Főmérnöki rendszer
2010. június 18. | e-gépész | | 0 |
A főmérnöki rendszer ügyében Kovács István alelnök, épületgépész kollégánk komoly erőfeszítéseket tesz. Cikkünkben arról olvashatnak, hogy szűkebb pátriájában, Győrben hogy sikerült megvalósítani egy mindenki számára nagyon hasznos formációt.
Először nézzük, milyen felhívást tett közzé a Kamara.
A Magyar Mérnöki Kamara megalakulása óta minden lehetséges fórumon hangoztatja az országos főmérnöki rendszer szükségességét, az Önkormányzatok mérnöki feladatainak hozzáértő mérnök szakemberrel történő ellátása érdekében. Mint ismeretes, a Főépítészi státust a 190/2009. számú Kormányrendelet szabályozza, sajnos kötelezően betöltendő Főmérnöki státus esetében nem sikerült máig elérni kormányrendelet által szabályozott főmérnöki hálózat kialakítását.
És ha belegondolunk, nem is csak egy mérnöki szakma magas szintű ismeretére van Városi Főmérnöki szinten szükség, sorolhatnánk a mérnöki szaktudást igénylő területeket, közlekedés, infrastruktúra, energetika, vízgazdálkodás, környezetvédelem, hogy csak a legsűrűbben előfordulókat említsem. Ismeretes, tapasztaljuk, hogy az Önkormányzatoknak nincsenek anyagi lehetőségeik mindezen területek magas szakmai ismerettel bíró mérnök által való lefedésére, s a közeljövőben nem is lesz erre fedezetük.
Vannak azonban pozitív példák arra, miként lehet mérnök szakemberekkel, mérnökkamarai segítséggel az ún. városi főmérnök feladatát ellátni. A területi mérnöki kamarák rendelkeznek valamennyi mérnöki szakterületről regisztrált mérnökökkel, akik megfelelő együttműködési szerződés keretében képesek lennének az önkormányzat által megkérdezett szakmai témákban, szakmai konszenzussal hozott mérnöki vélemény kialakítására.
A szakmai véleményalkotás, az önkormányzatok szakmai stratégiai és koncepcionális városfejlesztési feladataira történő mérnöki ajánlások készítése, illetve a felmerülő rövid-, közép-, hosszú távú városfejlesztési feladatok műszaki véleményezése lenne a feladat. Területi mérnöki kamarák szervezésében a felmerülő véleményalkotásra létrehozott Mérnök Műhelyek széleskörű szakmai konszenzussal alakítják ki többségi véleményüket, melynek nagy előnye, hogy hasonló véleménynyilvánító feladatra vállalkozó egyéni mérnököknél sokkal súlyosabb, szakmai konszenzuson alapuló véleményt fogalmaz meg.
A győri példa
Győrben 2006-ban új városi főépítész került pozícióba, aki konstatálta, hogy nincs elég műszaki szakembere az önkormányzatnak. Ekkor fordult a győri Mérnöki Kamarához, mérnökműhelyhez, akik vállalták, hogy kvázi grátisz segítik az önkormányzat mukáját koncepciók véleményezésével és minden egyéb, mérnöki szaktudás által lehetséges módon. Mára oda jutott a rendszer, hogy évi legalább 50 esetben kikérik a véleményüket, és azt fel is használják! Nem mellékesen az önkormányzat az általa így megismert és elismert mérnöki kört több nagyobb, "fizetős" munkával is megbízta azóta.
Jó példa ez arra, hogy karitatív jelleggel erőnkhöz mérten hozzájárulhatunk településünk fejlődéséhez, és még teljesen korrekt módon üzleti lehetőséghet is teremthetünk magunknak.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
