállamoknak a minimális energiateljesítményi szabványokra kidolgozott módszertant egy közös, a költséghatékony szintek elérésére kialakított keretrendszerben kell alkalmazniuk.

- Költséghatékony szint a definíció szerint ‘az az energiateljesítményi szint, amely a felbecsült gazdasági élettartam alatt a legalacsonyabb költséghez vezet." A költséghatékony szint abban a teljesítmény szinttartománybe tartozik, ahol a becsült élettartamon elvégzett költség-haszon elemzés eredménye pozitív.

- A Bizottság komparatív módszertant állít össze az épületekre és épületrészekre vonatkozó minimális teljesítményi követelmények költség-optimalizált szintjeinek kiszámítására. Saját számításaik elvégzéséhez a tagállamoknak alkalmazniuk kell ezt a módszertant.

- Amennyiben a valamely tagállam által megállapított teljesítményi szint jelentősen elmarad a komparatív módszertan által meghatározott költséghatékony szint mögött, a tagállamnak meg kell indokolnia a különbséget.

Felülvizsgált EPBD – Új épületek

- A minimum teljesítményszabványokat fentebb tárgyaltuk.

- A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az építkezés megkezdése előtt megfontolják az eltarnatív rendszereket (megújulók, kapcsolt hő- és villamosenergia termelés, hőszivattyúk stb.) Az elemzést rögzíteni kell és elérhetővé kell tenni.

- 2020 december 31-ig minden új épületet ‘közel nulla energiaigényűvé’ kell tenni (középületek esetén 2018 a határidő). A tagállamoknak cselekvési terveket kel kifejleszteniük, és meg kell határozniuk a "közel nulla energiaigény" szintjét.

- A "közel nulla energiaigényű épület... nagyon magas energiateljesítményű épületet jelent. A közel nulla vagy nagyon kis energiaigény túlnyomó részét megújuló energiaforrásból kell fedezni."

Felülvizsgált EPBD – Régi épületek

- A jelentős épületfeljújításokra vonatkozó 1000m2-es küszöböt eltörölték. Jelentős épületfelújításnak számít, ha az épület, vagy az épület burkolata értékének több mint 25%-a felújításra kerül.

- A tagállamoknak minimális energiateljesítményi szabványokat megállapítani a felújított épületgépészeti rendszerekre és épületrészekre (tető, fal stb.) vonatkozóan amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági értelemben lehetséges.

- A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az építkezés során magas hatékonyságú altarnatív rendszereket alkalmaznak (megújulók, kapcsolt hő- és villamosenergia termelés, hőszivattyúk stb.) a közel nulla energiájú szint megközelítése érdekében.

Felülvizsgált EPBD – Épületgépészeti rendszerek és ellenőrzések

- A tagállamoknak meg kell határozniuk az épületgépészeti rendszerek (hűtés-fűtés-klíma-szellőztetés, vízellátás) teljesítményére, beszerelésére és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket.

- Az előírások új épületekre is vonatkozhatnak, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági értelemben lehetséges.

- A követelmények szerint rendszeresen ellenőrizni kell:
A fűtési és a
légkondicionáló rendszereket
- AZ F-gáz szabályozással kapcsolatos követelmények betartását.

- Jelentést kell tenni az épület használója és tulajdonosa felé, és javaslatot kell tenni a költséghatékony fejlesztésekre.

- A tagállamoknak tovább kell fejleszteni a független szakértők és ellenőrzés rendszerét mind a műszaki, mind a jogszabályi vizsgálatokra (szúrópróba-szerű vizsgálatok és büntetések).

Felülvizsgált EPBD – Energiateljesítmény igazolások

- Javítani kell a képesítések által nyújtott információ láthatóságát és minődégét.

- A képesítésnek/igazolásnak tartalmaznia kell a következőket:
Az epületek energiateljesítményére vonatkozó minimális elvárásokat;
A költséghatékony fejlesztésekre vonatkozó javaslatot (és tartalmazhatja a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos részleteket); valamint
tájékoztatást a tulaj/bérlő számára arról, hogyan juthat további információhoz a javaslatokkal kapcsolatban.

- 10 évre kiadott képesítések minden épített, eladott, bérbe adott épület esetén, ahol a hasznos összetrület meghaladja az 500m2-t, amennyiben azt a közösség használja; (ezt 2015 júniusát követően 250m2-re csökkentik). A követelményeket közzé kell tenni.

- A Bizottság 2011-ig közös önkéntes európai igazolási rendszert fejleszt ki a nem lakóépületként használt épületek számára.

Felülvizsgált EPBD – A legfontosabb dátumok

- 2011. június 30. Az EB komparatív módszertani kerete a költséghatékony módszertan meghatározásához.

- 2011. június 30. A tagállamoknak a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv keretében létre kell hozniuk az energiahatákonysági felújításokra kidolgozott létező és javasolt pénzügyi eszközök listáját.

- 2011 vége: A Bizottság 2011-ig önkéntes igazolási rendszert fejleszt ki a nem lakóépületként használt épületek számára, és elemzi az elérhető finanszírozási eszközöke.

- 2012. június 30. A tagállamoknak be kell számolniuk az EB felé a minimális energiateljesítmény meghatározásához alkalmazott módszertan keretében használt feltevésekről és számításokról.

- 2017. január 1. A Bizottság elkészül az Irányelv felülvizsgálatával.

- 2018. december 31.: A közintézmények tulajdonában álló, vagy általuk elfoglalt minden új épületet ‘közel nulla energiaigényűvé’ kell tenni.

- 2020. december 31. Valamennyi új épületnek ‘közel nulla energiaigényűnek' kell lennie.

- Az irányelvet öt éven belül át kell ültetni a nemzeti törvényi szabályozásba. A legtöbb cikkely esetén a vontkozó határidő 2015. július 9.

Összefoglalás

- Az energiahatékonyság kulcsfontosságú politikai prioritás az EUrópai Bizottság és a tagállamok számára.

- Az épületek kulcsszerepet játszanak az energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiában. További szabályozási tevékenység is várható.

- Energiahatékonysági stratégia - 2011 első fele.

- A felülvizsgált épület-energiateljesítmény irányelv alkalmazása kihívások mellett lehetőségek sorát jelenti iparágunk számára.

A HATÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL EURÓPA KRITIKUS ÉVTIZED ELŐTT ÁLL

Az EcoCool konferencián elhangzott előadás alapján.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul