e-gépész online szaklap

Biomassza vagy valami más?

2010. szeptember 10. | Mikus Mihály | |  2 |

"A biomassza-felhasználás jelene és jövője Magyarországon – a 4Biomass projekt bemutatása" című cikkünkre olyan érdekes és színvonalas hozzászólás érkezett, hogy külön cikként is leközöljük.

...A fenti tanulmány szerzője hosszú távú tüzelőanyag-ellátásról ír. Elfelejti azt a már, legalábbis általam tényként kezelt körülményt, hogy klímaváltozás elé nézünk. Szerintem már az 5-6 évre előre tervezés sem megbízható ebben a helyzetben. A hosszú távú tervezés jól hangzik, de szerintem nem reális.

Rövid összefoglaló arról, hogy az elkövetkező 10-30 évre milyen fejlemények bekövetkeztét jósolják a tudósok (ENSZ, Magyar Tudományos Akadémia, már a CIA is stb.). Magyarország időjárása két irányba alakulhat a vizsgált időszakban. Az egyik lehetséges irány a mediterrán éghajlat, aminek a velejárója a szárazság, sivatagos jelleg. A másik irány a jelenlegi észak-németországi, svédországi „időjárás öv” magyarországi megjelenése.

Ezt abban az esetben tartják reális veszélynek, amennyiben a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a grönlandi jégolvadással rövid idő alatt akkora mennyiségű édesvíz kerül az óceánba, hogy - nem először -, leáll a Golf-áramlás.

Abban egyetértés van, hogy a két lehetőség közül valamelyik be fog következni. Fogadjuk ezt el, mert ha még az ENSZ főtitkára is azt mondta, hogy (Bali, 2007. 12. hó ) "Olyan 15-20 év vár ránk, amit még a sci-fi filmekben sem láthattunk!", akkor nem vehetjük félvállról a "jóslatokat".

Amennyiben elindul a bioüzemanyag tervezett fejlesztése (a felhasznált üzemanyagok 10%-a bioüzemanyag lesz?), számoljunk a magyarországi takarmánytermesztés eddigi legjobb éves termelt mennyiségével, amikor kétmillió tonna felesleg mutatkozott. A 10%-os bioüzemanyag-tartalomhoz kétmillió tonna kukoricára van szükség, tehát minden évben kötelezően meg kell ismételni az eddigi legjobb év termelési eredményét. A magyarországi döntéshozók azt is tervezték, hogy Európának is mi leszünk a részbeni bioüzemanyag-ellátói. A fenti mennyiség hogyan, mekkora területen lesz biztonsággal megtermelhető, amennyiben bekövetkezik a másik jóslat, miszerint a növénytermesztés jelentős csökkenése várható?

És miért akarunk bioetanollal közlekedni? A CO2 gáz levegőbe jutásának csökkentése miatt. Kutatások megállapították, de ehhez nem kell kutatás, hogy a bioetanol nem csak azt a CO2-t hordozza, amit a növény élete során felvett. A földnek műtrágya kell. Ezt elő kell állítani (CO2), szállítani (CO2) és bedolgozni a termőföldbe (CO2). A kukoricát el kell vetni, megművelni (CO2), gyomirtózni (CO2 + egyéb mérgek), learatni (CO2) és elszállítani (CO2). Ezután a bioetanolt elő kell állítani (rengeteg CO2), és végül kiszállítani a kutakhoz (CO2). És ezek után még a kipufogón is több CO2 jut ki, mint amennyit a növény elnyelt. Ha mindezt összeadjuk, a számítások alapján kijön, hogy ha a kőolaj szállítását nem számoljuk, ugyanannyi régen lekötött CO2-t ad le a benzin, mint a bioetanol. Miért akarjuk csökkenteni az élelmiszer-termőterületet? A lobbyérdekek miatt megint rossz irányba indulunk.

A túlfeszített mezőgazdasági termelés mellett több ezer hektáron el kell kezdeni a biomassza alapanyag-előállítást, amit hosszú távon fenn kellene tartani. A mezőgazdaság elindul a könnyebb pénzszerzés irányába, természetesen a nyereségesebb termékeket fogja megtermelni, ezzel mindig hiányt okozva más termékekből. Az állandó és folyamatos konjunktúra a tűréshatár fölé emeli az árakat, minden területen (élelmiszer, takarmány, bioetanol, biomassza stb.). Hiába szórunk ebbe a feneketlen zsákba (mezőgazdaság) az eddiginél is több támogatást, jobban ki leszünk szolgáltatva a parasztságunknak, mint most Oroszországnak. A fentiek ellenére a földgáztól való függőségünk jelentősen nem fog megváltozni.

A faaprítékra épült fűtőművek meglátásom szerint nem fognak olcsóbban üzemelni. Már jelenleg is átnevezhető a fűtőanyaga, mivel már nem faaprítékkal, hanem aprított fával (haszonfával) üzemelnek. A rendőrségi nyilatkozatok alapján az immár több száz hektár tarvágott, ellopott erdőt sem találják, mivel sejtésük szerint a bizonyíték valamelyik erőműben felhasználásra került.

A Science magazin szerint alapvetően elhibázott az Európai Unió 2007. januárban még forradalminak vélt energiapolitikája, ugyanis a bioüzemanyagok és biomassza elterjedésével nem fog csökkeni a kibocsátott szén-dioxid mennyisége. Megoldást csakis a hosszú távú erdőtelepítés jelenthetne. A biomassza-felhasználás jelentősen növeli a CO2-kibocsátást, mivel sokkal több CO2 keletkezik az égetés során, mint amennyit a növény a levegőből felvett, arról nem is beszélve, hogy a növény további CO2-felvétele sem következik be. (Nem csak az égetést kell számolni, az erdőt telepítik, művelik, feldolgozzák, szállítják.)

Állításukat arra alapozzák, hogy megvizsgálták, hogy az egy hektáron termelt bioüzemanyag segítségével valójában mennyi szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, majd azt is megmérték, hogy 1 hektár erdő mennyi szén-dioxid felvételét biztosítja. Az eredmény jelentős eltérést mutatott: az erdőtelepítés akár kilencszer hatékonyabbnak bizonyulhat a szén-dioxid-kibocsátás megkötése terén, mint a bioüzemanyagok használatával megtakarított kibocsátás.

Természetesen nem azt állítom, hogy most fel kell számolni a fűtőműveket. Csak annyit szeretnék, hogy ne a biomassza felé nyissanak, mert meggyőződésem, hogy az zsákutca. Fenntartható módon ilyen nagyságrendben nem lehet biomasszával Magyarországon biztosítani a hosszú távú energiaellátást, ha visszatápláljuk a hamut a termőföldbe, ha nem. (A hamu ötlete egy vezető politikus, szakembertől származott, miszerint "a biomassza hamujával hosszú távon megőrizhető a talaj termőképessége"!) A politika erőteljes ösztönzésére megint abba a hibába esünk, amibe már párszor belementünk.

Gondoljuk végig: valaha volt a szén, ezt követte az olaj (mindenki olajkályhát vásárolt), aztán megint jött a szén a carborobot kazánokkal, és végül a manna, a földgáz. Mindenhova földgáz kerül, mert ez a jövő. És mindez alig 30 év alatt. Miért ne lehetne most úgy dönteni, hogy jöjjön a megújuló energia, a hőszivattyú, napkollektor, napelem, szélgenerátor, biogáz? Ez garantáltan 40-50 évre egy fenntartható, jó döntés lenne. Nem kellene hazárdjátékot kezdenünk a jelenleg olcsóbbnak tűnő megoldással, a biomasszával vagy faaprítékkal.

A jelenlegi magyar megújuló energia stratégiát röviden így fogalmazzák meg a politikusaink: határozzuk meg a lehető legalacsonyabb célkitűzéseket, és ezeket próbáljuk meg minél egyszerűbben, néhány nagyméretű projekt megvalósításával elérni. Én viszont úgy gondolom, hogy ez a szemlélet nem vezethet valódi eredményre. Ezzel csak azt lehet elérni, ami a hivatalos cél: a szégyenteljes utolsó hely, a 25. az uniós tagországokon belül. Magyarország adottságai ennél sokkal többet tennének lehetővé. Mind a nap-, mind a geotermikus, mind a szélenergia területén Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik, és ezek a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb környezetbarát, fenntartható és tiszta energia hasznosítását tennék lehetővé. Ez azonban csak akkor érhető el, ha támogatást kapnak a kisebb léptékű, magánszemélyek, önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások által megvalósított beruházások is. Csak a sokszínű, helyi szintű kezdeményezések minél nagyobb számú megvalósulása eredményezheti a lakosság szemléletének változását, és tőkeerős, felkészült, a megújuló energiák hasznosítása terén tevékenykedő vállalkozói kör létrejöttét. E két utóbbi feltétel pedig nélkülözhetetlen a megújuló energiák alkalmazásának széles körű elterjedése érdekében. Mert energia van. Magyarország területét háromszáznyolcvanszor több napenergia éri el egy évben, mint amennyi az ország teljes éves energiafelhasználása.

Ezek az energetikai fejlesztések gazdaságosan nem valósíthatók meg állami vagy uniós támogatások nélkül. Ha már sikerül szerezni támogatást, miért ne tervezhetnének hosszú távra úgy, hogy biztosan fenntartható legyen az energiaellátás.

Elsősorban az energiatakarékossággal kell foglakozni, az épületek hőszigetelésével, a pazarló energiagazdálkodással, a korszerűtlen, elhasználódott hőszigetelésű, hőveszteséget termelő távvezetékhálózat felújításával.

Másodsorban, valóban biztosítani kellene a már meglévő fűtőművek biomassza-ellátását, amire sok javaslat született, ill. születik. Ettől biztosan nem lesz olcsóbb a fűtés, de lesz!

Javasoljuk, hogy a távfűtött területek hőközpontjaiba telepítsenek hőszivattyúkat, amik kiegészíthetők napkollektorral, illetve akár napelemekkel is (lakóházaknál adott a lapos tető). Így a távhő és a hőközpont közötti távhővezeték hővesztesége is kiküszöbölhető lenne. A hőszivattyú megfelelő lakásonkénti fűtő-hűtő berendezéssel képes az épületeket fűteni-hűteni és a használati meleg vizet előállítani. Szerintem ez az eszköz tudja biztosítani jelenleg a leghosszabban fenntartható biztonságos energiaellátást. A hőszivattyús beruházások a jelenlegi energiaárakkal számolva a legjobb megtérülési idővel rendelkeznek a megújuló energiafelhasználások között, átlagosan 4-10 évvel. Amennyiben a későbbiekben elérhetővé válnak pályázati pénzek, a hőszivattyú áramellátását saját nap-, szél- vagy mikro vízerőművel is lehet biztosítani, így teljesen önellátó rendszert lehetne kialakítani. A szennyvíz is lehetőséget jelent, biogázból például villamos energia is előállítható.

És a hidrogén. Nem tartom megvalósíthatónak a tervezett szivattyús tározó kialakítását, a már most érzékelhető erőteljes tiltakozás miatt. De nincs is rá szükség. A már kiadott 330 MW teljesítményű szélerőmű engedélyeket meg kellene többszörözni, és a megtermelt plusz energiából hidrogént kellene előállítani. A hidrogén nagy részben vagy egészben pótolni tudná a szivattyús tározó feladatát. Fel lehet használni többek között a tömegközlekedésben. Reális és már elérhető lehetőség van akár az autóbuszok hidrogénnel való üzemeltetésére is. A BKV amúgy is tervezi lecserélni az autóbuszait. Miért nem hidrogénhajtású buszokat vásárolnak?

A új beruházásoknál javasolnám, hogy minden esetben felelőséggel vizsgálják meg a biomasszán kívüli egyéb lehetőségek, mert már nagyon régen léteznek!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tóth Janos | 2010. szept. 16.

A hazai fakitermeléssel kapcsolatban tudni kell, hogy évente - mintegy 12-13 millió m3 a növedék (a bruttó famennyiség, amivel a növekedés által több lesz erdeinkben a fa), - ebből kb 9 millió m3 (bruttó) a hatóságok által jóváhagyott (erdőtervekben szereplő) fakitermelési lehetőség, - azonban különböző termelési korlátozások, piaci lehetőségek miatt a tényleges fakitermelés évi 7 millió m3 (bruttó), - és ebből szűk 6 millió m3 (nettó) jut a vevőkhöz, hisz a bruttó fakitermelés egy része (gallyak, tuskó, stb.) apadékként az erdőben marad és ott idővel humusszá lesz. Erdeink lábon álló fatömege tehát folyamatosan nő. Az erdőtelepítések által pedig területe is nő. http://www.fataj.hu/2010/09/132/201009132_TuzifaEgetesKorlatozasa.php


Chiovini György | 2010. szept. 15.

Nincs új a Nap alatt. Már annyiféle indokkal kértek támogatást! Várhatóan ez a jövőben is így lesz. Hiszen támogatással szinte minden megvalósítható.

Facebook-hozzászólásmodul