Az Épületek Energiahatékonysága Irányelv és további EU rendelkezések
2010. november 2. | Dr. Adam McCarthy | | 0 |
Az EU jogilag kényszerítő erejű célokat fogadott el, hogy az üvegház-gázok kibocsátását 2020-ig 20%-kal csökkentse (az 1990-es szinthez viszonyítva), és biztosítsa, hogy erre az időpontra az elektromosság 20%-a megújuló energiaforrásokból származik. Tárgyalások indultak el arról is, hogy az üvegház-gázokkal kapcsolatos célkitűzést a nemzetközi tárgyalások eredményétől függetlenül 30%-ra emeljék.
- A 2006-os Energiahatékonysági Cselekvési Terv az energiahatékonyság 20%-os javulását fogalmazta meg 2020-ra szóló iránycélként. A Bizottság elismerte, hogy ez a cél nem fog teljesülni.
- A Bizottság az építőipar, a közlekedés és az energiatermelés területét azonosította a klímaváltozás elleni küzdelem kiemelt terepeként.
- Az általános energiastratégia és az energiahatékonysági stratégia naprakésszé tétele jelenleg is folyamatban ven. Az energiahatékonysági stratégia elkészülte 2011 első felére várható.
Üvegház-gáz csökkentési görbe:
Az energiahatékonyság a legolcsóbb stratégia:
A legegyszerűbben megragadható lehetőségek legnagyobb része az épületekhez kapcsolódik...
Az EU Épület-szektor:
Az EU Épület-szektort érintő jogszabályok
- Az Energiaszolgáltatás Irányelv
- Az energiafelhasználó termékek öko-címkézési követelményei
- A 20-20-20 célkitűzések (A tagállamok közötti tehermegosztásra vonatkozó határozat és a megújuló energia irányelv).
A rá eső célkitűzések teljesítése érdekében:
‘az épíületszektornak nagyon komoly, 156 M tonnaegyenértékre rúgó energiacsökkentést kell teljesítenie 2020-ig, illetve 50 M tonnaegyenértéknyi energiát megújulókból kell fedeznie ugyaneddig az időpontig. Ezt kihívást gyakorlati nyelven úgy fejezhetjük ki, hogy az adatok megfelelnek Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország együttes 2004-es energiafogyasztásának.' (Európai Bizottság, 2009).
- Az Épületek Energiateljesítménye Irányelv.
A jövő
- Új Energiahatékonysági CÉlkitűzések
- Az Energiaszolgáltatás Irányelv áttekintése
- Az Épitőipari Termékek Irányelv.
- Irányelv az Épületek Hatékony Vízhasználatáról.
Az Épületek Energiateljesítménye Irányelv.
Az eredeti 2002/91/EK irányelv holisztikus megközelítésben kezelte az energiahatékonyabb épületeket.
A tagállamok feladata volt:
- Kifejleszteni egy módszertant az épületek energiateljesítményének kiszámítására és értékelésére;
- Minimális energiateljesítményi szabványokat megállapítani az új és a felújítás előtt álló, korábban épített épületekre (hasznos alapterület area >1000m2);
- Kialakítani az Energiateljesítmény-igazolás irányelvet, és
- Szabályozni a fűtés- és klímatechnikai alkalmazások rendszeres ellenőrzését
A felülvizsgált irányelvet 2008-ban nyújtották be javaslatként; 2010 július 9-én lépett hatályba.
Felülvizsgált EPBD irányelv
- A tagállamoknak minimális energiateljesítményi szabványokat megállapítani az épületekre és épületrészekre költség-optimalizált módszertan segítségével.
- A Bizottság komparatív módszertant állít össze a minimális teljesítményi követelmények költség-optimalizált szintjeinek kiszámítására.
- Az épületfeljújításokra vonatkozó 1000m2-es küszöböt eltörölték.
- Az új épületekben a megújuló energiaforrásokat támogatják.
- A közel nulla energiaigényű épületekkel kapcsolatos követelmények.
- Követelmények az épületgépészeti rendszerek minimális teljesítményi követelményeivel (kiterjedt szellőzés, klíma, fűtés, világítás, hűtés, vízmelegítés) és rendszeres karbantartásukkal/ellenőrzésükkel kapcsolatban.
Felülvizsgált EPBD – Költségoptimalizáció
- A tagállamoknak a minimális energiateljesítményi szabványokra kidolgozott módszertant egy közös, a költséghatékony szintek elérésére kialakított keretrendszerben kell alkalmazniuk.
- Költséghatékony szint a definíció szerint ‘az az energiateljesítményi szint, amely a felbecsült gazdasági élettartam alatt a legalacsonyabb költséghez vezet." A költséghatékony szint abban a teljesítmény szinttartománybe tartozik, ahol a becsült élettartamon elvégzett költség-haszon elemzés eredménye pozitív.
- A Bizottság komparatív módszertant állít össze az épületekre és épületrészekre vonatkozó minimális teljesítményi követelmények költség-optimalizált szintjeinek kiszámítására. Saját számításaik elvégzéséhez a tagállamoknak alkalmazniuk kell ezt a módszertant.
- Amennyiben a valamely tagállam által megállapított teljesítményi szint jelentősen elmarad a komparatív módszertan által meghatározott költséghatékony szint mögött, a tagállamnak meg kell indokolnia a különbséget.
Felülvizsgált EPBD – Új épületek
- A minimum teljesítményszabványokat fentebb tárgyaltuk.
- A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az építkezés megkezdése előtt megfontolják az eltarnatív rendszereket (megújulók, kapcsolt hő- és villamosenergia termelés, hőszivattyúk stb.) Az elemzést rögzíteni kell és elérhetővé kell tenni.
- 2020 december 31-ig minden új épületet ‘közel nulla energiaigényűvé’ kell tenni (középületek esetén 2018 a határidő). A tagállamoknak cselekvési terveket kel kifejleszteniük, és meg kell határozniuk a "közel nulla energiaigény" szintjét.
- A "közel nulla energiaigényű épület... nagyon magas energiateljesítményű épületet jelent. A közel nulla vagy nagyon kis energiaigény túlnyomó részét megújuló energiaforrásból kell fedezni."
Felülvizsgált EPBD – Régi épületek
- A jelentős épületfeljújításokra vonatkozó 1000m2-es küszöböt eltörölték. Jelentős épületfelújításnak számít, ha az épület, vagy az épület burkolata értékének több mint 25%-a felújításra kerül.
- A tagállamoknak minimális energiateljesítményi szabványokat megállapítani a felújított épületgépészeti rendszerekre és épületrészekre (tető, fal stb.) vonatkozóan amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági értelemben lehetséges.
- A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az építkezés során magas hatékonyságú altarnatív rendszereket alkalmaznak (megújulók, kapcsolt hő- és villamosenergia termelés, hőszivattyúk stb.) a közel nulla energiájú szint megközelítése érdekében.
Felülvizsgált EPBD – Épületgépészeti rendszerek és ellenőrzések
- A tagállamoknak meg kell határozniuk az épületgépészeti rendszerek (hűtés-fűtés-klíma-szellőztetés, vízellátás) teljesítményére, beszerelésére és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket.
- Az előírások új épületekre is vonatkozhatnak, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági értelemben lehetséges.
- A követelmények szerint rendszeresen ellenőrizni kell:
A fűtési és a
légkondicionáló rendszereket
- AZ F-gáz szabályozással kapcsolatos követelmények betartását.
- Jelentést kell tenni az épület használója és tulajdonosa felé, és javaslatot kell tenni a költséghatékony fejlesztésekre.
- A tagállamoknak tovább kell fejleszteni a független szakértők és ellenőrzés rendszerét mind a műszaki, mind a jogszabályi vizsgálatokra (szúrópróba-szerű vizsgálatok és büntetések).
Felülvizsgált EPBD – Energiateljesítmény igazolások
- Javítani kell a képesítések által nyújtott információ láthatóságát és minődégét.
- A képesítésnek/igazolásnak tartalmaznia kell a következőket:
Az epületek energiateljesítményére vonatkozó minimális elvárásokat;
A költséghatékony fejlesztésekre vonatkozó javaslatot (és tartalmazhatja a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos részleteket); valamint
tájékoztatást a tulaj/bérlő számára arról, hogyan juthat további információhoz a javaslatokkal kapcsolatban.
- 10 évre kiadott képesítések minden épített, eladott, bérbe adott épület esetén, ahol a hasznos összetrület meghaladja az 500m2-t, amennyiben azt a közösség használja; (ezt 2015 júniusát követően 250m2-re csökkentik). A követelményeket közzé kell tenni.
- A Bizottság 2011-ig közös önkéntes európai igazolási rendszert fejleszt ki a nem lakóépületként használt épületek számára.
Felülvizsgált EPBD – A legfontosabb dátumok
- 2011. június 30. Az EB komparatív módszertani kerete a költséghatékony módszertan meghatározásához.
- 2011. június 30. A tagállamoknak a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv keretében létre kell hozniuk az energiahatákonysági felújításokra kidolgozott létező és javasolt pénzügyi eszközök listáját.
- 2011 vége: A Bizottság 2011-ig önkéntes igazolási rendszert fejleszt ki a nem lakóépületként használt épületek számára, és elemzi az elérhető finanszírozási eszközöke.
- 2012. június 30. A tagállamoknak be kell számolniuk az EB felé a minimális energiateljesítmény meghatározásához alkalmazott módszertan keretében használt feltevésekről és számításokról.
- 2017. január 1. A Bizottság elkészül az Irányelv felülvizsgálatával.
- 2018. december 31.: A közintézmények tulajdonában álló, vagy általuk elfoglalt minden új épületet ‘közel nulla energiaigényűvé’ kell tenni.
- 2020. december 31. Valamennyi új épületnek ‘közel nulla energiaigényűnek' kell lennie.
- Az irányelvet öt éven belül át kell ültetni a nemzeti törvényi szabályozásba. A legtöbb cikkely esetén a vontkozó határidő 2015. július 9.
Összefoglalás
- Az energiahatékonyság kulcsfontosságú politikai prioritás az EUrópai Bizottság és a tagállamok számára.
- Az épületek kulcsszerepet játszanak az energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiában. További szabályozási tevékenység is várható.
- Energiahatékonysági stratégia - 2011 első fele.
- A felülvizsgált épület-energiateljesítmény irányelv alkalmazása kihívások mellett lehetőségek sorát jelenti iparágunk számára.
A HATÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL EURÓPA KRITIKUS ÉVTIZED ELŐTT ÁLL
Az EcoCool konferencián elhangzott előadás alapján.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.